Berta Sándor
Nem elég kiforrott az európai online fogyasztóvédelem
Az egységes szabványok ellenére meglehetősen gyerekcipőben jár a felhasználók internetes védelme. Minden országban különböző szabályok vannak, és a határokon túl nehéz a jogokat érvényesíteni.
Meglena Kuneva a fogyasztóvédelemért felelős európai uniós biztos tavaly júniusban Londonban jelentette be, hogy az EU világos szabályokat akar kidolgozni a digitális fogyasztók védelmében és az európai online kereskedelem fellendítésére. A cél az, hogy bárki nyugodt szívvel vásárolhasson bármely másik tagállamban, anélkül, hogy a fogyasztói jogai sérülésétől kellene tartania. Ennek megvalósulásáig azonban még számos akadályt le kell küzdeni.
"A fogyasztóvédelmi jogok megvalósítása elsősorban a hivatalok esetében még mindig nem működik. Ezen a területen mindenképpen változtatások kellenek. A külföldön élő online csalók és az internetes szerencsejátékokon illegálisan nyerészkedők elfogása gyakorlatilag soha nem sikerül, még akkor sem, hogy ha a rendőrség ismeri a telefonszámukat vagy a bankszámlájuk adatait. Vagyis jelenleg még teljesen más dolog, hogy valakinek igaza van, vagy hogy valakinek igazat adnak" - jelentette ki Bernd Krieger, az Európai Fogyasztóvédelmi Központ német részlegének vezetője.
A szakember hozzátette, hogy az európai uniós államokban az internethozzáférések számának növekedésével párhuzamosan nőtt az online csalások száma is. Egyre gyakrabban arról szólnak ezek az esetek, hogy az áldozatot kell megvédeni az elkövetőktől, miközben a klasszikus fogyasztói jogok szinte teljesen a háttérbe szorulnak. "A rendőrség a bűnözőket nem tudja megtalálni, külföldön pedig többnyire nem követik a nyomaikat. De ez ugyanígy van fordítva is, aki nálunk csal, azt hiába próbálják megtalálni más európai uniós tagországok hatóságai" - tette hozzá Bernd Krieger.
Az Európai Fogyasztóvédelmi Központok mindig akkor kapcsolódnak be az ügyekbe, hogy ha az elkövető vagy a fogyasztót megkárosító személy, illetve cég és az áldozat két külön országban él. A szervezetnek minden európai uniós tagállamban van egy saját részlege. A legtöbb eset az internetes kereskedelemhez, a telefontarifákhoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a használt gépkocsik vásárlásához, illetve átiratásához kapcsolódik.
Németország egy szempontból különlegesnek számít, az itteni részleg ugyanis teljesen függetlenül működik az államtól. Minden más európai uniós tagországban viszont a részlegek hivatalként működnek és ezáltal semleges magatartásra vannak kötelezve. Ezzel csak az a probléma, hogy ha a fogyasztóvédők meg akarják védeni a vásárlókat, akkor muszáj állást foglalniuk a védelmében. Krieger bírálta az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy minden tagországban egy szintre hozzák a fogyasztóvédelmet, mondván, szükség van az egységes szabványokra, de aki az átlagosnál erősebb fogyasztóvédelmet akar kiépíteni, annak is meg kell hagyni ezt a lehetőséget.
Meglena Kuneva a fogyasztóvédelemért felelős európai uniós biztos tavaly júniusban Londonban jelentette be, hogy az EU világos szabályokat akar kidolgozni a digitális fogyasztók védelmében és az európai online kereskedelem fellendítésére. A cél az, hogy bárki nyugodt szívvel vásárolhasson bármely másik tagállamban, anélkül, hogy a fogyasztói jogai sérülésétől kellene tartania. Ennek megvalósulásáig azonban még számos akadályt le kell küzdeni.
"A fogyasztóvédelmi jogok megvalósítása elsősorban a hivatalok esetében még mindig nem működik. Ezen a területen mindenképpen változtatások kellenek. A külföldön élő online csalók és az internetes szerencsejátékokon illegálisan nyerészkedők elfogása gyakorlatilag soha nem sikerül, még akkor sem, hogy ha a rendőrség ismeri a telefonszámukat vagy a bankszámlájuk adatait. Vagyis jelenleg még teljesen más dolog, hogy valakinek igaza van, vagy hogy valakinek igazat adnak" - jelentette ki Bernd Krieger, az Európai Fogyasztóvédelmi Központ német részlegének vezetője.
A szakember hozzátette, hogy az európai uniós államokban az internethozzáférések számának növekedésével párhuzamosan nőtt az online csalások száma is. Egyre gyakrabban arról szólnak ezek az esetek, hogy az áldozatot kell megvédeni az elkövetőktől, miközben a klasszikus fogyasztói jogok szinte teljesen a háttérbe szorulnak. "A rendőrség a bűnözőket nem tudja megtalálni, külföldön pedig többnyire nem követik a nyomaikat. De ez ugyanígy van fordítva is, aki nálunk csal, azt hiába próbálják megtalálni más európai uniós tagországok hatóságai" - tette hozzá Bernd Krieger.
Az Európai Fogyasztóvédelmi Központok mindig akkor kapcsolódnak be az ügyekbe, hogy ha az elkövető vagy a fogyasztót megkárosító személy, illetve cég és az áldozat két külön országban él. A szervezetnek minden európai uniós tagállamban van egy saját részlege. A legtöbb eset az internetes kereskedelemhez, a telefontarifákhoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a használt gépkocsik vásárlásához, illetve átiratásához kapcsolódik.
Németország egy szempontból különlegesnek számít, az itteni részleg ugyanis teljesen függetlenül működik az államtól. Minden más európai uniós tagországban viszont a részlegek hivatalként működnek és ezáltal semleges magatartásra vannak kötelezve. Ezzel csak az a probléma, hogy ha a fogyasztóvédők meg akarják védeni a vásárlókat, akkor muszáj állást foglalniuk a védelmében. Krieger bírálta az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy minden tagországban egy szintre hozzák a fogyasztóvédelmet, mondván, szükség van az egységes szabványokra, de aki az átlagosnál erősebb fogyasztóvédelmet akar kiépíteni, annak is meg kell hagyni ezt a lehetőséget.