Berta Sándor
Hamarosan jönnek a cirill doménnevek?
Oroszország, Svédország, Bulgária, Irán és Sri Lanka már most készek a saját anyanyelvi doménneveik bevezetésére. Ez derült ki az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) most nyilvánosságra hozott, az úgynevezett nemzetközi országokra vonatkozó csúcsdoménnevekről (ccTLD) szóló előzetes jelentéséből.
Az öt országban a helyi kormányok támogatják az anyanyelvi doménnevek bevezetését. Ez azt jelentené, hogy Oroszországban és Bulgáriában cirill .ru és .bg, Iránban a perzsa .iran, míg Sri Lankán a szingalézi .lanka és tamil .ilangei doménneveket is be lehet jegyeztetni. Az öt állam mellett számos más ország is szeretné 3-18 hónapon belül bevezetni a saját ccTLD-it. A listán található többek között Algéria, Bhután, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Görögország, Izrael, Japán, Jordánia, Kína, Korea, Laosz, Líbia, Marokkó, Mongólia, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Szíria, Thaiföld, Törökország és Tunézia.
Az ICANN jelentéséből megállapítható, hogy a 252 államból összesen 31 jelezte vissza a ccTLD-regisztrálási és -bevezetési szándékát. A szervezet úgy vélte, hogy első lépésként 15 különböző nyelven, illetve írásban lesznek elérhetők új doménnevek. Kína egy ideje már teszteli a .zhongguo címzónát és kettős megoldást akar: egyrészt szeretne klasszikus kínai, másrészt egyszerűsített kínai írásjelű doménneveket. Azonban az ötlet hiába tűnik logikusnak, számos problémát vet fel, különösen az olyan sok nemzetiségű államokban, mint például India. De ugyanígy érdekes a svéd példa is, ahol a héber és más kisebbségi írásjelű doménnevek is elfogadottak lesznek. A végső döntést a kérdésben alighanem a március elején Mexikóvárosban tartandó ICANN-találkozón hozzák majd meg.
A cirill doménnevek ötlete először 2004-ben merült fel, majd 2006-ban már az ICANN is foglalkozott a különleges karakterek témájával. Dmitrij Medvegyev orosz elnök tavaly ismét állást foglalt a cirill betűs domének mellett, de az új ccTLD-k regisztrálása a mai napig nem kezdődött meg.
Az öt országban a helyi kormányok támogatják az anyanyelvi doménnevek bevezetését. Ez azt jelentené, hogy Oroszországban és Bulgáriában cirill .ru és .bg, Iránban a perzsa .iran, míg Sri Lankán a szingalézi .lanka és tamil .ilangei doménneveket is be lehet jegyeztetni. Az öt állam mellett számos más ország is szeretné 3-18 hónapon belül bevezetni a saját ccTLD-it. A listán található többek között Algéria, Bhután, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Görögország, Izrael, Japán, Jordánia, Kína, Korea, Laosz, Líbia, Marokkó, Mongólia, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Szíria, Thaiföld, Törökország és Tunézia.
Az ICANN jelentéséből megállapítható, hogy a 252 államból összesen 31 jelezte vissza a ccTLD-regisztrálási és -bevezetési szándékát. A szervezet úgy vélte, hogy első lépésként 15 különböző nyelven, illetve írásban lesznek elérhetők új doménnevek. Kína egy ideje már teszteli a .zhongguo címzónát és kettős megoldást akar: egyrészt szeretne klasszikus kínai, másrészt egyszerűsített kínai írásjelű doménneveket. Azonban az ötlet hiába tűnik logikusnak, számos problémát vet fel, különösen az olyan sok nemzetiségű államokban, mint például India. De ugyanígy érdekes a svéd példa is, ahol a héber és más kisebbségi írásjelű doménnevek is elfogadottak lesznek. A végső döntést a kérdésben alighanem a március elején Mexikóvárosban tartandó ICANN-találkozón hozzák majd meg.
A cirill doménnevek ötlete először 2004-ben merült fel, majd 2006-ban már az ICANN is foglalkozott a különleges karakterek témájával. Dmitrij Medvegyev orosz elnök tavaly ismét állást foglalt a cirill betűs domének mellett, de az új ccTLD-k regisztrálása a mai napig nem kezdődött meg.
