Gyurkity Péter
Szűkülőben a digitális szakadék
Jóval kisebb, szűkebb lehet valójában a fejlődő és a fejlett országok közötti digitális szakadék, mint azt korábban gondoltuk - előbbiek esetében a hordozható eszközök és a vezetéknélküli technológiák segítenek behozni a lemaradást.
A Nielsen által évente kétszer elvégzett Global Online Consumer Survey legfrissebb kiadásából kiderült, hogy fejlett ipari és a még fejlődő országok között nem is olyan nagy a szakadék, mint azt korábban gondolták - nem is biztos, hogy a szakadék a megfelelő kifejezés. Amíg ugyanis a fejlett államok polgárai a hagyományos vezetékes megoldások mellett teszik le voksukat, addig kevésbé szerencsés társaik a vezetéknélküli technológiák révén ugorhatják át a nyugatiak által korábban elért lépcsőfokokat.
A szeptemberben, mintegy 26 ezer felhasználó megkérdezésével végrehajtott kutatás azzal a megfigyeléssel zárult, hogy a nyugati országok lakosai többnyire az olyan megszokott és jól bevált eszközökre hajtanak, mint például a DVD-lejátszók, vagy a játékkonzolok. Az ázsiai régióban viszont jóval népszerűbbek a videós és zenei funkciókkal kiegészített mobil eszközök, így a példaként kiemelt Fülöp-szigetek felhasználói körében is ezek végeztek előkelő helyen. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy számos ottani ország erősen támogatja a tömegközlekedést, valamint a vezetéknélküli technológiák elterjedését.
Szakértők a vezetékes telefonok átugrásához, kihagyásához hasonlították a jelenséget - ehhez nem kell messzire mennünk, hiszen a távközlés terén mért viszonylagos elmaradottságunk miatt a kilencvenes években számos család vásárolt itthon úgy mobil készüléket, hogy előtte soha nem volt vezetékes telefonjuk. A magyar helyzet szinte pontosan a kanadai ellentéte, hiszen ott a vezetékes telefon maradt rendkívül olcsó, miközben a mobiltelefonok továbbra is drágább megoldásnak számítanak (utóbbiak esetében ezen még tovább rontanak a mobilszolgáltatók által alkalmazott aktivációs, hálózat-használati és egyéb díjak).
A felmérés néhány jellemzőjét illetően azonban óvatosan kell eljárnunk, és ezzel annak készítői is tisztában vannak. Példaként említik, hogy az alacsonyabb internetpenetrációval rendelkező országok esetében nagyobb valószínűséggel szólaltatnak meg a modern eszközöket gyakran használó személyeket, míg a nyugati országokban az online felhasználók jobban képviselik az általános populációt.
Globális szinten azonban mindenképpen fontos, hogy a számítógépek megelőzték a televíziót: a válaszadók 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hónapokban használtak asztali vagy mobil számítógépet, míg a televíziót 75 százalék vette igénybe. A CD-lejátszók esetében ez 50 százalék volt, a DVD-lejátszók pedig 48 százalékot értek el. Az egyszerűbb, videós és internetelérési funkcióval nem rendelkező mobilok a megkérdezettek 40 százalékánál szerepeltek, míg a drágább és funkciógazdag változatok 30 százaléknál játszottak valamilyen szerepet.
A Nielsen által évente kétszer elvégzett Global Online Consumer Survey legfrissebb kiadásából kiderült, hogy fejlett ipari és a még fejlődő országok között nem is olyan nagy a szakadék, mint azt korábban gondolták - nem is biztos, hogy a szakadék a megfelelő kifejezés. Amíg ugyanis a fejlett államok polgárai a hagyományos vezetékes megoldások mellett teszik le voksukat, addig kevésbé szerencsés társaik a vezetéknélküli technológiák révén ugorhatják át a nyugatiak által korábban elért lépcsőfokokat. A szeptemberben, mintegy 26 ezer felhasználó megkérdezésével végrehajtott kutatás azzal a megfigyeléssel zárult, hogy a nyugati országok lakosai többnyire az olyan megszokott és jól bevált eszközökre hajtanak, mint például a DVD-lejátszók, vagy a játékkonzolok. Az ázsiai régióban viszont jóval népszerűbbek a videós és zenei funkciókkal kiegészített mobil eszközök, így a példaként kiemelt Fülöp-szigetek felhasználói körében is ezek végeztek előkelő helyen. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy számos ottani ország erősen támogatja a tömegközlekedést, valamint a vezetéknélküli technológiák elterjedését.
Szakértők a vezetékes telefonok átugrásához, kihagyásához hasonlították a jelenséget - ehhez nem kell messzire mennünk, hiszen a távközlés terén mért viszonylagos elmaradottságunk miatt a kilencvenes években számos család vásárolt itthon úgy mobil készüléket, hogy előtte soha nem volt vezetékes telefonjuk. A magyar helyzet szinte pontosan a kanadai ellentéte, hiszen ott a vezetékes telefon maradt rendkívül olcsó, miközben a mobiltelefonok továbbra is drágább megoldásnak számítanak (utóbbiak esetében ezen még tovább rontanak a mobilszolgáltatók által alkalmazott aktivációs, hálózat-használati és egyéb díjak).
A felmérés néhány jellemzőjét illetően azonban óvatosan kell eljárnunk, és ezzel annak készítői is tisztában vannak. Példaként említik, hogy az alacsonyabb internetpenetrációval rendelkező országok esetében nagyobb valószínűséggel szólaltatnak meg a modern eszközöket gyakran használó személyeket, míg a nyugati országokban az online felhasználók jobban képviselik az általános populációt.
Globális szinten azonban mindenképpen fontos, hogy a számítógépek megelőzték a televíziót: a válaszadók 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hónapokban használtak asztali vagy mobil számítógépet, míg a televíziót 75 százalék vette igénybe. A CD-lejátszók esetében ez 50 százalék volt, a DVD-lejátszók pedig 48 százalékot értek el. Az egyszerűbb, videós és internetelérési funkcióval nem rendelkező mobilok a megkérdezettek 40 százalékánál szerepeltek, míg a drágább és funkciógazdag változatok 30 százaléknál játszottak valamilyen szerepet.