Berta Sándor
Európai digitális könyvtár már ősztől?
Heteken belül zöld jelzést kaphat az Europeana nevű online bibliotéka és így a látogatók egyetlen portálon keresztül férhetnek majd hozzá a kontinens művészeti örökségéhez.
A művek között egyaránt megtalálhatók lesznek digitalizált könyvek, újságok, kultúrtörténetei leírások, iratok, fotók és festmények. Viviane Reding, az Európai Unió információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa szerint mindez néhány héten belül már nem csupán fikció, hanem valóság lesz. "Az európai digitális könyvtár az embereknek gyors és egyszerű hozzáférést biztosít majd az európai könyvekhez és műalkotásokhoz, függetlenül attól, hogy éppen az otthonukban vagy külföldön tartózkodnak" - jelentette ki a politikus.
Vagyis egy cseh diák a prágai lakásában tanulmányozhatja majd a British Library anyagait anélkül, hogy személyesen Londonba kellene utaznia. Egy ír műkedvelő pedig megtekintheti a Mona Lisát anélkül, hogy a Louvre előtt órákig kellene sorban állnia. Az azonban még Reding ígérete ellenére is még mindig nyitott kérdés, hogy az Europeana valóban megnyitja-e virtuális kapuit idén ősztől? A tervek ugyan ambíciózusak, így a kínálatban megtalálhatók lesznek a film- és hanganyagok, azonban kérdéses, hogy az eredetileg kitűzött célt, miszerint idén novemberre már kétmillió digitalizált dokumentum lesz elérhető, teljesíteni tudja-e az Europeana. Az elképzelések szerint 2010-re 6 millió digitalizált alkotás lesz a katalógusban.
Jelenleg azonban komoly eltérések vannak a tervek és a valóság között. Így például több mint 2,5 milliárd könyv van a kontinens könyvtáraiban, azonban ezeknek csak az 1 százalékát szkennelték be eddig. "Az Europeana-programnak pont az a problémája, hogy az egyes európai uniós tagországokban nagyon eltérő a digitalizált művek mennyisége" - közölte Friedrich Geißelmann, a Regensburgi Egyetemi Könyvtár igazgatója.
Az eltérések még az egyes államokon, például Németországon belül is jól megfigyelhetők. Egyes intézmények fontosnak tekintik a digitalizálást, mások kevésbé. Szintén gondot okoz, hogy a beszkennelt anyagokkal rendelkező intézmények közül sem mindegyik hajlandó megosztani a dokumentumokat másokkal. Viviane Reding úgy vélte: minden négy német könyvtárból vagy múzeumból csupán egy hajlandó művei online bemutatására. A digitalizálással járó költségek, valamint a szerzői jogi vitás kérdések és az egymástól eltérő szabványok szintén komoly problémát jelentenek.
Az Európai Bizottság ugyan 2009-ben és 2010-ben összesen 69 millió euróval támogatja az európai bibliotékákat és további 50 millió eurót különít el a digitalizálási programokra. Ez az összeg azonban elenyészőnek tűnhet, főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy 5 millió könyv beszkennelésének költségeit 225 millió euróra becsülik. A rendszer hiányossága, hogy egy német kifejezést vagy címet nem talál meg az angol nyelvi keresések között, pedig ez is fontos lenne. Az Europeana-programban magyar részről az Országos Széchenyi Könyvtár vesz részt. Az Európai Bizottság már egy hónappal ezelőtt jelezte, hogy nagyobb anyagi áldozatot vár a tagállamoktól.
A művek között egyaránt megtalálhatók lesznek digitalizált könyvek, újságok, kultúrtörténetei leírások, iratok, fotók és festmények. Viviane Reding, az Európai Unió információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa szerint mindez néhány héten belül már nem csupán fikció, hanem valóság lesz. "Az európai digitális könyvtár az embereknek gyors és egyszerű hozzáférést biztosít majd az európai könyvekhez és műalkotásokhoz, függetlenül attól, hogy éppen az otthonukban vagy külföldön tartózkodnak" - jelentette ki a politikus.
Vagyis egy cseh diák a prágai lakásában tanulmányozhatja majd a British Library anyagait anélkül, hogy személyesen Londonba kellene utaznia. Egy ír műkedvelő pedig megtekintheti a Mona Lisát anélkül, hogy a Louvre előtt órákig kellene sorban állnia. Az azonban még Reding ígérete ellenére is még mindig nyitott kérdés, hogy az Europeana valóban megnyitja-e virtuális kapuit idén ősztől? A tervek ugyan ambíciózusak, így a kínálatban megtalálhatók lesznek a film- és hanganyagok, azonban kérdéses, hogy az eredetileg kitűzött célt, miszerint idén novemberre már kétmillió digitalizált dokumentum lesz elérhető, teljesíteni tudja-e az Europeana. Az elképzelések szerint 2010-re 6 millió digitalizált alkotás lesz a katalógusban.
Jelenleg azonban komoly eltérések vannak a tervek és a valóság között. Így például több mint 2,5 milliárd könyv van a kontinens könyvtáraiban, azonban ezeknek csak az 1 százalékát szkennelték be eddig. "Az Europeana-programnak pont az a problémája, hogy az egyes európai uniós tagországokban nagyon eltérő a digitalizált művek mennyisége" - közölte Friedrich Geißelmann, a Regensburgi Egyetemi Könyvtár igazgatója.
Az eltérések még az egyes államokon, például Németországon belül is jól megfigyelhetők. Egyes intézmények fontosnak tekintik a digitalizálást, mások kevésbé. Szintén gondot okoz, hogy a beszkennelt anyagokkal rendelkező intézmények közül sem mindegyik hajlandó megosztani a dokumentumokat másokkal. Viviane Reding úgy vélte: minden négy német könyvtárból vagy múzeumból csupán egy hajlandó művei online bemutatására. A digitalizálással járó költségek, valamint a szerzői jogi vitás kérdések és az egymástól eltérő szabványok szintén komoly problémát jelentenek.
Az Európai Bizottság ugyan 2009-ben és 2010-ben összesen 69 millió euróval támogatja az európai bibliotékákat és további 50 millió eurót különít el a digitalizálási programokra. Ez az összeg azonban elenyészőnek tűnhet, főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy 5 millió könyv beszkennelésének költségeit 225 millió euróra becsülik. A rendszer hiányossága, hogy egy német kifejezést vagy címet nem talál meg az angol nyelvi keresések között, pedig ez is fontos lenne. Az Europeana-programban magyar részről az Országos Széchenyi Könyvtár vesz részt. Az Európai Bizottság már egy hónappal ezelőtt jelezte, hogy nagyobb anyagi áldozatot vár a tagállamoktól.