Berta Sándor
Kényszermunkások adatait digitalizálják
A Bad Arolseni Nemzetközi Kutatószolgálat részben befejezte a Harmadik Birodalomban foglalkoztatott kényszermunkások iratainak beszkennelését.
A másolatokat egyaránt megkapta a Jad Vaschem Emlékközpont Jeruzsálemben, a washingtoni Holocaust Memorial Museum és a varsói Nemzeti Emlékintézet. "A dokumentumokból világos képet kaphatunk a nemzetiszocializmus idején alkalmazott kényszermunka óriási mértékéről. Ilyen munkásokat gyakorlatilag a német ipar valamennyi ágazatában és Németország valamennyi régiójában használtak" - nyilatkozta Udo Jost, az archívum vezetője. A szolgálat összesen több mint 6,7 millió iratot digitalizált az elmúlt években. Az adatok 1,87 terabyte helyet foglalnak el.
"A digitalizálással az volt a célunk, hogy megőrizzük és megvédjük az eredeti papírokat az utókor számára" - tette hozzá a szakember. A munkát egy nemzetközi bizottság felügyelte, amelyben tizenegy ország képviseltette magát. Ezek az államok a jövőben bármikor hozzáférhetnek a digitális másolatokhoz. A beszkennelt anyagok között vannak a kényszermunkások munkakönyvei, betegaktái, biztosítási űrlapjai, hivatali és munkáltatói papírjai. A személyes adatok között vannak a neveken kívül a címek, információk a munkaadóról, a munkaidőről, a házasságkötésekről, a születésekről és az elhalálozásokról, illetve arról, hogy hol nyugszanak a kényszermunkások.
Az adatbázis tavaly november óta nyitva áll a kutatók előtt. A teljes digitalizálás várhatóan 2011-re fejeződik be.
Becslések szerint a Harmadik Birodalomban több mint 12 millió ember dolgozott kényszermunkásként, közülük 8,4 millió volt a polgári személy, a többiek hadifoglyok voltak.
A Horthy-rendszer a "megbízhatatlannak" ítélt elemeket: a kommunistákat, a nemzetiségieket és főként a zsidókat nem kívánta besorozni. Természetesen azt sem akarta, hogy ezek a csoportok kimaradjanak a háborús erőfeszítésekből. Így jött létre a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat intézménye, amely a második világháború alatt több tízezer zsidó életét követelte.
Az elhunytak között volt 1944-ben Radnóti Miklós, a magyar irodalom egyik kiváló költője és műfordítója is, akit több társával együtt a Győr közelében lévő Abda községnél lőttek agyon. A munkaszolgálatosok főleg utakat, repülőtereket építettek, mocsarakat csapoltak le az ország területén belül, de kivételes esetekben még a harcokban is részt vettek - dacára rossz helyzetüknek.
A másolatokat egyaránt megkapta a Jad Vaschem Emlékközpont Jeruzsálemben, a washingtoni Holocaust Memorial Museum és a varsói Nemzeti Emlékintézet. "A dokumentumokból világos képet kaphatunk a nemzetiszocializmus idején alkalmazott kényszermunka óriási mértékéről. Ilyen munkásokat gyakorlatilag a német ipar valamennyi ágazatában és Németország valamennyi régiójában használtak" - nyilatkozta Udo Jost, az archívum vezetője. A szolgálat összesen több mint 6,7 millió iratot digitalizált az elmúlt években. Az adatok 1,87 terabyte helyet foglalnak el.
"A digitalizálással az volt a célunk, hogy megőrizzük és megvédjük az eredeti papírokat az utókor számára" - tette hozzá a szakember. A munkát egy nemzetközi bizottság felügyelte, amelyben tizenegy ország képviseltette magát. Ezek az államok a jövőben bármikor hozzáférhetnek a digitális másolatokhoz. A beszkennelt anyagok között vannak a kényszermunkások munkakönyvei, betegaktái, biztosítási űrlapjai, hivatali és munkáltatói papírjai. A személyes adatok között vannak a neveken kívül a címek, információk a munkaadóról, a munkaidőről, a házasságkötésekről, a születésekről és az elhalálozásokról, illetve arról, hogy hol nyugszanak a kényszermunkások.
Az adatbázis tavaly november óta nyitva áll a kutatók előtt. A teljes digitalizálás várhatóan 2011-re fejeződik be.
Becslések szerint a Harmadik Birodalomban több mint 12 millió ember dolgozott kényszermunkásként, közülük 8,4 millió volt a polgári személy, a többiek hadifoglyok voltak.A Horthy-rendszer a "megbízhatatlannak" ítélt elemeket: a kommunistákat, a nemzetiségieket és főként a zsidókat nem kívánta besorozni. Természetesen azt sem akarta, hogy ezek a csoportok kimaradjanak a háborús erőfeszítésekből. Így jött létre a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat intézménye, amely a második világháború alatt több tízezer zsidó életét követelte.
Az elhunytak között volt 1944-ben Radnóti Miklós, a magyar irodalom egyik kiváló költője és műfordítója is, akit több társával együtt a Győr közelében lévő Abda községnél lőttek agyon. A munkaszolgálatosok főleg utakat, repülőtereket építettek, mocsarakat csapoltak le az ország területén belül, de kivételes esetekben még a harcokban is részt vettek - dacára rossz helyzetüknek.
Gratulálok hozzá. Akkor most kezdjük el a másik oldalon is kérem szépen!