Berta Sándor
ACTA - nagyobb kártérítéseket szeretnének a cégek
A washingtoni egyeztetések napjaira időzítette a Wikileaks egy a hamisítványok elleni kereskedelmi szövetséggel foglalkozó újabb anyag megjelentetését, melyben a cégek kivánságai szerepelnek.
Az iratot ismeretlenek juttatták el a Wikileaks szerkesztőinek, akik nem haboztak és azonnal fel is rakták a honlapjukra. A mindössze három oldalas dokumentumban az ACTA-t (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) támogató vállalatok kívánságai, valamint újabb szigorítási ötletei szerepelnek. A nem nevesített cégek több javaslatot is tettek és szeretnék, hogy ha ezek be is kerülnének a megállapodás végleges szövegébe.
Az elképzelések két részre oszthatók. Az elsőben a vámhivatalokkal kapcsolatos ötletek között megtalálható, hogy a jelenleginél szigorúbban kellene ellenőrizni a különböző termékek (elsősorban a DVD-k, az MP3-lejátszók, a számítógépek, de a tornacipők és a gyógyszerek stb.) importját, exportját és szállítását, hogy így akadályozzák meg a hamisított árucikkek terjesztését. Ahhoz, hogy ezeket a szállítmányokat kiszűrhessék fokozni és szigorítani kell az ellenőrzéseket, be kell szerezni az információkat a feladókról, a gyártókról, az importőrökről, az exportőrökről és a kereskedőkről. Ahhoz, hogy a vizsgálatok minden részletre kiterjedhessenek 4 hétre emelnék az áruk visszatartásának maximális időtartamát.
A javaslatcsomag másik fontos eleme a hamisítókra vonatkozik és leglényegesebb pontja a fizetendő kártérítések összegének további emelése, hogy még inkább elriasszák az elkövetőket tevékenységük folytatásától, illetve, hogy valaki kétszer is meggondolja, hogy érdemes-e termékeket hamisítania. A vállalatok azt szeretnék, hogy az elfogott kalózokkal fizettessék ki a nyomozások, a különböző vizsgálatok és eljárások teljes költségeit is. A cégek ugyanakkor elképzelhetőnek tartanák, hogy amennyiben a lefoglalt hamisított áruk nem tartalmaznak az egészségre veszélyes anyagokat, akkor később bizonyos keretek között mégis értékesíthetők legyenek.
Mint ismeretes, az ACTA első részletes anyaga májusban szivárgott ki, szintén a Wikileaks közreműködésével. Az egyezmény támogatói most tartják az egyeztetések második fordulóját Washingtonban. Az időközben felmerült elképzelések közül különösen az váltott ki nagy sajtóvisszhangot, amelyben a Német Ipari Szövetség (BDI) azt javasolta: a fájlcserélést minősítsék lopássorozatnak. A szellemi tulajdon védelme szóba került a Hokkaidóban megrendezett legutóbbi G8-as csúcstalálkozón is, a világ legfejlettebb országainak vezetői megállapodtak arról, hogy az ACTA-egyezményt még az idei év végéig elfogadják.
Az iratot ismeretlenek juttatták el a Wikileaks szerkesztőinek, akik nem haboztak és azonnal fel is rakták a honlapjukra. A mindössze három oldalas dokumentumban az ACTA-t (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) támogató vállalatok kívánságai, valamint újabb szigorítási ötletei szerepelnek. A nem nevesített cégek több javaslatot is tettek és szeretnék, hogy ha ezek be is kerülnének a megállapodás végleges szövegébe.
Az elképzelések két részre oszthatók. Az elsőben a vámhivatalokkal kapcsolatos ötletek között megtalálható, hogy a jelenleginél szigorúbban kellene ellenőrizni a különböző termékek (elsősorban a DVD-k, az MP3-lejátszók, a számítógépek, de a tornacipők és a gyógyszerek stb.) importját, exportját és szállítását, hogy így akadályozzák meg a hamisított árucikkek terjesztését. Ahhoz, hogy ezeket a szállítmányokat kiszűrhessék fokozni és szigorítani kell az ellenőrzéseket, be kell szerezni az információkat a feladókról, a gyártókról, az importőrökről, az exportőrökről és a kereskedőkről. Ahhoz, hogy a vizsgálatok minden részletre kiterjedhessenek 4 hétre emelnék az áruk visszatartásának maximális időtartamát.
A javaslatcsomag másik fontos eleme a hamisítókra vonatkozik és leglényegesebb pontja a fizetendő kártérítések összegének további emelése, hogy még inkább elriasszák az elkövetőket tevékenységük folytatásától, illetve, hogy valaki kétszer is meggondolja, hogy érdemes-e termékeket hamisítania. A vállalatok azt szeretnék, hogy az elfogott kalózokkal fizettessék ki a nyomozások, a különböző vizsgálatok és eljárások teljes költségeit is. A cégek ugyanakkor elképzelhetőnek tartanák, hogy amennyiben a lefoglalt hamisított áruk nem tartalmaznak az egészségre veszélyes anyagokat, akkor később bizonyos keretek között mégis értékesíthetők legyenek.
Mint ismeretes, az ACTA első részletes anyaga májusban szivárgott ki, szintén a Wikileaks közreműködésével. Az egyezmény támogatói most tartják az egyeztetések második fordulóját Washingtonban. Az időközben felmerült elképzelések közül különösen az váltott ki nagy sajtóvisszhangot, amelyben a Német Ipari Szövetség (BDI) azt javasolta: a fájlcserélést minősítsék lopássorozatnak. A szellemi tulajdon védelme szóba került a Hokkaidóban megrendezett legutóbbi G8-as csúcstalálkozón is, a világ legfejlettebb országainak vezetői megállapodtak arról, hogy az ACTA-egyezményt még az idei év végéig elfogadják.