Berta Sándor
Az ACTA lehetséges hatásaira figyelmeztettek
Az Európai Adatvédelmi Hivatal (EDPS) közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) helytelen végrehajtása súlyos következményekkel járhat.
Az EDPS legújabb jelentésében komoly aggályokat fogalmazott meg az egyezménnyel kapcsolatban. A kifogások között szerepel, hogy a szerződés bizonyos kérdésekben túl általánosan fogalmaz és ezáltal lehetővé teszi a polgári jogok korlátozását, például a felhasználók ellenőrzését. Az ACTA-ban javasolt intézkedések akár "elfogadhatatlan következményekkel is járhatnak az alapvető jogok tekintetében", különösen akkor, ha "nem megfelelően valósítják meg őket". Ráadásul számos olyan eszköz, amelynek eredeti célja a szellemi tulajdon online védelme, hozzájárulhat ahhoz, hogy megvalósuljon az emberek és a kommunikációjuk széles körű ellenőrzése.
Az Európai Adatvédelmi Hivatal kifogásolta azt is, hogy a dokumentum nem tartalmaz olyan korlátozásokat és ellensúlyokat, amelyek biztosítanák például az ártatlanság vélelmét és a magánélethez fűződő jog védelmét. Giovanni Buttarelli, az európai adatvédelmi biztos helyettese ugyanakkor világossá tette, hogy alapvetően nem utasítja el az ACTA-t, azonban meg kell találni az egyensúlyt a szellemi tulajdon elleni jogsértésekkel szemben folytatott harc és a magánélet védelme, továbbá az adatvédelem között. Az utóbbi kettőt ugyanis szintén biztosítani kell. Úgy tűnik, hogy az ACTA ebben a kérdésben viszont nem nevezhető teljesen sikeresnek.
Az Európai Bizottság február 22-ei ülésén úgy döntött, a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA) az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. A bíróság vizsgálata arra irányul majd, hogy a megállapodás összeegyeztethető-e az Európai Unió által biztosított alapjogokkal, így különösen nem sérti-e a szólás- és információs szabadságot, valamint az alapvető adatvédelmi előírásokat. Egy héttel ezelőtt derült ki, hogy a G8-as államok már az ACTA utódján dolgoznak. Az új dokumentum célja a szellemi tulajdon jelenleginél jobb védelme és a termékhamisítások számának visszaszorítása.
Az EDPS legújabb jelentésében komoly aggályokat fogalmazott meg az egyezménnyel kapcsolatban. A kifogások között szerepel, hogy a szerződés bizonyos kérdésekben túl általánosan fogalmaz és ezáltal lehetővé teszi a polgári jogok korlátozását, például a felhasználók ellenőrzését. Az ACTA-ban javasolt intézkedések akár "elfogadhatatlan következményekkel is járhatnak az alapvető jogok tekintetében", különösen akkor, ha "nem megfelelően valósítják meg őket". Ráadásul számos olyan eszköz, amelynek eredeti célja a szellemi tulajdon online védelme, hozzájárulhat ahhoz, hogy megvalósuljon az emberek és a kommunikációjuk széles körű ellenőrzése.
Az Európai Adatvédelmi Hivatal kifogásolta azt is, hogy a dokumentum nem tartalmaz olyan korlátozásokat és ellensúlyokat, amelyek biztosítanák például az ártatlanság vélelmét és a magánélethez fűződő jog védelmét. Giovanni Buttarelli, az európai adatvédelmi biztos helyettese ugyanakkor világossá tette, hogy alapvetően nem utasítja el az ACTA-t, azonban meg kell találni az egyensúlyt a szellemi tulajdon elleni jogsértésekkel szemben folytatott harc és a magánélet védelme, továbbá az adatvédelem között. Az utóbbi kettőt ugyanis szintén biztosítani kell. Úgy tűnik, hogy az ACTA ebben a kérdésben viszont nem nevezhető teljesen sikeresnek.
Az Európai Bizottság február 22-ei ülésén úgy döntött, a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA) az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. A bíróság vizsgálata arra irányul majd, hogy a megállapodás összeegyeztethető-e az Európai Unió által biztosított alapjogokkal, így különösen nem sérti-e a szólás- és információs szabadságot, valamint az alapvető adatvédelmi előírásokat. Egy héttel ezelőtt derült ki, hogy a G8-as államok már az ACTA utódján dolgoznak. Az új dokumentum célja a szellemi tulajdon jelenleginél jobb védelme és a termékhamisítások számának visszaszorítása.