Berta Sándor
Búcsú az ACTA-tól, jöhet a TPP és az IPRED
Ugyan az Európai Parlament nagy többséggel elutasította a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA), ám sokan úgy gondolják, hogy ezzel a szerzői jogi és hamisítási vita még közel sem zárult le. Markus Beckedahl, a Neztpolitik.org szerkesztője is ezt az álláspontot képviseli.
"Az ACTA már a történelem része. Amennyiben ez mégsem így történne, akkor nagyon komolyan kételkednék az Európai Unió demokratikus folyamataiban. Ugyanakkor tény, hogy egyes pontok még nem kerültek le az asztalról, hiszen a valós idejű ellenőrzéseket, az internethozzáférések blokkolását szerzői jogsértések esetén vagy éppen a hálózati blokádokat az ACTA leszavazása ellenére megvalósítanák. Az Európai Unióban jelenleg is dolgoznak a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokra vonatkozó irányelv (IPRED) új változatán. Bár az ACTA elutasítása ezt a folyamatot késleltetni fogja, de az első dokumentumok azt mutatják, hogy az IPRED új változata szintén abba az irányba mutat, mint az ACTA. Konkrétan az internet magán cégekkel megvalósított lehetséges ellenőrzésére gondolok."
"Az Egyesült Államok szintén a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás utódján dolgozik. Ennek neve transzatlanti partnerség (TPP). A TPP-ben számos olyan pont található, amelyek korábban az EU-nak köszönhetően kikerültek az ACTA-ból vagy enyhébb formában maradtak benne. A TPP zászlaja alatt azok az országok sorakoznak fel, akik a keményebb fellépést sürgetik. ide vehetjük Japánt és Ausztráliát, ahol egészen drasztikus intézkedések is szóba kerültek" - jelentette ki a szerkesztő.
Beckedahl hozzátette: tisztában kell lennünk azzal, hogy az ACTA elfogadása gyakorlatilag a film- és a zeneipar érdekeinek megvalósítását jelentette volna. Ez a lobbi továbbra is a meglévő szerzői jogi szabályozás bebetonozását akarja elérni, így a mostani sikertelenség ellenére nem fogja feladni a tevékenységét, hanem inkább fokozza majd. A probléma az, hogy legalizálni kellene napjaink kulturális gyakorlatát, ami elsősorban nem is a zenéket érinti. A Facebook és más közösségi oldalak az Egyesült Államok jogi szabályozása alapján működnek, emiatt sok jogász véleménye szerint szerzői jogsértés nélkül nem is lehet őket használni például Németországban. Ezért szükség lenne a szerzői jogi reformjára. A szerzői jogot a digitális korszakhoz kellene igazítani ahelyett, hogy megpróbálják tovább szigorítani. A reformhoz tartozna többek között a remixek készítésének lehetősége is.
Mint ismeretes, az Európai Parlament (EP) 478 igen szavazattal, 39 nem voks és 165 tartózkodás mellett elutasította az ACTA-t, amely így nem léphet hatályba az EU-ban. Az EP a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta most először élt azzal a lehetőséggel, hogy elutasít egy nemzetközi kereskedelmi megállapodást. A Markus Beckedahl által említett IPRED kapcsán tartott konzultációt már tavaly júliusban kiértékelték. Az anyag készítői kiemelték, hogy a szolgáltatóknak az eddiginél jobban együtt kell működniük a szerzői jogok tulajdonosaival és a szerzői jogvédő egyesületekkel. Utóbbi két csoport képviselői azt követelik, hogy az internetszolgáltatók alkalmaznak tartalomszűrőket és forgalom-ellenőrző módszereket, valamint feleljenek az ügyfeleik által elkövetett szerzői jogsértésekért.
"Az ACTA már a történelem része. Amennyiben ez mégsem így történne, akkor nagyon komolyan kételkednék az Európai Unió demokratikus folyamataiban. Ugyanakkor tény, hogy egyes pontok még nem kerültek le az asztalról, hiszen a valós idejű ellenőrzéseket, az internethozzáférések blokkolását szerzői jogsértések esetén vagy éppen a hálózati blokádokat az ACTA leszavazása ellenére megvalósítanák. Az Európai Unióban jelenleg is dolgoznak a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokra vonatkozó irányelv (IPRED) új változatán. Bár az ACTA elutasítása ezt a folyamatot késleltetni fogja, de az első dokumentumok azt mutatják, hogy az IPRED új változata szintén abba az irányba mutat, mint az ACTA. Konkrétan az internet magán cégekkel megvalósított lehetséges ellenőrzésére gondolok."
"Az Egyesült Államok szintén a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás utódján dolgozik. Ennek neve transzatlanti partnerség (TPP). A TPP-ben számos olyan pont található, amelyek korábban az EU-nak köszönhetően kikerültek az ACTA-ból vagy enyhébb formában maradtak benne. A TPP zászlaja alatt azok az országok sorakoznak fel, akik a keményebb fellépést sürgetik. ide vehetjük Japánt és Ausztráliát, ahol egészen drasztikus intézkedések is szóba kerültek" - jelentette ki a szerkesztő.
Beckedahl hozzátette: tisztában kell lennünk azzal, hogy az ACTA elfogadása gyakorlatilag a film- és a zeneipar érdekeinek megvalósítását jelentette volna. Ez a lobbi továbbra is a meglévő szerzői jogi szabályozás bebetonozását akarja elérni, így a mostani sikertelenség ellenére nem fogja feladni a tevékenységét, hanem inkább fokozza majd. A probléma az, hogy legalizálni kellene napjaink kulturális gyakorlatát, ami elsősorban nem is a zenéket érinti. A Facebook és más közösségi oldalak az Egyesült Államok jogi szabályozása alapján működnek, emiatt sok jogász véleménye szerint szerzői jogsértés nélkül nem is lehet őket használni például Németországban. Ezért szükség lenne a szerzői jogi reformjára. A szerzői jogot a digitális korszakhoz kellene igazítani ahelyett, hogy megpróbálják tovább szigorítani. A reformhoz tartozna többek között a remixek készítésének lehetősége is.
Mint ismeretes, az Európai Parlament (EP) 478 igen szavazattal, 39 nem voks és 165 tartózkodás mellett elutasította az ACTA-t, amely így nem léphet hatályba az EU-ban. Az EP a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta most először élt azzal a lehetőséggel, hogy elutasít egy nemzetközi kereskedelmi megállapodást. A Markus Beckedahl által említett IPRED kapcsán tartott konzultációt már tavaly júliusban kiértékelték. Az anyag készítői kiemelték, hogy a szolgáltatóknak az eddiginél jobban együtt kell működniük a szerzői jogok tulajdonosaival és a szerzői jogvédő egyesületekkel. Utóbbi két csoport képviselői azt követelik, hogy az internetszolgáltatók alkalmaznak tartalomszűrőket és forgalom-ellenőrző módszereket, valamint feleljenek az ügyfeleik által elkövetett szerzői jogsértésekért.