Alex
Elutasította az Európai Parlament az ACTA-t
Az Európai Parlament elutasította a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA), amely így nem léphet hatályba az EU-ban. A megállapodást 478 39 arányban szavazták le a képviselők, 165-en tartózkodtak. Az EP a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta most először élt azzal a lehetőséggel, hogy elutasít egy nemzetközi kereskedelmi megállapodást.
"Nagyon örülök annak, hogy az EP követte az ajánlásomat, és elutasította az ACTA t" - mondta a szavazás után David Martin (szocialista, brit) jelentéstevő. Martin szerint a megállapodás nem egyértelmű, félreérthető és ezért veszélyeztetheti a polgárok szabadságjogait. A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alternatív módot kell találni a szellemi tulajdonjog uniós védelmére, mivel az az uniós gazdaság "nyersanyaga". A néppárti frakció részéről a svéd Christofer Fjellner a szavazás előtt azt kérte, hogy a Parlament halassza el a végszavazást az ACTA-ról addig, amíg az Európai Bíróság nem dönt arról, hogy a megállapodás összhangban van-e az uniós szerződéssel. Miután a többség elutasította a kérést, a képviselők egy része tartózkodott a szavazáson.
Az elmúlt hónapokban több tüntetést is rendeztek az ACTA ellen. Az EP-hez is több ezer kérés érkezett, hogy a képviselők utasítsák el a megállapodást. Az EP befogadott egy ilyen témájú petíciót is, amelyet 2,8 millióan írtak alá. A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea és Svájc közötti tárgyalások eredményeként született meg, célja pedig a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb védelme, az online kalózkodás elleni fellépés és a hamis áruk importjának megakadályozása. A szerdai szavazás értelmében sem az EU, sem az uniós tagállamok önállóan nem csatlakozhatnak a megállapodáshoz.
A részben az internetes közegben érzékeny termékhamisítási kérdések, illetve a digitális kalózkodás rendezését célzó megállapodás ellen globális és európai szinten egyaránt erőteljes tiltakozás bontakozott ki, amelynek az volt a legfőbb közös alapja, hogy az ACTA a szellemi tulajdon védelmének szempontjait különböző alapvető szabadságjogoknak - a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának, az információ szabad áramlásának - az aláásása, illetve mellőzése révén igyekszik érvényesíteni. Reagáló nyilatkozatában Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos kénytelen volt tudomásul venni a szavazás eredményét, ugyanakkor megjegyezte: a vitának ettől még folytatódnia kell a termékhamisítás elleni védekezés és a szellemi tulajdon globális megvédése ügyében. Martin Schulz, az EP német szociáldemokrata elnöke azt hangsúlyozta: a szavazás nem a szellemi tulajdon védelme ellen irányult, hanem azt fejezte ki, hogy a képviselők többsége szerint az ACTA rossz válaszokat ad a felmerülő kérdésekre.
A magyar néppárti EP-képviselőcsoport közleményben hangsúlyozta: a csoport tagjai szintén a megállapodás megkötése ellen szavaztak. A delegáció ugyan támogatta az Európai Bizottságnak azt a döntését, hogy az Európai Bíróság adjon független jogi szakvéleményt az ACTA és az uniós jog összeegyeztethetőségéről, valamint azt is helyeselték volna, hogy az EP e vélemény megszületéséig halassza el a döntést, "az európai baloldal azonban - felelőtlen módon - meggátolta az Európai Bíróság véleményének a figyelembevételét" - olvasható a közleményben.
A magyar néppárti EP-képviselők szerint oda kell figyelni azokra a kifogásokra, amelyeket számtalan állampolgár és civil szervezet fogalmazott meg a megállapodás kapcsán. "Mivel ezek tisztázására nem volt lehetőség, a delegáció ezen aggályokra és jogbizonytalanságra tekintettel felelős döntést hozott, és a megállapodás megkötése ellen szavazott". A Fidesz és a KDNP EP-képviselői úgy vélik: eleve hibás koncepció volt a digitális kalózkodás és a termékhamisítás elleni küzdelem együttes kezelése, továbbra is sürgetik azonban a hamisítás elleni fellépést.
"Nagyon örülök annak, hogy az EP követte az ajánlásomat, és elutasította az ACTA t" - mondta a szavazás után David Martin (szocialista, brit) jelentéstevő. Martin szerint a megállapodás nem egyértelmű, félreérthető és ezért veszélyeztetheti a polgárok szabadságjogait. A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alternatív módot kell találni a szellemi tulajdonjog uniós védelmére, mivel az az uniós gazdaság "nyersanyaga". A néppárti frakció részéről a svéd Christofer Fjellner a szavazás előtt azt kérte, hogy a Parlament halassza el a végszavazást az ACTA-ról addig, amíg az Európai Bíróság nem dönt arról, hogy a megállapodás összhangban van-e az uniós szerződéssel. Miután a többség elutasította a kérést, a képviselők egy része tartózkodott a szavazáson.
Az elmúlt hónapokban több tüntetést is rendeztek az ACTA ellen. Az EP-hez is több ezer kérés érkezett, hogy a képviselők utasítsák el a megállapodást. Az EP befogadott egy ilyen témájú petíciót is, amelyet 2,8 millióan írtak alá. A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea és Svájc közötti tárgyalások eredményeként született meg, célja pedig a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb védelme, az online kalózkodás elleni fellépés és a hamis áruk importjának megakadályozása. A szerdai szavazás értelmében sem az EU, sem az uniós tagállamok önállóan nem csatlakozhatnak a megállapodáshoz.
A részben az internetes közegben érzékeny termékhamisítási kérdések, illetve a digitális kalózkodás rendezését célzó megállapodás ellen globális és európai szinten egyaránt erőteljes tiltakozás bontakozott ki, amelynek az volt a legfőbb közös alapja, hogy az ACTA a szellemi tulajdon védelmének szempontjait különböző alapvető szabadságjogoknak - a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának, az információ szabad áramlásának - az aláásása, illetve mellőzése révén igyekszik érvényesíteni. Reagáló nyilatkozatában Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos kénytelen volt tudomásul venni a szavazás eredményét, ugyanakkor megjegyezte: a vitának ettől még folytatódnia kell a termékhamisítás elleni védekezés és a szellemi tulajdon globális megvédése ügyében. Martin Schulz, az EP német szociáldemokrata elnöke azt hangsúlyozta: a szavazás nem a szellemi tulajdon védelme ellen irányult, hanem azt fejezte ki, hogy a képviselők többsége szerint az ACTA rossz válaszokat ad a felmerülő kérdésekre.
A magyar néppárti EP-képviselőcsoport közleményben hangsúlyozta: a csoport tagjai szintén a megállapodás megkötése ellen szavaztak. A delegáció ugyan támogatta az Európai Bizottságnak azt a döntését, hogy az Európai Bíróság adjon független jogi szakvéleményt az ACTA és az uniós jog összeegyeztethetőségéről, valamint azt is helyeselték volna, hogy az EP e vélemény megszületéséig halassza el a döntést, "az európai baloldal azonban - felelőtlen módon - meggátolta az Európai Bíróság véleményének a figyelembevételét" - olvasható a közleményben.
A magyar néppárti EP-képviselők szerint oda kell figyelni azokra a kifogásokra, amelyeket számtalan állampolgár és civil szervezet fogalmazott meg a megállapodás kapcsán. "Mivel ezek tisztázására nem volt lehetőség, a delegáció ezen aggályokra és jogbizonytalanságra tekintettel felelős döntést hozott, és a megállapodás megkötése ellen szavazott". A Fidesz és a KDNP EP-képviselői úgy vélik: eleve hibás koncepció volt a digitális kalózkodás és a termékhamisítás elleni küzdelem együttes kezelése, továbbra is sürgetik azonban a hamisítás elleni fellépést.