Berta Sándor
Szellemi jogokról is tárgyaltak a G8 csúcson
A növekvő élelmiszer- és olajárak, valamint a klímaváltozás mellett néhány mondat erejéig szóba került a szellemi tulajdon védelme is a Hokkaidóban rendezett G8-csúcstalálkozón.
A második nap végén kiadott közös nyilatkozat 17. pontja szól a szellemi tulajdonok védelméről. A világ legfejlettebb országainak vezetői abban állapodtak meg, hogy az úgynevezett Anti Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) egyezményt még az idei év végéig elfogadják. A részletekről továbbra is titokban egyeztetnek. Jellemző a tárgyalásokra, hogy a G8-as országok közül is több hiányzik ezekről a megbeszélésekről. Az ACTA mellett a G8-as vezetők üdvözölték a vámhatóságoknak a szellemi tulajdonjogok védelmére nagyobb lehetőségeket biztosító Standards to be Employed by Custons for Uniform Rights Enforcement (SECURE) szabványok elfogadását is. Ezek lehetővé teszik, hogy akár konkrét gyanú, vagy eljárás elrendelése nélkül is vizsgálódjanak a vámosok és felhatalmazza őket arra, hogy elrettentő büntetéseket szabhassanak ki.
Susan Sell, a George Washington Egyetem politológus professzora szerint amennyiben az ACTA jelenlegi formájában valóban megvalósul, akkor a multicégek félrevezető propagandája diadalmaskodik. "Arról beszélnek a javaslat támogatói, hogy meg kell védeniük Amerikát a hamis DVD-ktől és pólóktól. Azonban ezek a termékek nem veszélyesek, csak az adott cégek piacait veszélyeztetik. Ebben a politikában az a félrevezető, hogy minden árucikket egy kalap alá vesznek, mintha az emberek életét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető dologról lenne szó."
"Az egészet becsomagolják a terrorizmus elleni harc és a biztonság kérdéskörébe. Az amerikai hatóságok azt állítják ezzel, hogy aki egy másolt filmet letölt, az a terrorizmust támogatja. Erre azonban gyakorlatilag semmilyen bizonyíték sincs. Ez félrevezető, hiszen kihasználják az emberek félelmét. Félreértés ne essék: senki sem akar robbanó mobiltelefonokat vagy hamis gyógyszereket. De van más módja is a megelőzésnek. Lehet szigorítani például a fogyasztóvédelmi jogszabályokon, hogy keményebben lépjenek fel a hatóságok a gyakran hamisított árucikkek esetében" - jelentette ki a politológus.
"Ráadásul úgy tűnik, hogy nem lenne megállás, nincs felső határ. A döntéshozók mindenkit arra akarnak kényszeríteni, hogy tovább és tovább erősítse a védekezést. Holott itt csak az extraprofitok védelméről van szó. A mostani tárgyalások célja egyértelműen a nemzetközi szervezetek megkerülése. A WIPO-ban, a Egészségügyi és a Kereskedelmi Világszervezetekben (WHO, illetve WTO) például patthelyzet alakult ki, mert ott figyelnek arra, hogy a túl szigorú szabályok miatt senkit se érhessen hátrány. Ami a legszembetűnőbb a javaslatokban, hogy gyakorlatilag minden jogállami eljárást megszüntetnének. Jó példa erre a vámosok jogainak kibővítése, akik gyanú vagy bizonyíték nélkül is átvizsgálhatják a poggyászokat" - tette hozzá Susan Sell.
Mint ismeretes, az ACTA első részletes anyaga május végén szivárgott ki. A törvénytervezet nemcsak az USA-ban, de Európában is megnehezítené az internetes identitás elrejtésére irányuló lépéseket és törvényen kívül helyezné a jogvédett tartalmak megosztását lehetővé tévő nonprofit társaságokat. Az elképzelésekre jó példa, hogy az ACTA-tárgyalásokon résztvevő Német Ipari Szövetség (BDI) a napokban azt javasolta, hogy a fájlcserélést minősítsék lopássorozatnak.
A második nap végén kiadott közös nyilatkozat 17. pontja szól a szellemi tulajdonok védelméről. A világ legfejlettebb országainak vezetői abban állapodtak meg, hogy az úgynevezett Anti Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) egyezményt még az idei év végéig elfogadják. A részletekről továbbra is titokban egyeztetnek. Jellemző a tárgyalásokra, hogy a G8-as országok közül is több hiányzik ezekről a megbeszélésekről. Az ACTA mellett a G8-as vezetők üdvözölték a vámhatóságoknak a szellemi tulajdonjogok védelmére nagyobb lehetőségeket biztosító Standards to be Employed by Custons for Uniform Rights Enforcement (SECURE) szabványok elfogadását is. Ezek lehetővé teszik, hogy akár konkrét gyanú, vagy eljárás elrendelése nélkül is vizsgálódjanak a vámosok és felhatalmazza őket arra, hogy elrettentő büntetéseket szabhassanak ki.
Susan Sell, a George Washington Egyetem politológus professzora szerint amennyiben az ACTA jelenlegi formájában valóban megvalósul, akkor a multicégek félrevezető propagandája diadalmaskodik. "Arról beszélnek a javaslat támogatói, hogy meg kell védeniük Amerikát a hamis DVD-ktől és pólóktól. Azonban ezek a termékek nem veszélyesek, csak az adott cégek piacait veszélyeztetik. Ebben a politikában az a félrevezető, hogy minden árucikket egy kalap alá vesznek, mintha az emberek életét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető dologról lenne szó."
"Az egészet becsomagolják a terrorizmus elleni harc és a biztonság kérdéskörébe. Az amerikai hatóságok azt állítják ezzel, hogy aki egy másolt filmet letölt, az a terrorizmust támogatja. Erre azonban gyakorlatilag semmilyen bizonyíték sincs. Ez félrevezető, hiszen kihasználják az emberek félelmét. Félreértés ne essék: senki sem akar robbanó mobiltelefonokat vagy hamis gyógyszereket. De van más módja is a megelőzésnek. Lehet szigorítani például a fogyasztóvédelmi jogszabályokon, hogy keményebben lépjenek fel a hatóságok a gyakran hamisított árucikkek esetében" - jelentette ki a politológus.
"Ráadásul úgy tűnik, hogy nem lenne megállás, nincs felső határ. A döntéshozók mindenkit arra akarnak kényszeríteni, hogy tovább és tovább erősítse a védekezést. Holott itt csak az extraprofitok védelméről van szó. A mostani tárgyalások célja egyértelműen a nemzetközi szervezetek megkerülése. A WIPO-ban, a Egészségügyi és a Kereskedelmi Világszervezetekben (WHO, illetve WTO) például patthelyzet alakult ki, mert ott figyelnek arra, hogy a túl szigorú szabályok miatt senkit se érhessen hátrány. Ami a legszembetűnőbb a javaslatokban, hogy gyakorlatilag minden jogállami eljárást megszüntetnének. Jó példa erre a vámosok jogainak kibővítése, akik gyanú vagy bizonyíték nélkül is átvizsgálhatják a poggyászokat" - tette hozzá Susan Sell.
Mint ismeretes, az ACTA első részletes anyaga május végén szivárgott ki. A törvénytervezet nemcsak az USA-ban, de Európában is megnehezítené az internetes identitás elrejtésére irányuló lépéseket és törvényen kívül helyezné a jogvédett tartalmak megosztását lehetővé tévő nonprofit társaságokat. Az elképzelésekre jó példa, hogy az ACTA-tárgyalásokon résztvevő Német Ipari Szövetség (BDI) a napokban azt javasolta, hogy a fájlcserélést minősítsék lopássorozatnak.