Berta Sándor
ACTA-egyezmény - újabb egyeztetések Washingtonban
Az ACTA segítségével a nemzetközi szervezett bűnözést, a drog-, a fegyver és az embercsempészetet akarják háttérbe szorítani, mivel az veszélyezteti a közbiztonságot és az emberek egészségét.
Világszerte foglalkoztatja a civil szervezeteket és a felhasználókat az ACTA-egyezmény, amelynek eddig nem sok részlete szivárgott ki. Annyit viszont már lehet tudni, hogy a megállapodáson dolgozó kormányok tagjai és szakemberek újabb megbeszélésekre készülnek. A tárgyalófelek várhatóan július 29-én találkoznak majd Washingtonban, itt kerül sor az egyeztetések második fordulójára. A megbeszéléseken először vesznek részt az Európai Bizottság képviselői.
Kísértet járja be nem csak Európát, hanem az egész világot - így lehetne talán a legjobban összefoglalni az Anti Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) körüli huzavonát. Tény, hogy talán még soha nem kísérte ekkora titkolózás a világ egyetlen megállapodását sem. Nos, ez a nagy csend most némileg megtörni látszik, az ORF-nek ugyanis sikerült szóra bírnia Peter Mandelson európai uniós kereskedelmi biztos szóvivőjét. Michael Jennings elmondta, hogy a tárgyalásokra július 29. és 31. között kerül sor az amerikai fővárosban. Az Európai Bizottság április 14-e óta kapott felhatalmazást a 27 európai uniós tagállamtól, hogy egyeztetéseket folytasson az ACTA-ról.
"Mivel a megbeszélések jelenleg is zajlanak, így túl sok mindent nem árulhatunk el. Már voltak egyeztetések az ipar és az érdekcsoportok képviselőivel és június 23-án tartottak egy brüsszeli találkozót is, amely nyilvános volt, így azon az európai állampolgárok is részt vehettek" - nyilatkozta szűkszavúan Michael Jennings. Utóbbi kapcsán felkapta az ember a fejét, hiszen a találkozóról mintha elfelejtették volna értesíteni a közvéleményt, így érdekes nyilvános esemény lehetett.
Ezenkívül felmerült néhány kérdés, például, hogy miért tárgyalnak a tagországok az állampolgáraik tudta nélkül ilyen fontos kérdésekben, vagy hogy miért kell ekkora titkolózás. Ezek a kérdések egyelőre megválaszolatlanok maradtak a résztvevők részéről. Csoda-e ezek után, hogy az első részletes anyag kiszivárgása után az EFF és Michael Geist kanadai szerzői jogi szakértő is egyöntetűen úgy vélték: az ACTA tartalmazhat az alapvető emberi jogokat durván megsértő vagy háttérbe szorító pontokat és rendelkezéseket?
A Public Knowledge amerikai civil szervezet egy átfogó dossziét tett közzé az interneten az ACTA-ról. A csomagot az eddig kiszivárgott anyagokból állították össze. A legrégebbi irat az USTR dokumentuma, amely tavaly októberi keltezésű. A Public Knowledge leginkább azt tartja aggályosnak, hogy az ACTA-t az Egyesült Államokban egy úgynevezett Executive Agreementként kezelik és így nem az amerikai Szenátus, hanem az amerikai elnök ratifikálja. Ilyen Executive Agreement például a NAFTA és a GATT is.
A szervezet kitart azon véleménye mellett, hogy a megállapodás a nemzeti parlamentek és a WTO, illetve a WIPO kizárása mellett történjen. Nem véletlenül követeli tehát a Public Knowledge, az EFF és az FSF a jelenlegi legfrissebb tervezet azonnali nyilvánosságra hozatalát, hogy az emberek megtudhassák, miről is akarnak dönteni a fejük fölött.
Nos, erre a felhívásra meglepő módon reagált Michael Jennings, ugyanis közölte, hogy nem létezik semmilyen tervezet, mivel még csak a tárgyalások korai szakaszában vannak. Az ACTA segítségével pedig nem az alapvető emberi jogokat, hanem a nemzetközi szervezett bűnözést, a drog-, a fegyver és az embercsempészetet akarják háttérbe szorítani, mivel az veszélyezteti a közbiztonságot és az emberek egészségét. A szóvivő hangsúlyozta: nem céljuk az európai uniós állampolgárok zaklatása. A szakember értetlenül állt a titkolózással kapcsolatos vádak előtt is, hiszen eddig körülbelül egy tucatszor beszéltek nyilvánosan az egyezményről, háromszor például az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) ülésein.
Mint ismeretes, az ACTA első részletes anyaga május végén szivárgott ki. Az elképzelésekre jó példa, hogy az ACTA-tárgyalásokon résztvevő Német Ipari Szövetség (BDI) azt javasolta, hogy a fájlcserélést minősítsék lopássorozatnak. A szellemi tulajdon védelme szóba került a Hokkaidóban megrendezett legutóbbi G8-as csúcstalálkozón is, a világ legfejlettebb országainak vezetői résztvevő politikusok megállapodtak arról, hogy az ACTA-egyezményt még az idei év végéig elfogadják.
Világszerte foglalkoztatja a civil szervezeteket és a felhasználókat az ACTA-egyezmény, amelynek eddig nem sok részlete szivárgott ki. Annyit viszont már lehet tudni, hogy a megállapodáson dolgozó kormányok tagjai és szakemberek újabb megbeszélésekre készülnek. A tárgyalófelek várhatóan július 29-én találkoznak majd Washingtonban, itt kerül sor az egyeztetések második fordulójára. A megbeszéléseken először vesznek részt az Európai Bizottság képviselői.
Kísértet járja be nem csak Európát, hanem az egész világot - így lehetne talán a legjobban összefoglalni az Anti Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) körüli huzavonát. Tény, hogy talán még soha nem kísérte ekkora titkolózás a világ egyetlen megállapodását sem. Nos, ez a nagy csend most némileg megtörni látszik, az ORF-nek ugyanis sikerült szóra bírnia Peter Mandelson európai uniós kereskedelmi biztos szóvivőjét. Michael Jennings elmondta, hogy a tárgyalásokra július 29. és 31. között kerül sor az amerikai fővárosban. Az Európai Bizottság április 14-e óta kapott felhatalmazást a 27 európai uniós tagállamtól, hogy egyeztetéseket folytasson az ACTA-ról.
"Mivel a megbeszélések jelenleg is zajlanak, így túl sok mindent nem árulhatunk el. Már voltak egyeztetések az ipar és az érdekcsoportok képviselőivel és június 23-án tartottak egy brüsszeli találkozót is, amely nyilvános volt, így azon az európai állampolgárok is részt vehettek" - nyilatkozta szűkszavúan Michael Jennings. Utóbbi kapcsán felkapta az ember a fejét, hiszen a találkozóról mintha elfelejtették volna értesíteni a közvéleményt, így érdekes nyilvános esemény lehetett.
Ezenkívül felmerült néhány kérdés, például, hogy miért tárgyalnak a tagországok az állampolgáraik tudta nélkül ilyen fontos kérdésekben, vagy hogy miért kell ekkora titkolózás. Ezek a kérdések egyelőre megválaszolatlanok maradtak a résztvevők részéről. Csoda-e ezek után, hogy az első részletes anyag kiszivárgása után az EFF és Michael Geist kanadai szerzői jogi szakértő is egyöntetűen úgy vélték: az ACTA tartalmazhat az alapvető emberi jogokat durván megsértő vagy háttérbe szorító pontokat és rendelkezéseket?
A Public Knowledge amerikai civil szervezet egy átfogó dossziét tett közzé az interneten az ACTA-ról. A csomagot az eddig kiszivárgott anyagokból állították össze. A legrégebbi irat az USTR dokumentuma, amely tavaly októberi keltezésű. A Public Knowledge leginkább azt tartja aggályosnak, hogy az ACTA-t az Egyesült Államokban egy úgynevezett Executive Agreementként kezelik és így nem az amerikai Szenátus, hanem az amerikai elnök ratifikálja. Ilyen Executive Agreement például a NAFTA és a GATT is.
A szervezet kitart azon véleménye mellett, hogy a megállapodás a nemzeti parlamentek és a WTO, illetve a WIPO kizárása mellett történjen. Nem véletlenül követeli tehát a Public Knowledge, az EFF és az FSF a jelenlegi legfrissebb tervezet azonnali nyilvánosságra hozatalát, hogy az emberek megtudhassák, miről is akarnak dönteni a fejük fölött.
Nos, erre a felhívásra meglepő módon reagált Michael Jennings, ugyanis közölte, hogy nem létezik semmilyen tervezet, mivel még csak a tárgyalások korai szakaszában vannak. Az ACTA segítségével pedig nem az alapvető emberi jogokat, hanem a nemzetközi szervezett bűnözést, a drog-, a fegyver és az embercsempészetet akarják háttérbe szorítani, mivel az veszélyezteti a közbiztonságot és az emberek egészségét. A szóvivő hangsúlyozta: nem céljuk az európai uniós állampolgárok zaklatása. A szakember értetlenül állt a titkolózással kapcsolatos vádak előtt is, hiszen eddig körülbelül egy tucatszor beszéltek nyilvánosan az egyezményről, háromszor például az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) ülésein.
Mint ismeretes, az ACTA első részletes anyaga május végén szivárgott ki. Az elképzelésekre jó példa, hogy az ACTA-tárgyalásokon résztvevő Német Ipari Szövetség (BDI) azt javasolta, hogy a fájlcserélést minősítsék lopássorozatnak. A szellemi tulajdon védelme szóba került a Hokkaidóban megrendezett legutóbbi G8-as csúcstalálkozón is, a világ legfejlettebb országainak vezetői résztvevő politikusok megállapodtak arról, hogy az ACTA-egyezményt még az idei év végéig elfogadják.
