Berta Sándor
Szavazást sürget az ACTA ügyében egy amerikai szenátor
Egy demokrata politikus úgy véli, hogy az amerikai képviselőknek mindenképpen voksolniuk kellene a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodásról (ACTA).
Ron Wyden szenátor már be is nyújtotta az ezzel kapcsolatos előterjesztését. A dokumentumban többek között az olvasható, hogy az Egyesült Államok elnöke nem fogadhatna el egyetlen olyan, megkötéseket tartalmazó kereskedelmi egyezményt sem, amelyek az USA-ra kötelezettségeket róna a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatban, különösen igaz lenne azokban az esetekben, amikor az amerikai szenátus és a képviselőház nem szavazott az adott szerződésről. Éppen ezért az ACTA-t sem fogadhatná el Barack Obama.
Az anyag egy másik része kifejezetten a tárgyalásokkal kapcsolatos titkolózások megszüntetéséről szól, külön említve a Trans-Pacific Partnership Agreementet (TPP), amely részben nagyon hasonlít az ACTA-ra. Wyden álláspontja szerint a TPP-vel kapcsolatos egyeztetéseken az Egyesült Államokat képviselő személyek kötelesek lennének nyilvánosságra hozni az álláspontjukat és a javaslataikat. Ezek a szabályok vonatkoznának minden olyan jövőbeli megállapodásra is, amelyek a szellemi tulajdont, az internetet vagy az online szervezeteket érintik.
Wyden kifejtette: hiszi, hogy ezekben a kérdésekben először az Egyesült Államok Kongresszusának kellene szavaznia és az egyezmények csak ezután léphetnének hatályba. Ezzel a véleményével szembehelyezkedik az amerikai kormány álláspontjával.
A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás komoly vitát váltott ki Európában is. Az Európai Bizottság február 22-ei ülésén úgy döntött, az ACTA-t az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. A bíróság vizsgálata arra irányul majd, hogy a megállapodás összeegyeztethető-e az Európai Unió által biztosított alapjogokkal, így különösen nem sérti-e a szólás- és információs szabadságot, valamint az alapvető adatvédelmi előírásokat. Az európai bírósági eljárás ugyanakkor nem befolyásolja az ACTA ratifikációs folyamatát, az Európai Parlament egyetértése és a tagországok ratifikációja mindenképpen szükséges a szerződés hatályba lépéséhez.
Ron Wyden szenátor már be is nyújtotta az ezzel kapcsolatos előterjesztését. A dokumentumban többek között az olvasható, hogy az Egyesült Államok elnöke nem fogadhatna el egyetlen olyan, megkötéseket tartalmazó kereskedelmi egyezményt sem, amelyek az USA-ra kötelezettségeket róna a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatban, különösen igaz lenne azokban az esetekben, amikor az amerikai szenátus és a képviselőház nem szavazott az adott szerződésről. Éppen ezért az ACTA-t sem fogadhatná el Barack Obama.
Az anyag egy másik része kifejezetten a tárgyalásokkal kapcsolatos titkolózások megszüntetéséről szól, külön említve a Trans-Pacific Partnership Agreementet (TPP), amely részben nagyon hasonlít az ACTA-ra. Wyden álláspontja szerint a TPP-vel kapcsolatos egyeztetéseken az Egyesült Államokat képviselő személyek kötelesek lennének nyilvánosságra hozni az álláspontjukat és a javaslataikat. Ezek a szabályok vonatkoznának minden olyan jövőbeli megállapodásra is, amelyek a szellemi tulajdont, az internetet vagy az online szervezeteket érintik.
Wyden kifejtette: hiszi, hogy ezekben a kérdésekben először az Egyesült Államok Kongresszusának kellene szavaznia és az egyezmények csak ezután léphetnének hatályba. Ezzel a véleményével szembehelyezkedik az amerikai kormány álláspontjával.
A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás komoly vitát váltott ki Európában is. Az Európai Bizottság február 22-ei ülésén úgy döntött, az ACTA-t az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. A bíróság vizsgálata arra irányul majd, hogy a megállapodás összeegyeztethető-e az Európai Unió által biztosított alapjogokkal, így különösen nem sérti-e a szólás- és információs szabadságot, valamint az alapvető adatvédelmi előírásokat. Az európai bírósági eljárás ugyanakkor nem befolyásolja az ACTA ratifikációs folyamatát, az Európai Parlament egyetértése és a tagországok ratifikációja mindenképpen szükséges a szerződés hatályba lépéséhez.