Gyurkity Péter
Az Intel nem hisz riválisai hibrid megoldásaiban
A napokban elhangzott interjúból kiderült, hogy a cég szerint az AMD és az nVidia törekvése a grafikus chipek bevonására az általános célú számítások elvégzésébe legfeljebb érdekes lábjegyzetként maradhat meg a történelemben.
Azt jól tudjuk, hogy mindhárom cég - és nyilván még sokan mások is - gőzerővel dolgoznak a különböző hibrid megoldások előállításán, elsősorban jelentős teljesítménybeli előnyöket remélve ettől. A leggyorsabban talán az AMD halad, aki annak idején elsőként pedzegette az ötletet, ám nem sokkal lemaradva követi őket az nVidia, amely compute unified device architecture (CUDA) néven megalkotta saját platformját, illetve az Intel, amely a Larrabee nevén szintén közös tető alá hozná a grafikus chipeket és a CPU-kat. Az elképzelések azonban eltérőek, utóbbi például nem hisz riválisai megoldásában.
Patrick P. Gelsinger, az Intel Digitali Enterprise részlegének igazgatója a Custom PC-nek adott interjúban elárulta, hogy szerintük a grafikus chipek bevonása az általános célú számításokba nem hoz majd kézzelfogható eredményeket. Az ilyen próbálkozásokra ők már számos példát láttak, ám a 10, 20-szoros növekedést ígérő fejlesztések valahogy mindig kudarcba fulladtak. Epésebbek erre megjegyezhetik, hogy az Itanium is kitűnő példa erre, hiszen bár hozza a beígért plusz teljesítményt, ez olyan munkát, optimalizációt követel a szoftveres oldalon, hogy a platform soha nem terjedhet el az asztali szegmensben.
Valószínűleg emiatt alakult úgy, hogy az Intel Larrabee, vagyis a cég különálló grafikus egysége, számos hagyományos x86-magot is tartalmaz - nyilván az említett általános jellegű feladatok ellátására. Az már korábban kiderült, hogy az első példányok nem lesznek éppenséggel erőművek, hiszen a 2009 első felében elkészülő példányok a G45 családra épülnek majd - a megszokott grafikus vezérlőt két processzormag, 4 MB másodszintű cache, illetve kétcsatornás integrált memóriavezérlő egészíti majd ki, amely 1333 MHz-es DDR3-memóriát támogat.
Az nVidia a CUDA-projekt keretében szintén a grafikus vezérlők erejét fogja be az általános célú számítások végrehajtásába - ez az év elején megjelent információk szerint a PhysX-motorral egészül ki.
Azt jól tudjuk, hogy mindhárom cég - és nyilván még sokan mások is - gőzerővel dolgoznak a különböző hibrid megoldások előállításán, elsősorban jelentős teljesítménybeli előnyöket remélve ettől. A leggyorsabban talán az AMD halad, aki annak idején elsőként pedzegette az ötletet, ám nem sokkal lemaradva követi őket az nVidia, amely compute unified device architecture (CUDA) néven megalkotta saját platformját, illetve az Intel, amely a Larrabee nevén szintén közös tető alá hozná a grafikus chipeket és a CPU-kat. Az elképzelések azonban eltérőek, utóbbi például nem hisz riválisai megoldásában.
Patrick P. Gelsinger, az Intel Digitali Enterprise részlegének igazgatója a Custom PC-nek adott interjúban elárulta, hogy szerintük a grafikus chipek bevonása az általános célú számításokba nem hoz majd kézzelfogható eredményeket. Az ilyen próbálkozásokra ők már számos példát láttak, ám a 10, 20-szoros növekedést ígérő fejlesztések valahogy mindig kudarcba fulladtak. Epésebbek erre megjegyezhetik, hogy az Itanium is kitűnő példa erre, hiszen bár hozza a beígért plusz teljesítményt, ez olyan munkát, optimalizációt követel a szoftveres oldalon, hogy a platform soha nem terjedhet el az asztali szegmensben.
Valószínűleg emiatt alakult úgy, hogy az Intel Larrabee, vagyis a cég különálló grafikus egysége, számos hagyományos x86-magot is tartalmaz - nyilván az említett általános jellegű feladatok ellátására. Az már korábban kiderült, hogy az első példányok nem lesznek éppenséggel erőművek, hiszen a 2009 első felében elkészülő példányok a G45 családra épülnek majd - a megszokott grafikus vezérlőt két processzormag, 4 MB másodszintű cache, illetve kétcsatornás integrált memóriavezérlő egészíti majd ki, amely 1333 MHz-es DDR3-memóriát támogat.
Az nVidia a CUDA-projekt keretében szintén a grafikus vezérlők erejét fogja be az általános célú számítások végrehajtásába - ez az év elején megjelent információk szerint a PhysX-motorral egészül ki.
