Berta Sándor
Romlott böngészőket használunk
Érdekes javaslattal álltak elő a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH) kutatói. A szakemberek úgy vélték, nem ártana bevezetni egy lejárati időt a böngészőknél.
Teljesen megszokott, jól bevált és a vásárlók által is elfogadott dolog az élelmiszerek esetében a szavatossági idő, aminek köszönhetően mindenki pontosan megtudja, meddig fogyaszthatja biztonsággal el az adott terméket. Nos, valami hasonló megoldást vezetnének be a böngészők tekintetében is a svájci tudósok, hogy így növeljék az internetes biztonságot.
Világszerte jelenleg körülbelül 1,4 milliárd ember szörföl a világhálón. Majdnem a felük ezzel azonban komoly kockázatot vállal, mivel az általuk használt programok nem a legfrissebbek - derült ki az ETH, a Google és az IBM Internet Security Systems munkatársai által közösen megírt tanulmányból. A szakemberek a dokumentum elkészítésekor a Google tavaly január és idén június közötti statisztikáit vették figyelembe és arra keresték a választ, hogy mennyire frissítik a felhasználók a böngészőiket és az elavult programok miatt hány potenciális veszélyeztetett internetező lehet.
Június elején csak az emberek 59,1 százaléka használta valamelyik szoftver aktuális verzióját. A Firefoxot használók 92,2 százaléka a 2-es változattal szörfölt a virtuális világban, ugyanez az arány azonban az Internet Explorer 7 esetében csupán 52,5 százalék volt. Vagyis nagyon sokan még mindig az IE 6-os vagy még régebbi verziót futtatják a gépükön, amivel komoly veszélynek teszik ki magukat. A készítők megjegyzik, hogy a friss változatnak 19 hónapjába telt, míg 52 százalékos részesedést szerzett saját szegmensén belül, vagyis az IE-t használók táborában.
A kutatók megvizsgálták azt is, hogy vajon hányan telepítik fel rendszeresen a böngészőjükhöz kiadott javításokat. A Firefox esetében 100-ből 83-an minden kiadott hibajavítást installáltak, a többi programot használóknál viszont ez a szám jóval alacsonyabb volt. A maradék 48 százalék továbbra is kitart a régi verziók mellett, ami persze nagyon is jó hír a támadóknak. A kutatók szerint mindez az élelmiszeriparban szinte elképzelhetetlen lenne, hiszen nem sokan vennének (és ennének) meg egy 145 napja lejárt szavatosságú terméket.
"Világszerte az interneten szörfölők 45,2 százaléka, vagyis mintegy 637 millió ember nem a legújabb böngészőt használja. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Nem szabad megfeledkezni a szoftverekhez letöltött kiegészítőkben rejlő hibákról sem. Ráadásul sokan azt sem tudják, hogy az adott programnak melyik verzióját használják egyáltalán. Ezért kellene egy egyszerű módon felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az elavult alkalmazások komoly kockázatot jelentenek" - nyilatkozta Stefan Frei, a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola Informatikai és Kommunikációshálózati Intézete Kommunikációs Rendszerek Csoportjának munkatársa.
A szakemberek ezért javasolták a szavatossági idő bevezetését a böngészőknél. Ez a jelzés jól látható lenne a felhasználók számára és egyúttal megmutatná azt is, hogy honnan tölthetik le a program legújabb változatát. Arra nem terjedt ki a felmérés, hogy milyen arányban használunk támadható kiegészítőket és pluginokat, ezt ugyanis a Google nem rögzítette.
Teljesen megszokott, jól bevált és a vásárlók által is elfogadott dolog az élelmiszerek esetében a szavatossági idő, aminek köszönhetően mindenki pontosan megtudja, meddig fogyaszthatja biztonsággal el az adott terméket. Nos, valami hasonló megoldást vezetnének be a böngészők tekintetében is a svájci tudósok, hogy így növeljék az internetes biztonságot. Világszerte jelenleg körülbelül 1,4 milliárd ember szörföl a világhálón. Majdnem a felük ezzel azonban komoly kockázatot vállal, mivel az általuk használt programok nem a legfrissebbek - derült ki az ETH, a Google és az IBM Internet Security Systems munkatársai által közösen megírt tanulmányból. A szakemberek a dokumentum elkészítésekor a Google tavaly január és idén június közötti statisztikáit vették figyelembe és arra keresték a választ, hogy mennyire frissítik a felhasználók a böngészőiket és az elavult programok miatt hány potenciális veszélyeztetett internetező lehet.
Június elején csak az emberek 59,1 százaléka használta valamelyik szoftver aktuális verzióját. A Firefoxot használók 92,2 százaléka a 2-es változattal szörfölt a virtuális világban, ugyanez az arány azonban az Internet Explorer 7 esetében csupán 52,5 százalék volt. Vagyis nagyon sokan még mindig az IE 6-os vagy még régebbi verziót futtatják a gépükön, amivel komoly veszélynek teszik ki magukat. A készítők megjegyzik, hogy a friss változatnak 19 hónapjába telt, míg 52 százalékos részesedést szerzett saját szegmensén belül, vagyis az IE-t használók táborában.
A kutatók megvizsgálták azt is, hogy vajon hányan telepítik fel rendszeresen a böngészőjükhöz kiadott javításokat. A Firefox esetében 100-ből 83-an minden kiadott hibajavítást installáltak, a többi programot használóknál viszont ez a szám jóval alacsonyabb volt. A maradék 48 százalék továbbra is kitart a régi verziók mellett, ami persze nagyon is jó hír a támadóknak. A kutatók szerint mindez az élelmiszeriparban szinte elképzelhetetlen lenne, hiszen nem sokan vennének (és ennének) meg egy 145 napja lejárt szavatosságú terméket.
"Világszerte az interneten szörfölők 45,2 százaléka, vagyis mintegy 637 millió ember nem a legújabb böngészőt használja. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Nem szabad megfeledkezni a szoftverekhez letöltött kiegészítőkben rejlő hibákról sem. Ráadásul sokan azt sem tudják, hogy az adott programnak melyik verzióját használják egyáltalán. Ezért kellene egy egyszerű módon felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az elavult alkalmazások komoly kockázatot jelentenek" - nyilatkozta Stefan Frei, a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola Informatikai és Kommunikációshálózati Intézete Kommunikációs Rendszerek Csoportjának munkatársa.
A szakemberek ezért javasolták a szavatossági idő bevezetését a böngészőknél. Ez a jelzés jól látható lenne a felhasználók számára és egyúttal megmutatná azt is, hogy honnan tölthetik le a program legújabb változatát. Arra nem terjedt ki a felmérés, hogy milyen arányban használunk támadható kiegészítőket és pluginokat, ezt ugyanis a Google nem rögzítette.
