Gyurkity Péter
Az AMD nem hisz a GeForce GTX 200-ban
Most már tudjuk, hogy - az anyagi vonzatokon kívül - miért nem akar az AMD nagy monolitikus chipeket kifejleszteni, amelyek teljesítményükkel minden rivális maguk mögé utasítanak: szerintük nincs értelme ennek az útnak.
A napokban mutatta be az nVidia legújabb fejlesztését, a GeForce GTX 200 család két első tagját, a 260 és 280 jelölésű chipet, amelyek az első teszteken igen jól szerepeltek. Bár a grafikus vezérlők mérete alaposan megnőtt és ezek a chipek egyhamar nem találják meg az utat a vékonyabb pénztárcájú vásárlókhoz, a sebesség lenyűgöző és a fogyasztást is sikerült elfogadható szinten tartani, különösen a kevésbé számításigényes feladatok esetében, ahol még javítottak is a korábbi adatokon. Az AMD ennek ellenére nem hisz ebben az útvonalban, amelyet feleslegesnek tart.
Rick Bergman, a cég alelnöke, aki egyben a grafikus részleget is vezeti, az EETimes magazinnak adott interjúban elmondta, hogy riválisuk valószínűleg ugyanazt az utat járja majd be, mint amit ők is választottak. Arra hivatkozik elsősorban, hogy a költségek és méretek miatt nem túl ésszerű ilyen monstrumokkal kísérletezni (vagy akár hivalkodni), éppen ezért az nVidia valószínűleg az utolsó nagy monolitikus chipet mutatta most be. Sokkal több rációt látnak a többchipes felállásokban, ahol visszafogott fogyasztású, de azért még kellő sebességű fejlesztések látják el a feladatokat. Az SLI révén ugyan az nVidia is jelen van ezen a téren, az utóbbi negyedévben azonban (és főként a mostani újdonságokkal) mintha visszatértek volna a korábbi elképzelésekhez.
Lássuk, mit is hoz fel még érvként az alelnök: a G200 kódjelzésű chip magmérete 600 négyzetmilliméter, ami azt jelenti, hogy összesen 97 darab ilyen chip jön ki egy 300 mm-es szilíciumostyából. Tekintettel arra, hogy a selejtarány valószínűleg elég nagy az első időkben, kizárható, hogy mindezt emberi áron elő tudják állítani, vagyis a gyártás óriási pénzeket emészt fel, nem beszélve a fejlesztési és tervezési kiadásokról. A csökkentett értékű példányok a legtöbbször olcsóbb változatokban, középkategóriás vagy belépő szintű kártyákon kapnak helyet, a chip mérete azonban csökkenti ennek esélyeit.
A laptopoknál ugyanezen okoknál fogva egyhamar nem jelennek meg a GTX 200 családba tartozó fejlesztések, erre az AMD szerint minimum az év végéig várni kell. Vagyis marad a hivalkodás, amely azonban nem hozhat nagy bevételt magával - kérdés, hogy meddig látja majd járhatónak ezt az utat az nVidia (és mennyire irigykedik majd az AMD, amelynek bevallottan nincs lehetősége ilyen monstrumok kifejlesztésére erőforrásainak végessége miatt).
A napokban mutatta be az nVidia legújabb fejlesztését, a GeForce GTX 200 család két első tagját, a 260 és 280 jelölésű chipet, amelyek az első teszteken igen jól szerepeltek. Bár a grafikus vezérlők mérete alaposan megnőtt és ezek a chipek egyhamar nem találják meg az utat a vékonyabb pénztárcájú vásárlókhoz, a sebesség lenyűgöző és a fogyasztást is sikerült elfogadható szinten tartani, különösen a kevésbé számításigényes feladatok esetében, ahol még javítottak is a korábbi adatokon. Az AMD ennek ellenére nem hisz ebben az útvonalban, amelyet feleslegesnek tart.
Rick Bergman, a cég alelnöke, aki egyben a grafikus részleget is vezeti, az EETimes magazinnak adott interjúban elmondta, hogy riválisuk valószínűleg ugyanazt az utat járja majd be, mint amit ők is választottak. Arra hivatkozik elsősorban, hogy a költségek és méretek miatt nem túl ésszerű ilyen monstrumokkal kísérletezni (vagy akár hivalkodni), éppen ezért az nVidia valószínűleg az utolsó nagy monolitikus chipet mutatta most be. Sokkal több rációt látnak a többchipes felállásokban, ahol visszafogott fogyasztású, de azért még kellő sebességű fejlesztések látják el a feladatokat. Az SLI révén ugyan az nVidia is jelen van ezen a téren, az utóbbi negyedévben azonban (és főként a mostani újdonságokkal) mintha visszatértek volna a korábbi elképzelésekhez.
Lássuk, mit is hoz fel még érvként az alelnök: a G200 kódjelzésű chip magmérete 600 négyzetmilliméter, ami azt jelenti, hogy összesen 97 darab ilyen chip jön ki egy 300 mm-es szilíciumostyából. Tekintettel arra, hogy a selejtarány valószínűleg elég nagy az első időkben, kizárható, hogy mindezt emberi áron elő tudják állítani, vagyis a gyártás óriási pénzeket emészt fel, nem beszélve a fejlesztési és tervezési kiadásokról. A csökkentett értékű példányok a legtöbbször olcsóbb változatokban, középkategóriás vagy belépő szintű kártyákon kapnak helyet, a chip mérete azonban csökkenti ennek esélyeit.
A laptopoknál ugyanezen okoknál fogva egyhamar nem jelennek meg a GTX 200 családba tartozó fejlesztések, erre az AMD szerint minimum az év végéig várni kell. Vagyis marad a hivalkodás, amely azonban nem hozhat nagy bevételt magával - kérdés, hogy meddig látja majd járhatónak ezt az utat az nVidia (és mennyire irigykedik majd az AMD, amelynek bevallottan nincs lehetősége ilyen monstrumok kifejlesztésére erőforrásainak végessége miatt).