Berta Sándor
A Lufthansa is kémkedett újságírók után
A Deutsche Telekom ügye után itt a Lufthansagate: a legnagyobb német légitársaság szintén gyűjtött információkat olyan újságírókról, akik a vállalat belső életével foglalkoztak.
A Lufthansa a Deutsche Telekomhoz hasonlóan szintén a Control Risks nevű biztonsági céget bízta meg azzal, hogy derítse ki, ki vagy kik szivárogtatják ki a fontos információkat a Financial Times Deutschland (FTD) című lap munkatársainak. A botrányt csak tetézi, hogy az adatok megszerzéséhez egyetlen alkalommal a sokat repülő utasokkal kapcsolatos belső információkat is felhasznált a két vállalat. A szinte "első számú gyanúsítottnak" minősített riporter után amiatt kezdtek nyomozni, hogy az 1990-es évek elejétől előbb a Capital című gazdasági lapban, majd az FTD-nél írt a konszern bizalmas belső ügyeiről. A cél az volt, hogy kiderítsék: a felügyelő tanács mely tagja az újságíró informátora.
A Spiegel információi szerint a Lufthansa elnöksége 2001 elején adott megbízást a saját biztonsági részlegének a hírkiszivárogtató megtalálására. A riporterre és kapcsolattartójára végül egy Düsseldorf - Hamburg úton lettek figyelmesek. A két férfi a hamburgi repülőtér egyik nyilvános helyiségében beszélt röviden egymással. Miután az informátort felismerték, lefuttatták a Corona nevű belső rendszert, amelyben a bizalmas légiutas-adatokat tárolják egy évig, és ezután sikerült megállapítaniuk az újságíró személyazonosságát.
"Nálunk nem történt semmi illegális" - reagált a leleplező cikkre nem túl meggyőzően a Lufthansa szóvivője, aki hozzátette: a bizalmas légiutas-adatokhoz amúgy is több ezer alkalmazottjuk férhet hozzá. A két érintett lap, a Capitol és az FTD kiadója, a Gruner Jahr már jelezte, hogy büntető- és polgári jogi feljelentéseket tesz az ügyben.
A "Telekomgate" hullámai időközben elérték a német vasutat (DB) is, a konszern vezetősége ugyanis hosszú időn keresztül ugyanannak a berlini cégnek adott különleges megfigyelési megbízásokat, amellyel a Deutsche Telekom a megfigyelési tevékenységet végeztette. A vasút szóvivője elismerte, hogy 1998 és 2007 között valóban voltak ilyen megbízások, de azok gazdasági bűncselekmények, illetve a korrupció megelőzését célozták, és törvényes eszközökkel történtek.
Május végén robbant ki a botrány, miszerint - szintén a kiszivárogtatások megelőzése és felderítése miatt - megfigyelte vezetőit a Deutsche Telekom. A akciók fedőneve Clipper és Rheingold volt. Később kiderült: az akciókat 2000 óta szervezték. Az ügyben vizsgálatot indított Peter Schaar német adatvédelmi biztos, René Obermann, a DT jelenlegi elnöke pedig szigorú felelősségre vonást ígért és önkorlátozást hirdetett.
A Lufthansa a Deutsche Telekomhoz hasonlóan szintén a Control Risks nevű biztonsági céget bízta meg azzal, hogy derítse ki, ki vagy kik szivárogtatják ki a fontos információkat a Financial Times Deutschland (FTD) című lap munkatársainak. A botrányt csak tetézi, hogy az adatok megszerzéséhez egyetlen alkalommal a sokat repülő utasokkal kapcsolatos belső információkat is felhasznált a két vállalat. A szinte "első számú gyanúsítottnak" minősített riporter után amiatt kezdtek nyomozni, hogy az 1990-es évek elejétől előbb a Capital című gazdasági lapban, majd az FTD-nél írt a konszern bizalmas belső ügyeiről. A cél az volt, hogy kiderítsék: a felügyelő tanács mely tagja az újságíró informátora.
A Spiegel információi szerint a Lufthansa elnöksége 2001 elején adott megbízást a saját biztonsági részlegének a hírkiszivárogtató megtalálására. A riporterre és kapcsolattartójára végül egy Düsseldorf - Hamburg úton lettek figyelmesek. A két férfi a hamburgi repülőtér egyik nyilvános helyiségében beszélt röviden egymással. Miután az informátort felismerték, lefuttatták a Corona nevű belső rendszert, amelyben a bizalmas légiutas-adatokat tárolják egy évig, és ezután sikerült megállapítaniuk az újságíró személyazonosságát.
"Nálunk nem történt semmi illegális" - reagált a leleplező cikkre nem túl meggyőzően a Lufthansa szóvivője, aki hozzátette: a bizalmas légiutas-adatokhoz amúgy is több ezer alkalmazottjuk férhet hozzá. A két érintett lap, a Capitol és az FTD kiadója, a Gruner Jahr már jelezte, hogy büntető- és polgári jogi feljelentéseket tesz az ügyben.
A "Telekomgate" hullámai időközben elérték a német vasutat (DB) is, a konszern vezetősége ugyanis hosszú időn keresztül ugyanannak a berlini cégnek adott különleges megfigyelési megbízásokat, amellyel a Deutsche Telekom a megfigyelési tevékenységet végeztette. A vasút szóvivője elismerte, hogy 1998 és 2007 között valóban voltak ilyen megbízások, de azok gazdasági bűncselekmények, illetve a korrupció megelőzését célozták, és törvényes eszközökkel történtek.
Május végén robbant ki a botrány, miszerint - szintén a kiszivárogtatások megelőzése és felderítése miatt - megfigyelte vezetőit a Deutsche Telekom. A akciók fedőneve Clipper és Rheingold volt. Később kiderült: az akciókat 2000 óta szervezték. Az ügyben vizsgálatot indított Peter Schaar német adatvédelmi biztos, René Obermann, a DT jelenlegi elnöke pedig szigorú felelősségre vonást ígért és önkorlátozást hirdetett.