Berta Sándor
Világszerte kelendő a Siemens hírszerzési platformja
Tovább dagadt a Siemens Hírszerzési Platformjával kapcsolatos botrány. Kiderült, hogy a rendszert minden bizonnyal olyan országok alkalmazzák ellenzéki állampolgáraik, faji és vallási kisebbségeik ellen, mint Kína és Irán.
"A megoldást világszerte értékesítjük, azonban főleg a Közel-Keleten, az ázsiai-csendes-óceáni térségben és Európában talált gazdára. Ügyfeleink kérésére azonban konkrét részleteket nem árulhatunk el" - írta az ORF megkeresésére írt válaszban Kent Tankersley, a Nokia Siemens Networks (NSN) szóvivője. Kiderült az is, hogy a vezetékes és a mobil hálózatok megfigyelésére is alkalmas rendszereket, valamint a Siemens Hírszerzési Platformját eddig 90 esetben összesen 60 különböző országnak adta el a cég.
A szoftver iránt elsősorban titkosszolgálatok, rendőrségek és más állami szervek érdeklődtek. Az ORF birtokában lévő eladási ajánlatban a következő adat szerepel: a rendszer több mint 21 millió telefonforgalmi adatban egy óra alatt képes kikeresni a gyanús vagy annak minősített elemeket. "A beszéd- és az adatrögzítés területén a Nokia Siemens egy egyedülálló pozíciót tölt be. Mi vagyunk ugyanis jelenleg az egyetlen olyan távközlési hálózatépítő vállalat, amely úgynevezett végponttól-végponti megoldásokat és megfigyelési lehetőségeket kínál a bűnüldöző szervezetek számára. A Nokia Siemens Networks monitoring központja ideális az összes jelenlegi és a következő generációs kommunikációs technológia megfigyelésére" - olvasható többek között az NSN hivatalos honlapján.
Kína és Irán említése nem véletlen, a német konszern ugyanis ezzel a két országgal évek óta különösen intenzív kapcsolatot ápol. Éppen ezért valószínűsítették az ORF munkatársai, hogy a Siemens rendszereit ezekben az államokban használhatják. Kínába az első távközlési készülékeket még 1872-ben szállította a Siemens AG, 1987 óta pedig a cég számos vegyesvállalatba társult be. Hasonló a helyzet Irán esetében is, ahol már 1924-ben létrehozta az első központját a Siemens & Halske.
A beszámoló szerint a német konszern helyzetét mutatja, hogy ugyan drágábban kínálja hasonló tudású megoldásait a konkurenseinél, azonban mégis gyakran nyeri el a pályázatokat. Ennek oka, hogy a legfőbb versenytársának számító Verint cég, mivel Izraelben alapították, nem túl népszerű a Közel-Keleten. A Verint menedzsmentjében mai is a legtöbb szakember izraeli, valamint érdekes megemlíteni Kenneth A. Minihant is, aki egykor az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) igazgatója volt.
A kérdésre, miszerint mennyire egyeztethetők össze ezek a rendszerek az európai adatvédelmi törvényekkel, Tankersley a következőket válaszolta: "Mindent megteszünk amit lehet annak érdekében, hogy az ügyfeleink betartsák az előírásokat és hogy védjék a magánszférához fűződő jogokat. Megoldásainkba olyan hatékony védelmi mechanizmusokat integrálunk, amelyek megakadályozzák a rendszerekkel való visszaéléseket. Ezenkívül betartjuk a hatályos exporttörvényeket is." Utóbbi nem is túl nehéz feladat, lévén Németországban semmilyen jogszabály sem tiltja az ilyen jellegű szoftverek vagy hardverek exportját.
A Siemens kereső-profilkészítő platformját már a múlt héten támadta Johann Cas, az Európai Bizottság által támogatott és az adatvédelmi szempontból megfelelő biztonsági technológiákat kereső PRISE (Privacy and Security) projekt koordinátora és Merit Hansen, a Schleswig-Holsteini Független Adatvédelmi Központ (ULD) munkatársa. Utóbbi szerint egy ilyen rendszer működése nem egyeztethető össze a német alkotmánnyal.
"A megoldást világszerte értékesítjük, azonban főleg a Közel-Keleten, az ázsiai-csendes-óceáni térségben és Európában talált gazdára. Ügyfeleink kérésére azonban konkrét részleteket nem árulhatunk el" - írta az ORF megkeresésére írt válaszban Kent Tankersley, a Nokia Siemens Networks (NSN) szóvivője. Kiderült az is, hogy a vezetékes és a mobil hálózatok megfigyelésére is alkalmas rendszereket, valamint a Siemens Hírszerzési Platformját eddig 90 esetben összesen 60 különböző országnak adta el a cég.
A szoftver iránt elsősorban titkosszolgálatok, rendőrségek és más állami szervek érdeklődtek. Az ORF birtokában lévő eladási ajánlatban a következő adat szerepel: a rendszer több mint 21 millió telefonforgalmi adatban egy óra alatt képes kikeresni a gyanús vagy annak minősített elemeket. "A beszéd- és az adatrögzítés területén a Nokia Siemens egy egyedülálló pozíciót tölt be. Mi vagyunk ugyanis jelenleg az egyetlen olyan távközlési hálózatépítő vállalat, amely úgynevezett végponttól-végponti megoldásokat és megfigyelési lehetőségeket kínál a bűnüldöző szervezetek számára. A Nokia Siemens Networks monitoring központja ideális az összes jelenlegi és a következő generációs kommunikációs technológia megfigyelésére" - olvasható többek között az NSN hivatalos honlapján.
Kína és Irán említése nem véletlen, a német konszern ugyanis ezzel a két országgal évek óta különösen intenzív kapcsolatot ápol. Éppen ezért valószínűsítették az ORF munkatársai, hogy a Siemens rendszereit ezekben az államokban használhatják. Kínába az első távközlési készülékeket még 1872-ben szállította a Siemens AG, 1987 óta pedig a cég számos vegyesvállalatba társult be. Hasonló a helyzet Irán esetében is, ahol már 1924-ben létrehozta az első központját a Siemens & Halske.
A beszámoló szerint a német konszern helyzetét mutatja, hogy ugyan drágábban kínálja hasonló tudású megoldásait a konkurenseinél, azonban mégis gyakran nyeri el a pályázatokat. Ennek oka, hogy a legfőbb versenytársának számító Verint cég, mivel Izraelben alapították, nem túl népszerű a Közel-Keleten. A Verint menedzsmentjében mai is a legtöbb szakember izraeli, valamint érdekes megemlíteni Kenneth A. Minihant is, aki egykor az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) igazgatója volt.
A kérdésre, miszerint mennyire egyeztethetők össze ezek a rendszerek az európai adatvédelmi törvényekkel, Tankersley a következőket válaszolta: "Mindent megteszünk amit lehet annak érdekében, hogy az ügyfeleink betartsák az előírásokat és hogy védjék a magánszférához fűződő jogokat. Megoldásainkba olyan hatékony védelmi mechanizmusokat integrálunk, amelyek megakadályozzák a rendszerekkel való visszaéléseket. Ezenkívül betartjuk a hatályos exporttörvényeket is." Utóbbi nem is túl nehéz feladat, lévén Németországban semmilyen jogszabály sem tiltja az ilyen jellegű szoftverek vagy hardverek exportját.
A Siemens kereső-profilkészítő platformját már a múlt héten támadta Johann Cas, az Európai Bizottság által támogatott és az adatvédelmi szempontból megfelelő biztonsági technológiákat kereső PRISE (Privacy and Security) projekt koordinátora és Merit Hansen, a Schleswig-Holsteini Független Adatvédelmi Központ (ULD) munkatársa. Utóbbi szerint egy ilyen rendszer működése nem egyeztethető össze a német alkotmánnyal.