Berta Sándor

Szabad szoftverek után szabad hardverek?

Sok szakember véli úgy, hogy ideje a meglévő szabad szoftverek mellé szabad hardvereket tervezni és gyártani. Hogy az ötlet nem is annyira abszurd, azt jól bizonyítja, hogy felkeltette néhány nagyvállalat érdeklődését.

Mit keresett egy halom fiatal informatikus egy tajvani konferencián, ahol ráadásul a költségek egy részét az egyik nagy IT-cég fizette? Nos, nem toborzásról volt szó és nem is ötletbörzéről. Az első alkalommal megrendezett Open Tech Summit nevű rendezvényen számos cég képviseltette magát és a látogatók, felszólalók mind a jövőt szeretnék megváltoztatni. A felhasználók megszokták, hogy a szoftvereket és a hardvereket a nagy IT-cégek laboratóriumaiban tervezik meg. Azonban például a Linux megjelenése megmutatta, hogy van más út is. Napjainkra a szabad szoftverek teljesen mindennapossá váltak, egyre több magánszemély és intézmény, sőt állam is áttért a fizetős megoldásokról az ingyen használható programokra.

Tajpejben kereken 100 szabad fejlesztő tartott csúcstalálkozót, közülük sokan egyetemi hallgatók voltak. A céljuk: bemutatni egy alternatív technikai jövőt. Az Open Tech Summit fő támogatói az Asus és két egyetem voltak. Itt hiába kereste volna bárki is az IBM, a Hewlett-Packard, az Intel vagy a Microsoft képviselőit, megjelentek viszont a KDE-fejlesztők, az Open Pattern, a berlini Freifunk, az Open Streetmap és az OpenMoko munkatársai. A találkozó megrendezésének ötlete két évvel ezelőtt merült fel Jürgen Neumann, a Freifunk és Joy Tang, az One Village Foundation vezetőjének egyik beszélgetésén. Az elhatározást tett követte, az Asus pedig tavaly jelezte: átvállalja a költségek, a szervezés és a logisztikai feladatok jelentős részét.

A négynapos rendezvény előadói hol angolul, hol kínai nyelven beszélnek, de ez látszólag senkit sem zavart. Az egyik részleg egy B.A.T.M.A.N. nevű, úgynevezett Mesh Routing Protokollt mutatott be, amelynek segítségével több router képes egy "internetfelhőt" létrehozni. Közben időként felbukkant egy nyílt forráskódú robot. Az asztalokon USB-kulcsok, laptopok, kábelek összevisszasága. Joy Tang, az One Village Foundation elnöke pontosan tudta miért gyűltek össze, mikor hangsúlyozta: "Megvan az a képességünk, hogy egy olyan közösséget képezzünk, amely mind globálisan, mind pedig helyi szinten mozgásba hozza a világot."

A hardverfejlesztés legnagyobb problémája a pénz. Amennyiben egy cég kifejleszt egy routert vagy más eszközt, akkor általában licencdíjakat kér és esze ágában sincs a műszaki dokumentációkat nyilvánossá tenni, holott ezzel nagyon is sokat segíthetne. Egy független szakember által módosított programmal ellátott router ugyanis képes lehet hálózatokat létrehozni a gyéren lakott vidékeken vagy teljesen új rendszereket felépíteni. "A kommunikáció alapigény minden ember számára. A technika pedig függetlenné teheti az embereket" - szögezte le Jürgen Neumann.

Az Open Pattern francia csoport tagjai négy nap alatt a helyszínen rakták össze a Modular Routing Board nevű készüléküket. "Ez csak úgy lehetséges, hogy ha órákon át együtt dolgozunk, hogy ha van idénk beleásni magunkat a részletekbe. Egy korsó sör vagy egy üveg bor mellett születnek azok az ötletek, amelyek talán egyszer megváltoztatják majd a világot" - közölte Xavier Carcelle, az Open Pattern egyik fejlesztője. Az Asus képviselői persze folyamatosan jelen vannak, nyitva tartják a fülüket s ki tudja, talán nem is olyan soká, némelyik ötletből valóság lesz.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • birge #42
    Én is próbálkoztam egy ideig Kubuntuval, nekem nem az msn volt a baj (az simán megoldható a Kopetével) hanem az Ooffice és az MSOffice közti különbségek. Hiába mondják, hogy kompatibilis, ha egyszer szétb@ssza a formázást.. (na, jó, volt még vagy ezer problémám, de az a hozzá nem értésem miatt volt. Szóval ha valaki meg akar téríteni, és vállalja, hogy 24/7ben válaszol a kérdéseimre; én szívesen használnék linuxot.)
  • Horse #41
    WINE-vel próbáltad? Egyébként pl. pidgin-nel, amsn-nel simán chatelhetsz msn-en.

    Amúgy ha jól tudom, a MS fizet nem azért, hogy az ő szoftvereiket használjuk az oktatásban, hanem az állam fizet a MS-nak licenszdíjat, legalábbis itt Magyaroszágon.
  • Polemius #40
    Legalább 2 MSN klónt tudok linux alá. Pedig én nem vagyok egy linux guru.
    Az msn hálózatot is kezelő többi, többnyire multiprotokollos instant messenger/chat klienseken kívül.
  • kernerster #39
    nézd, én imádom a Linuxot. Használtam is beryllel meg mindennel. Még drivert is keresett amin rohadtul meglepődtem. De amikor rájöttem hogy nem lehet felrakni az msn-t, akkor döbbentem rá hogy az osztálytársaim felének tökéletesen megfelel a törtvindóz is. Mert amire nekik kell arra jó. Ha az iskolában is az ooffice-t oktatnák a az MS office helyett, akkor talán lenne lehetőség arra, hogy rádöbbenjenek mekkora hülyeségben élnek.( a felük a windows-on kívűl nem ismer más oprencer gyártó céget.) De amíg Microsoft gyakorlatilag ilyen monopolhelyzetben van, hogy fizet azért, hogy az ő termékeivel folyjon az oktatás, addíg változás sem lesz. Csak gondoljatok bele: ez olyan mintha tesiórán csak a Nike felszereléseit lehetne használni...

    és hogy ne legyek nagyon off: Attól tartok a hardver terén is hasonló lesz a helyzet. A monpolhelyzetben lévő gyártók majd nem fognak kompatibilis eszközöket készíteni, ezzel gyakorlatilag lehetetlenné téve az átállást.
  • Turdus #38
    Hát, ne is értsen a titkárnő ehhez. Egyrészt nem az ő dolga a programok telepítése, karbantartása, másrészről ha minden titkárnő értene hozzá, nem lenne szükség rendszergazdákra, és akkor munkanélküli lennék.
  • V1G3C #37
    "# find /usr/portage -name "*.ebuild" | cut -d '/' -f 1-5 | uniq | wc -l
    "
    Megnézem azt a titkárnőt aki fejből beüt egy ilyen parancsot, mert éppen kell neki valami ;)
  • kvp #36
    Azert voltak mar ilyen project-ek, pl. az egyik elso 1973-bol:
    http://en.wikipedia.org/wiki/TV_Typewriter
    Ma ugyanezt reprodukalni kb. 500 forintnyi alkatreszbol lehet, es egy hasonlo de mar bitmap alapu grafikat hasznalo kartyat en is keszitettem. De egy sima 640x480x256-os vga kimenettel rendelkezo kartya sem igenyel tobbet mint 512kB ram-ot es nehany programozhato logikai kapu aramkort. (gyakorlatilag egy-egy memoria, szamlalo, busz illeszto es ramdac chip kell hozza) Igaz, hogy egy ilyen videokartya csak arra jo, hogy megjelenitse a framebuffer tartalmat, tehat minden gyorsitast nelkulozo 2d-s videokartyanak, de arban ez is 1000 forint korul van es akar svga bios-t is kaphat, amitol meg az xp is elindul vele driver nelkul. Par ellenallasal megoldhato hogy a vga melle szabvany rca es svideo tv kimenetet is kapjon.

    Egy rendes gyorsitasra is kepes videokartyahoz mar a 34-es hozzaszolasban is emlitett programozhato aramkorok kellenek, viszont ezeket is ossze lehet allitani fixprogramu modon is, ami nagymertekben leviszi a koltsegeket. Hasznalhato 3d teljesitmenyhez viszont mindenkeppen vektorprocesszoros megoldasra van szukseg, amit szerencsere lehet talalni a nyilt hardverek kozott is (pl. a kinaiak altal is hasznalt arm architekturara alapulo magot), bar a regebbi alkatreszek hasznalata miatt teljesitmenyben messze el fog maradni a jelenlegi piacvezeto megoldasoktol.
  • Turdus #35
    "Nem úgy veszem észre, hogy "egyre többen" használnának Linuxot az MS Windows helyett, SŐT!!!..."
    Nem mozogsz fejlesztői és szerveradmin körökben. Ott körberöhögnének, ha azt mondanád, tegyünk fel Winfost...

    "Azt sem látom, hogy "egyre több" lenne az ingyenes program,SŐT!!!"
    Lássuk csak, mennyi programot tudok perpill telepíteni a Linuxomra:
    # find /usr/portage -name "*.ebuild" | cut -d '/' -f 1-5 | uniq | wc -l
    11694
    Maradjunk annyiban, hogy a több, mint tízezer nem kevés. És ebben nincsenek benne a különböző verziók (mint pl firefox 1.5, 2.0), úgy van vagy százezer. És a szám percről percre nő.
  • johnsilver #34
    Egy ilyen az első nyílt forrású grafikus hardver.
    http://hup.hu/cikkek/20080413/az_open_graphics_projekt_hamarosan_bejelenti_az_elorendelest
  • HUmanEmber41st #33
    Talán telepíts fel egy Ubunut. Mostanában már úgy megy, h az ISO fájlt megnyitod és win alól fut egy live CD, vagy telepítheted a win mellé is. Kb 15 perc alatt kész is. Aztán ámulhatsz, mennyi ingyenes progi van Linux alá.
    És lenne még több is, ha nem lenne titkos a sok hw. kapcsolási rajza + meghajtószoftwerek