Berta Sándor
Osztrák vita a mobil sugárzás veszélyeiről
Komoly véleményháború bontakozott ki a Bécsi Orvosi Kamara és a WBF nevű helyi tudományos szervezet között a mobil sugárzás lehetséges kockázataival kapcsolatban.
A vitát az váltotta ki, hogy a kamara frissítette és terjeszteni kezdte a mobil sugárzás veszélyeire felvilágosító plakátját. A WBF erre válaszul figyelmeztetést adott ki, amelyben az emberek figyelmét szintén igyekeztek felhívni a problémára. Érdekesség, hogy mindkét szervezet ugyanarra a tanulmányra hivatkozik. A plakáton szereplő tíz szabály között van, hogy járműben egyáltalán nem célszerű telefonálni, a mobil készülékek vásárlásakor figyelni kell az alacsony SAR-értékekre, a mobilokat pedig nem szabad a nadrágzsebben hordani vagy tárolni. Az orvosok többek között azt ajánlják, hogy az emberek SMS küldésekor, illetve a kapcsolat felépítésekor tartsák a lehető legtávolabb a mobiltelefonjukat a testüktől és az arcuktól. Ezenkívül használják a készüléket olyan ritkán és keveset, amennyire csak lehet.
"Az orvosi kamara továbbra is aggódik a mobiltelefonálás lehetséges hosszú távú káros hatásai miatt. A WBF néhány tagja nemrég maga is elismerte, hogy a mobiltelefonálás igenis hat az emberi szervezetre, különösen az intellektuális képességeket befolyásolhatja. Mindez csak azért érdekes, mert a WBF eddig pánikkeltésnek tartotta a figyelemfelhívó akcióinkat. Ez a beismerés fontos volt, hogy végre konstruktív párbeszéd kezdődhessen" - jelentette ki Erik Huber, a tíz alapszabályos plakát egyik szerkesztője, a kamara környezet-egészségügyi referense.
Norbert Vana, a WBF elnöke meglepetten reagált Huber szavaira, mondván az idézett és a többek között általa is készített tanulmány kizárólag olyan eseteket sorolt fel, amelyekben nehezen lehet egészségkárosító hatásról beszélni. A dokumentumban ugyanis csak azt állapították meg a szakemberek, hogy laboratóriumi körülmények között a mobiltelefonálás figyelmesebbé tette az embereket, ugyanakkor csökkentette az emlékezőképességüket. "A kérdés az, hogy mindez hogyan néz ki a valós életben. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek a veszélyek a mindennapokban elhanyagolható kockázatot jelentenek" - nyilatkozta Norbert Vana.
"Az, hogy nincs bizonyíték, önmagában még semmit sem jelent. Számunkra az is fontos, hogy az emberek figyelmét felhívjuk az esetleges kockázatokra. A megelőzés és a károk enyhítése, minimalizálása nagyon is fontos" - vágott vissza Erik Huber. A vita kétségkívül érdekes, a legnagyobb problémát azonban továbbra is az jelenti, hogy a kérdés máig nincs megnyugtató módon tisztázva. S amíg ez nem történik meg, újra és újra fel fog lángolni a véleményháború.
A vitát az váltotta ki, hogy a kamara frissítette és terjeszteni kezdte a mobil sugárzás veszélyeire felvilágosító plakátját. A WBF erre válaszul figyelmeztetést adott ki, amelyben az emberek figyelmét szintén igyekeztek felhívni a problémára. Érdekesség, hogy mindkét szervezet ugyanarra a tanulmányra hivatkozik. A plakáton szereplő tíz szabály között van, hogy járműben egyáltalán nem célszerű telefonálni, a mobil készülékek vásárlásakor figyelni kell az alacsony SAR-értékekre, a mobilokat pedig nem szabad a nadrágzsebben hordani vagy tárolni. Az orvosok többek között azt ajánlják, hogy az emberek SMS küldésekor, illetve a kapcsolat felépítésekor tartsák a lehető legtávolabb a mobiltelefonjukat a testüktől és az arcuktól. Ezenkívül használják a készüléket olyan ritkán és keveset, amennyire csak lehet.
"Az orvosi kamara továbbra is aggódik a mobiltelefonálás lehetséges hosszú távú káros hatásai miatt. A WBF néhány tagja nemrég maga is elismerte, hogy a mobiltelefonálás igenis hat az emberi szervezetre, különösen az intellektuális képességeket befolyásolhatja. Mindez csak azért érdekes, mert a WBF eddig pánikkeltésnek tartotta a figyelemfelhívó akcióinkat. Ez a beismerés fontos volt, hogy végre konstruktív párbeszéd kezdődhessen" - jelentette ki Erik Huber, a tíz alapszabályos plakát egyik szerkesztője, a kamara környezet-egészségügyi referense.
Norbert Vana, a WBF elnöke meglepetten reagált Huber szavaira, mondván az idézett és a többek között általa is készített tanulmány kizárólag olyan eseteket sorolt fel, amelyekben nehezen lehet egészségkárosító hatásról beszélni. A dokumentumban ugyanis csak azt állapították meg a szakemberek, hogy laboratóriumi körülmények között a mobiltelefonálás figyelmesebbé tette az embereket, ugyanakkor csökkentette az emlékezőképességüket. "A kérdés az, hogy mindez hogyan néz ki a valós életben. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek a veszélyek a mindennapokban elhanyagolható kockázatot jelentenek" - nyilatkozta Norbert Vana.
"Az, hogy nincs bizonyíték, önmagában még semmit sem jelent. Számunkra az is fontos, hogy az emberek figyelmét felhívjuk az esetleges kockázatokra. A megelőzés és a károk enyhítése, minimalizálása nagyon is fontos" - vágott vissza Erik Huber. A vita kétségkívül érdekes, a legnagyobb problémát azonban továbbra is az jelenti, hogy a kérdés máig nincs megnyugtató módon tisztázva. S amíg ez nem történik meg, újra és újra fel fog lángolni a véleményháború.