Gyurkity Péter

AMD: nyolcmagos processzorok jövőre

A processzorgyártó a romló eredmények ellenére gőzerővel készül a Barcelona sorozat leváltására, valamint az azt követő, nyolcmagos generáció bemutatkozására. Ez utóbbira már jövőre sor kerülhet.

A cég terveiről ezúttal Randy Allen, a szerverekért és munkaállomásokért felelős divíziót vezető alelnök nyilatkozott az IT Week nevű lapnak. Elmondta, hogy úton vannak a Barcelona sorozat négymagos Opteronjait leváltó fejlesztések, amelyek közül a szintén négymagos Shanghai az év második felében, míg a nyolcmagos Montreal jövőre jelenhet meg. Mindkét családtól előrelépést várnak a teljesítmény terén.

A Shanghai már 45 nanométeres gyártástechnológiával készül, szintén négymagos felépítéssel, ám az elmondottakból kiderült, hogy sikerült növelniük az órajelenként végrehajtott utasítások számát, valamint a harmadszintű megosztott gyorsítótár méretét, amely 2-ről 6 MB-ra változik. Ezzel reményeik szerint növekszik majd a teljesítmény, amire nagy szüksége van a vállalatnak, hiszen jelenleg nem igazán tud ütőképes ellenfelet állítani az Intel fejlesztéseivel szemben. "Egyértelműen látszik, hogy a szerverfeladatok jó része multitaszk, nem pedig többszálas jellegű" - magyarázta az alelnök. Optimistán néznek a jövőbe és arra számítanak, hogy a következő két család jó eredményeket hoz majd.


A Shanghai után következő Montreal sorozat már nyolcmagos szerverchipeket tartalmaz, amelyeket elsősorban adatközpontokban használnának fel az első időszakban. Az AMD ugyanis arra számít, hogy erős piaci igény lép majd fel 2009-ben az ilyen és hasonló, sok magot tartalmazó chipek iránt, amelyet a nyolcmagos erőművekkel kellőképp kihasználhatnak. Egyéb technikai részleteket nem árultak el a fejlesztésekről, mindössze annyit tudunk, hogy Socket G3 néven új foglalat érkezik majd.

Az itt felhasznált architektúra a korábbi nyilatkozatok alapján lehetővé teszi a további bővítést, vagyis - megfelelő igény esetén - a nyolcmagosnál összetettebb példányokat is piacra dobhatnak majd, ez azonban még a jövő zenéje.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • irkab1rka #33
    de, de az vagy. Én is gazdag hülyegyerek vagyok, és kell a 8 (16, 32 - amd verziójában 33, 64) magos megoldás. A két magos is bejött.

    Aki dolgozik vagy játszik vagy több szálon weboldalt renderel (e.g. tabos böngészés) annak kell a cucc és kész. Mit renderelsz amúgy? Rajzfilmet? Van minta? :Ö)
  • blackeagle #32
    nem hinném hogy gazdag hülyegyereknek hiszem magam ,de elkelne egy 8magos hogy ne heteket rendereljek , hihetetlen szüklátókörüség úralkodik néhol
  • Inquisitor #31
    Nyilván. De szerver alkalmazásoknál nem, és szervereken nem sektop OS megy, se desktop alkalmazás, ott ki fogják használni jól.
    Egyébként miért merül fel, hogy nem kell töb procimag, mert nem használja sok dolog? Most nem, ezeket meg nem mostanra, de nem is az egy év múlva kijövő progikhoz tervezik ...

    Ellenben az a "hány dolog fut a procin" téma megérne egy boncolgatást, minap egy Process Explorer-rel ránéztem melóhelyi gépre, amin lényegesen kevesebb dolog megy, mint egy átlag otthoni gépen, és valahol 1366 thread fölött meguntam a számolgatást.
  • BlackRose #30
    Ezért is lőttem be :) sajnálom ha nem voltam világos. Amdahl-nak is megvan a helye, de vigyázni kell, hogy milyen környezetben vagyunk. Mindenesetre én a multicore támogatója vagyok, mert elképesztő alkalmazások elé nézünk általa.
  • dez #29
    "Growing Returns: Gustafson’s Law

    Based on Amdahl’s work, the viability of massive parallelism was
    questioned for a number of years. Then, in the late 1980s, at the Sandia
    National Lab, impressive linear speedups in three practical applications
    were observed on a 1,024-processor hypercube. The results (Gustafson
    1988) demonstrated that near linear speedup was possible in many
    practical cases, even when Amdahl’s Law predicted otherwise.


    Built into Amdahl’s Law are several assumptions that may not hold true
    in real-world implementations.
    First, Amdahl’s Law assumes that the best
    performing serial algorithm is strictly limited by the availability of CPU
    cycles. This may not be the case. A multi-core processor may implement a
    separate cache on each core. Thus, more of the problem’s data set may be
    stored in cache, reducing memory latency. The second flaw is that
    Amdahl’s Law assumes that the serial algorithm is the best possible
    solution for a given problem. However, some problems lend themselves to
    a more efficient parallel solution. The number of computational steps may
    be significantly less in the parallel implementation.

    Perhaps the biggest weakness, however, is the assumption that
    Amdahl’s Law makes about the problem size. Amdahl’s Law assumes that
    as the number of processor cores increases, the problem size stays the
    same. In most cases, this is not valid. Generally speaking, when given
    more computing resources, the problem generally grows to meet the
    resources available. In fact, it is more often the case that the run time of
    the application is constant.

    Based on the work at Sandia, an alternative formulation for speedup,
    referred to as scaled speedup was developed by E. Barsis.

    Scaled speedup = N + (1−N) *s

    where N = is the number of processor cores and s is the ratio of the time
    spent in the serial port of the program versus the total execution time.

    Scaled speedup is commonly referred to as Gustafson’s Law. From this
    equation, one can see that the speedup in this case is linear.


    Gustafson’s Law has been shown to be equivalent to Amdahl’s Law
    (Shi 1996). However, Gustafson’s Law offers a much more realistic look
    at the potential of parallel computing on multi-core processors."
  • dez #28
    A feladattól nem csak az függ, hogy 1 vs. 2 mag esetén milyen arányú a gyorsulás, de az is, hogy nagyobb számoknál hogy alakul. Bőven van olyan feladat, ahol pl. 32768 vs. 65536 mag esetén is közel duplázódik a teljesítmény.
  • BlackRose #27
    http://www.intel.com/intelpress/samples/MCP_SampleCh01.pdf

    Gondolom tudja az ember :) csak most ugye nem ártana ha megkülönböztetnénk pl. a MIMD és a MISD arhitektúrát valamint ha figyelembe vesszük, hogy a cluster a grid és a multi-cpu/multi-core nem egy dolog.
  • turul16 #26
    Szerinted miert van tobb csik ?
    Mert teljesen feladat fuggo.
    100%-os csik szep egyenes lenne speedup=number of cpu
  • dez #25
    El kellene mondani ennek az Amdahlnak, hogy ez teljesen feladatfüggő...
    Ilyen alapon nem léteznének szuperszámítógépek, v. nagy clusterek...
  • fixpont #24
    Meg a sok magnak ugy lesz ertelme, hogy virtualis gepek futnak a vason, es amit eddig 3-4 server latott el, azt most majd 1 fogja, 3-4 virtualis gepben harmadannyi fogyasztassal. Nem veletlen, hogy az MS is most kezdett ragyurni a temara, de a VMware sem tetlenkedik.