Berta Sándor

A hipochonderek és az internet

A világhálón hozzáférhető információk között nehéz súlyozni. Különösen igaz ez a kétségtelenül segítő szándékkal készített, orvosi témájú honlapoknál. A hipochonderek számára ez katasztrófális lehet.

Jörn Schäller biztos volt benne, hogy tüdőrákja van. A 35 éves hamburgi férfi ezt egy orvosi weboldal segítségével állapította meg. a tüdőrák tipikus tünetei a köhögés, a mellkasi fájdalmak és a gyengeség érzete. Még akkor sem nyugodott meg, amikor kiderült, hogy gyanúja alaptalan. Jörn Schäller hipochonder, így senki sem csodálkozhat azon, hogy a férfit nagyon nehéz lesz az orvosoknak jobb belátásra bírniuk. Az internet és a betegségek kapcsán leggyakrabban az internetfüggőséget emlegetik, azonban ez csak az érme egyik oldala.

"A világháló gyakran válik a betegségektől rettegő emberek elsőszámú találkozóhelyévé, itt ugyanis szégyen és gátlások nélkül beszélhetnek a problémáikról. Ez azonban azért is veszélyes, mert a virtuális világban gyakorlatilag minden tünethez lehet társítani egy betegséget is. Éppen emiatt az internet súlyosbítja a helyzetet és különösen a hipochonderek gyanúját pillanatok alatt megerősíti a többi felhasználó" - szögezte le Gaby Bleichhardt pszichológus, a Mainzi Egyetem munkatársa, aki régóta kutatja ezt a területet. Így lesz az egyszerű és pillanatnyi hasfájásból gyomorfekély és az ujjak zsibbadásából a szklerózis multiplex első tünete.

Sajnos a betegségekről való tájékoztatás céljával készült írásoknak köszönhetően még az olyan felhasználók is könnyen képzelt beteggé válhatnak, akiknek egyébként az égvilágon semmi bajuk sincsen. Ezt érzékelte Detlev Nutzinger professzor is, a Bad Bramstedti Klinika orvosa, aki számos ilyen pácienst kezelt. Nutzinger elmondta, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az emberek nagyon sok információhoz jutnak hozzá az interneten, azonban nem képesek ezek valóságtartalmát felismerni, ezért többen közülük elbizonytalanodnak.

Amerikai kutatók, köztük Brian Fallon, a Columbia Egyetem munkatársa ezt az új jelenséget el is nevezték kiberchondriának. A szakember tanulmányában azt állítja, hogy a legtöbb hipochonder egyben kiberchonder is, akik semmi mást nem csinálnak a világhálón, csak állandóan ellenőrzik a tüneteiket. "Ez egy gyakorlatilag végtelen spirál. A számítógép kikapcsolása nélkül ez a jelenség gyorsan függőséggé válhat" - jegyezte meg Jörn Schäller is, aki Hamburgban egy önsegélyező csoportot alapított hipochondereknek.

Németországban Bleichhardt becslései alapján a lakosok 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik ember képzelt beteg. Detlev Nutzinger hangsúlyozta: sokaknak mindez megmosolyogtató lehet, azonban az érintetteknek ez keserű pirula, mivel ők nem szimulálnak, hanem nagyon is komoly, mérhető fájdalmaik vannak. Az orvosi portálok üzemeltetői ugyanakkor minden felelősséget elhárítanak magukról. Katharina Larisch, a müncheni Netdoktor.de képviselője szerint ők nem akarnak félelmet kelteni az emberekben, csupán segítenek megérteni számukra a tüneteket. Végső soron pedig a felhasználó felelőssége, hogy mindent elhisz-e, ami le van írva.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • rigidus #11
    Vannak erdekeltsegek akiket zavar az Internet puszta lete is. Egyre tobb van ilyen. Az ujsagirok meg "letakarnak" egy ket dolgot masokat meg kihuznak vastag cezruzaval es maris kesz a hangulat a napkoziben. Ha ugyanezt nagyban is latni akarod, kapcsold be a TV-t!
  • BCS pixel #10
    A cikkhez azért hozzáírhatták volna az előnyöket is. Ami az ezerszerese annak, hogy van 1-2 hipochonder is. Ez a gonosz az internet dolog már fárasztó. Inkább legyen 1000-el több egézséges ember mint egy hipochonderrel kevesebb.
  • dez #9
    (A depresszió nem szűnik meg attól, ha nem vesznek róla tudomást, hanem inkább súlyosbodik, sok más betegséghez hasonlóan. De többféle megoldás is létezik rá.)
  • dez #8
    Ez így hiányos és közhelyes.
    2. Nagyon is sok depressziós van. Attól, hogy vannak igazán súlyos, mániás depressziósok, stb., a "sima" depresszió nem lesz semmis. Mint ahogy a sima gyomorrontás is tud elég "kellemetlen" lenni, nem kell ahhoz gyomorrák. (Persze itt sem feltétlenül a pirula a megoldás. És az sem mindegy, milyen pirula.)

    És amit kihagytál:
    4. Nehezen felismerhető, vagy éppen elhanyagolt, nem komolyan vett betegségek. Illetve betegségmegelőző állapotok, amikor odafigyeléssel elkerülhető a nagyobb baj. És az "odafigyelés" nem feltétlenül pirulákat jelent.
  • bvalek2 #7
    Szerintem három embercsoportot keverünk össze:

    1. Ismerek képzelt betegeket, valóban betegek, de pszichésen, olyasmi mint a klausztrofóbia. Nehéz kimagyarázni őket belőle, de gondolom a diliházban a sok Napóleont is nehéz meggyőzni, az ember lelkivilága már csak ilyen ha kisiklik. Ők azért elég kevesen vannak, de tényleg odafigyelést igényelnek.

    2. Vannak persze enyhe esetek, az emberek ugyanis szeretik sajnáltatni magukat, az áldozattudat pedig ugyebár felment sok mindennapi felelősség alól, szóval a lustaság és a gyávaság is bőven benne van. Ezek például a mai divat-depressziósok. Nekik az elég lenne, hogy találkozzanak egy valódi depresszióssal (mint a hasfájást szimuláló kiskölök egy gyomorrákossal).

    3. Sosem érezzük magunkkat teljesen 100%-nak, és nehéz felmérni, hogy mikortól kell orvoshoz menni. A "puhány" társadalmunkban az emberek ingerküszöbe alacsonyabb, és olyankor is orvoshoz mennek, meg gyógyszert vesznek be, amikor nem kéne. Amikor gyógyszerrel a betegség 2 hét, gyógyszer nélkül 14 nap, akkor inkább nem kéne a szervezetet pirulákkal terhelni.
  • dez #6
    "Németországban Bleichhardt becslései alapján a lakosok 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik ember képzelt beteg."

    Szerintem egy jó részük egyszerűen érzi, hogy nem teljesen egészséges, de az orvosaik nem találnak semmit. Ez nagyon is jellemző a mai orvoslásra.
  • dez #5
    Ez biztos valami propaganda-cikk. Bizonyára akadnak igazi hipochonderek, de a normálisabb orvosok nem tagadják, hogy nem hogy nem árt, de nagyon is hasznos mindenkinek (kiv. a súlyosabb hipochonderek) tisztában lenni az alapvető egészségügyi ismeretekkel. Az orvosi diagnosztika sem éppen maga a tökély, főleg hogy az orvosok nem olyan "megszállottak", mint dr. House. (Hasonlóan, mint ahogy a rendőrségi nyomozók sem Colombok.) Különben is a legtöbb betegséget már csak utólag diagnosztizálják, de nem kötelező megvárni ezt a pontot. Az embernek ismernie kell a saját testét, annak visszajelzéseit, stb. Ezt úgy hívják, egészségtudatosság. Nem lehet mindent az orvosra bízni.
  • ziipp #4
    Hipochander? Újabb pokémon? ;)
  • T0nk #3
    Doktor beszélget reggel az ápolókkal:
    -Történt valami az éjjel?
    -Semmi különös, csendes éjszaka volt. Ja, és meghalt a hipochander.
  • Magnificat #2
    pl nekem milyen jól jöttek, hogy amikor az orvos megmondta mi a bajom, akkor neten pontosan utánanéztem, és az orvos által adott instrukciókon kívül így egészítettem ki a teendőimet. Diagnoztizálni magamtól eszembe se jutott, csak kb-ra tudtam, mi lehet, és megnéztem, ilyenkor mi a teendő addig, amíg orvos nem lát.