SG.hu
A magyar fiataloknak van a legtöbb virtuális barátja
Passzivitás, a virtuális kapcsolatok túlsúlya, önbizalomhiány, irreális jövőkép jellemzi leginkább a 13-19 éves magyar tinédzsereket - derül ki a GfK Roper Jelentésből.
Régiós sajátosság a büntetésnek a legfontosabb alapértékek közötti markáns megjelenése. A 13-19 éves magyar fiatalokat bizonyos társadalmi problémák jobban aggasztják, mint a 30-40 éveseket, vagy akár nyugat-európai társaikat. Jellemzően eltartottként nem a napi megélhetés, az anyagi létbiztonság vagy a gazdasági instabilitás foglalkoztatja őket, inkább a bűnözés és törvénytelenség, valamint a kábítószerfogyasztás problémája jelenti számukra a legfőbb félelmeket. Ezt követi a környezetszennyezés és a terrorizmus miatti aggodalom és a sorban ötödik az inflációtól való félelem. A magyar tizenéveseket leginkább aggodalommal eltöltő tíz probléma közé tartozik az AIDS, a sort pedig a megválasztott állami képviselők korrupciója zárja.
A fiatalok számára az olyan alapértékek, mint a család védelme, anyagi biztonság alapvető, ám mindezen túl a magyar fiataloknál - a régióban élő más fiatalokkal szemben - markáns értékként jelenik meg a büntetés. Kelet-európai sajátosság, hogy a büntetés és igazságosság a legfontosabb értékek között jelenik meg, és hazánkban már a tizenévesek értékrendjében is előkelő helyen szerepel - pedig e fiatalok a rendszerváltás után születtek...
Igen erős az önbizalomhiány és a befolyásolhatóság a mai tizenévesek körében. Az iskolai követelmények mellett egyrészről az iskolatársak, barátok által támasztott elvárásoknak való megfelelni akarás, másrészről a túlzott információmennyiség állítja igen komoly kihívások elé a mai fiatalokat - és könnyen önbizalomvesztéshez vezethet, ha valamelyik terepen sérül a fiatal. A magyar fiatalok negyede (24,6 százalék) úgy érzi, nem tud beilleszkedni a közösségbe, szemben a Közép- és Kelet-Európában jellemző 21 százalékkal. Főként a különböző zenei irányzatokhoz kapcsolódó szubkultúrák felé fordulnak, így remélve barátokat, ismerősöket szerezni. Ellentétben a korábbi generációkkal, elsősorban a szülőktől és közvetlen környezetüktől várnak iránymutatást, tanácsokat.
A magyar tizenévesek 85 százaléka érzi úgy, hogy túlzott a rájuk nehezedő nyomás, viselkedésüket túlzott mértékben akarják a felnőttek kontrollálni. Kelet- és Közép-Európában ez az arány csak 76 százalék. Mindazonáltal Magyarországon tízből hat tinédzser mondja azt, hogy a "saját módján teszi a dolgait", vagyis nem úgy, ahogy azt mások mondják meg neki. A magyar fiatalokból erőteljesen hiányzik a reális jövőkép: szüleikénél jobb életre vágynak; úgy érzik, joguk van a sok pénzhez és gazdagsághoz, ám terveik között már a jobb életmódhoz vezető, proaktivitást és önállóságot igénylő lépések nem szerepelnek.
Fontos ok lehet persze az is, hogy sok esetben hiányzik a példamutató szülői minta. A magyar tinik közel 60 százaléka egyszerűen nagyon gazdag szeretne lenni - ez az arány régiós átlagban az 50 százalékot sem éri el. Minden harmadik magyar fiatal szeretné körbeutazni a világot, de alig 13 százalékuk lenne híres sportoló. Közel minden ötödik szeretne befolyásos üzletemberré válni, de csak a tizedük ábrándozik a művészvilágról - a világot jelentő deszkákra alig 5 százalékuk vágyik, híres tudós, mérnök vagy matematikus pedig még ennél is kevesebb fiatal szeretne lenni.
A magyar tizenévesek a legkevésbé aktívak a régióban, szinte minden szabadidős tevékenység gyakorlásában elmaradnak a kelet- és közép-európai átlagtól. Inkább a nem társas szórakozási formák jellemzők körükben: zenehallgatással, számítógépes és videojátékokkal töltik az időt. A 13-19 évesek intenzív internet-használók, de elsősorban szórakozásra használják az internetet, számukra főként a játék- és a zeneletöltés eszköze a világháló. A régióban a magyar fiatalok rendelkeznek a legtöbb virtuális, azaz olyan ismerőssel, akivel valójában soha nem találkoztak még, csak chat-szobákban, fórumokon, esetleg blogokon "futottak össze".
A GfK NOP Roper Jelentése 1997 óta évente mintegy 30 országban készül és 30.000, a 13 éves és ennél idősebb korosztály körében végzett személyes interjú eredményét összegzi. A tanulmány átfogóan elemzi a globális fogyasztói trendeket és bepillantást enged a globális fogyasztó életmódjába, attitűdjeibe, értékeinek világába és viselkedésébe. Magyarországon a városi lakosságot reprezentáló mintán készült a felmérés.
Régiós sajátosság a büntetésnek a legfontosabb alapértékek közötti markáns megjelenése. A 13-19 éves magyar fiatalokat bizonyos társadalmi problémák jobban aggasztják, mint a 30-40 éveseket, vagy akár nyugat-európai társaikat. Jellemzően eltartottként nem a napi megélhetés, az anyagi létbiztonság vagy a gazdasági instabilitás foglalkoztatja őket, inkább a bűnözés és törvénytelenség, valamint a kábítószerfogyasztás problémája jelenti számukra a legfőbb félelmeket. Ezt követi a környezetszennyezés és a terrorizmus miatti aggodalom és a sorban ötödik az inflációtól való félelem. A magyar tizenéveseket leginkább aggodalommal eltöltő tíz probléma közé tartozik az AIDS, a sort pedig a megválasztott állami képviselők korrupciója zárja.
A fiatalok számára az olyan alapértékek, mint a család védelme, anyagi biztonság alapvető, ám mindezen túl a magyar fiataloknál - a régióban élő más fiatalokkal szemben - markáns értékként jelenik meg a büntetés. Kelet-európai sajátosság, hogy a büntetés és igazságosság a legfontosabb értékek között jelenik meg, és hazánkban már a tizenévesek értékrendjében is előkelő helyen szerepel - pedig e fiatalok a rendszerváltás után születtek...
Igen erős az önbizalomhiány és a befolyásolhatóság a mai tizenévesek körében. Az iskolai követelmények mellett egyrészről az iskolatársak, barátok által támasztott elvárásoknak való megfelelni akarás, másrészről a túlzott információmennyiség állítja igen komoly kihívások elé a mai fiatalokat - és könnyen önbizalomvesztéshez vezethet, ha valamelyik terepen sérül a fiatal. A magyar fiatalok negyede (24,6 százalék) úgy érzi, nem tud beilleszkedni a közösségbe, szemben a Közép- és Kelet-Európában jellemző 21 százalékkal. Főként a különböző zenei irányzatokhoz kapcsolódó szubkultúrák felé fordulnak, így remélve barátokat, ismerősöket szerezni. Ellentétben a korábbi generációkkal, elsősorban a szülőktől és közvetlen környezetüktől várnak iránymutatást, tanácsokat.
A magyar tizenévesek 85 százaléka érzi úgy, hogy túlzott a rájuk nehezedő nyomás, viselkedésüket túlzott mértékben akarják a felnőttek kontrollálni. Kelet- és Közép-Európában ez az arány csak 76 százalék. Mindazonáltal Magyarországon tízből hat tinédzser mondja azt, hogy a "saját módján teszi a dolgait", vagyis nem úgy, ahogy azt mások mondják meg neki. A magyar fiatalokból erőteljesen hiányzik a reális jövőkép: szüleikénél jobb életre vágynak; úgy érzik, joguk van a sok pénzhez és gazdagsághoz, ám terveik között már a jobb életmódhoz vezető, proaktivitást és önállóságot igénylő lépések nem szerepelnek.
Fontos ok lehet persze az is, hogy sok esetben hiányzik a példamutató szülői minta. A magyar tinik közel 60 százaléka egyszerűen nagyon gazdag szeretne lenni - ez az arány régiós átlagban az 50 százalékot sem éri el. Minden harmadik magyar fiatal szeretné körbeutazni a világot, de alig 13 százalékuk lenne híres sportoló. Közel minden ötödik szeretne befolyásos üzletemberré válni, de csak a tizedük ábrándozik a művészvilágról - a világot jelentő deszkákra alig 5 százalékuk vágyik, híres tudós, mérnök vagy matematikus pedig még ennél is kevesebb fiatal szeretne lenni.
A magyar tizenévesek a legkevésbé aktívak a régióban, szinte minden szabadidős tevékenység gyakorlásában elmaradnak a kelet- és közép-európai átlagtól. Inkább a nem társas szórakozási formák jellemzők körükben: zenehallgatással, számítógépes és videojátékokkal töltik az időt. A 13-19 évesek intenzív internet-használók, de elsősorban szórakozásra használják az internetet, számukra főként a játék- és a zeneletöltés eszköze a világháló. A régióban a magyar fiatalok rendelkeznek a legtöbb virtuális, azaz olyan ismerőssel, akivel valójában soha nem találkoztak még, csak chat-szobákban, fórumokon, esetleg blogokon "futottak össze".
A GfK NOP Roper Jelentése 1997 óta évente mintegy 30 országban készül és 30.000, a 13 éves és ennél idősebb korosztály körében végzett személyes interjú eredményét összegzi. A tanulmány átfogóan elemzi a globális fogyasztói trendeket és bepillantást enged a globális fogyasztó életmódjába, attitűdjeibe, értékeinek világába és viselkedésébe. Magyarországon a városi lakosságot reprezentáló mintán készült a felmérés.
