SG.hu
Szinte kizárólag Windowst használnak a cégek
Egy tipikus hazai irodai gép Windows XP-t futtat, és valamely MS Office-verzió is működik rajta. Bár a piacon a redmondi óriás szoftvereinek számos alternatívája jelen van, a cégek túlnyomó többsége a megszokott termékek mellett teszi le a voksát.
A BellResearch piackutatása alapján határozottan kirajzolódik a hazai vállalatok kliensoldali alkalmazásokkal kapcsolatos magatartásprofilja, jól láthatók a döntéshozók preferenciái. Mind az alkalmazott operációs rendszereket, mind az irodai csomagokat kissé konzervatív módon, a verzióváltásokat tekintve jelentős kivárással választják meg.
Kevesek számára lehet meglepő, hogy az idén hatéves Windows XP a legelterjedtebb operációs rendszer, az már viszont kevésbé magától értetődő, hogy a Win9x termékvonal [Windows 95, 98, ME] valamely tagját miért alkalmazza még ma is a magyarországi társas vállalkozások negyede. A kliensoldali operációs rendszerek között a nem Microsoft termékek használata csak a vállalatok elenyészően kis, 1-2 százalékos hányadát jellemzi. Az egyéb rendszereket igénybe vevők legtöbb esetben valamely Linux-disztribúciót preferálják.
Az adatok alátámasztják, hogy irodai PC nem képzelhető el irodai szoftvercsomag nélkül. Az efféle alkalmazások penetrációja az 1-9 fős mikrovállalatok kivételével valamennyi szegmensben gyakorlatilag teljesnek mondható; összességében a vizsgált több mint 190 ezer vállalkozás 85 százaléka használ valamilyen irodai szoftvert. Jellemzően a szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és opcionálisan egyéb alkalmazásokat magukban foglaló irodai csomagokat kedvelik a döntéshozók.
Az irodai programok kiválasztásakor a hazai vállalatokat az operációs rendszereknél is tapasztalt Microsoft-kötődés, valamint az óvatos, a legújabb szoftvereket két-három generációs késéssel követő magatartás jellemzi. Az MS Office alternatívájaként számon tartott egyéb programcsomagok [OpenOffice, StarOffice, MagyarOffice stb.] használata inkább csak komplementer jelleggel, az MS Office alkalmazások mellett fordul elő.
Az alternatív programcsomagok iránt a legnyitottabbnak a középvállalati szegmens 50-249 fős cégei bizonyultak, ahol a döntéshozók több mint negyede adott számot valamely egyéb irodai programcsomag alkalmazásáról. A jelentés egyik fontos tanulsága, hogy a Microsoft Office termékeit nélkülözőket - árérzékenysége okán - legnagyobb arányban az 1-9 fős mikro-, illetve a 10-49 fős kisvállalati szférában találjuk. A költségekre való fokozott érzékenységre utal a tény, miszerint az MS Office alternatívái közül választók elsősorban a kisebb árbevételű, alacsonyabb alkalmazotti létszámmal jellemezhető, egy telephelyes vállalkozások közül kerülnek ki. A szóban forgó két szegmensben a releváns [valamilyen irodai programcsomagot használó] cégek 8-10 százaléka kizárólag más szállító termékét veszi igénybe.
A legtöbbek által használt MS Office-család legelterjedtebb tagjai 50-50 százalék körüli penetrációval az Office 2000, illetve a rákövetkező, XP fantázianevet viselő verziók. Ez az aktuális fejlesztésektől [Office 2007] két-három generációs lemaradást jelez. Némileg árnyalja a képet, hogy az egyes alkalmazáscsomagok installált bázison mért részesedése, melyet a Jelentés részletesen taglal, némileg kedvezőbb. Különösen a nagyvállalati körben jellemző az újabb programverziók alkalmazása. Itt - részben a szegmens kedvezőbb finanszírozási lehetőségei miatt - az MS Office-t futtató számítógépek többségén már a 2003-as kiadást használják.
A BellResearch piackutatása alapján határozottan kirajzolódik a hazai vállalatok kliensoldali alkalmazásokkal kapcsolatos magatartásprofilja, jól láthatók a döntéshozók preferenciái. Mind az alkalmazott operációs rendszereket, mind az irodai csomagokat kissé konzervatív módon, a verzióváltásokat tekintve jelentős kivárással választják meg.
Kevesek számára lehet meglepő, hogy az idén hatéves Windows XP a legelterjedtebb operációs rendszer, az már viszont kevésbé magától értetődő, hogy a Win9x termékvonal [Windows 95, 98, ME] valamely tagját miért alkalmazza még ma is a magyarországi társas vállalkozások negyede. A kliensoldali operációs rendszerek között a nem Microsoft termékek használata csak a vállalatok elenyészően kis, 1-2 százalékos hányadát jellemzi. Az egyéb rendszereket igénybe vevők legtöbb esetben valamely Linux-disztribúciót preferálják.
Az adatok alátámasztják, hogy irodai PC nem képzelhető el irodai szoftvercsomag nélkül. Az efféle alkalmazások penetrációja az 1-9 fős mikrovállalatok kivételével valamennyi szegmensben gyakorlatilag teljesnek mondható; összességében a vizsgált több mint 190 ezer vállalkozás 85 százaléka használ valamilyen irodai szoftvert. Jellemzően a szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és opcionálisan egyéb alkalmazásokat magukban foglaló irodai csomagokat kedvelik a döntéshozók.
Az irodai programok kiválasztásakor a hazai vállalatokat az operációs rendszereknél is tapasztalt Microsoft-kötődés, valamint az óvatos, a legújabb szoftvereket két-három generációs késéssel követő magatartás jellemzi. Az MS Office alternatívájaként számon tartott egyéb programcsomagok [OpenOffice, StarOffice, MagyarOffice stb.] használata inkább csak komplementer jelleggel, az MS Office alkalmazások mellett fordul elő.
Az alternatív programcsomagok iránt a legnyitottabbnak a középvállalati szegmens 50-249 fős cégei bizonyultak, ahol a döntéshozók több mint negyede adott számot valamely egyéb irodai programcsomag alkalmazásáról. A jelentés egyik fontos tanulsága, hogy a Microsoft Office termékeit nélkülözőket - árérzékenysége okán - legnagyobb arányban az 1-9 fős mikro-, illetve a 10-49 fős kisvállalati szférában találjuk. A költségekre való fokozott érzékenységre utal a tény, miszerint az MS Office alternatívái közül választók elsősorban a kisebb árbevételű, alacsonyabb alkalmazotti létszámmal jellemezhető, egy telephelyes vállalkozások közül kerülnek ki. A szóban forgó két szegmensben a releváns [valamilyen irodai programcsomagot használó] cégek 8-10 százaléka kizárólag más szállító termékét veszi igénybe.
A legtöbbek által használt MS Office-család legelterjedtebb tagjai 50-50 százalék körüli penetrációval az Office 2000, illetve a rákövetkező, XP fantázianevet viselő verziók. Ez az aktuális fejlesztésektől [Office 2007] két-három generációs lemaradást jelez. Némileg árnyalja a képet, hogy az egyes alkalmazáscsomagok installált bázison mért részesedése, melyet a Jelentés részletesen taglal, némileg kedvezőbb. Különösen a nagyvállalati körben jellemző az újabb programverziók alkalmazása. Itt - részben a szegmens kedvezőbb finanszírozási lehetőségei miatt - az MS Office-t futtató számítógépek többségén már a 2003-as kiadást használják.