SG.hu
A vállalatok szemében felértékelődött az infokommunikáció
A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) által készített, az SAP és a Sun Microsystems szakmai támogatásával létrejött kutatás szerint 2007-ben jelentősen felértékelődött az infokommunikáció szerepe a Magyarországon működő vállalatok körében, a cégek nehézségeik ellenére is előszeretettel költenek IT-fejlesztésekre.
A kutatás célja a Magyarországon működő vállalatok informatikai felkészültségének és a döntéshozatal menetének feltárása volt. A felmérés szakmai partnerei az IT piac meghatározó szereplői, amelyek széleskörű hazai és nemzetközi tapasztalata, illetve az SZVT tudományos munkáinak országos elismertsége garancia volt a kutatás eredményességére. A vizsgálat kiterjedt a jövőbeni trendekre és a vállatok terveire is. Több mint 800 cég IT- vezetője, felsővezetője adott választ az SZVT kérdéseire, közöttük a gyártó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások azonos mértékben kerültek bele a mintába. A cégeket árbevétel alapján négy osztályra osztotta a kutatás (félmilliárd alattiak, fél- és másfél milliárd közöttiek, 1,5 és 2,5 milliárd közöttiek, 2,5 milliárd felettiek).
A válaszadók 45 százaléka kifejezetten fontosnak értékelte az IT-háttér fejlesztését, és mindössze 6 százalékuk vélte úgy, hogy ez a terület nem fontos. Az idénre tervezett fejlesztéseik között kiugró arányt képvisel az IT modernizációja, majd minden második cég költ majd erre. A kérdőíves felmérésben a válaszadók többek között megjelölték, hogy az IT melyik területeit tervezik a 2007-ben fejleszteni cégükön belül. A legtöbb vállalat (50%) a PC-k, munkaállomások bővítésére költ ebben az évben. A belső hálózat fejlesztésére, integrált vállaltirányítási szoftverre és szerverre a vállalatok nagy része, (40% felett) szintén tervez pénzt fordítani.
Az irodai szoftverek és az internet hálózat fejlesztésére 30-33%-a költ cégeknek, ennél kisebb arányban szerepelnek (24%) a csoportmunka megoldások a vállalatok beruházási terveiben A tudásmenedzsment szoftverek és az elektronikus oktatási rendszerek vásárlását tervezik a legkevesebben (11%).
A külső tényezők közül az első helyen a törvényi előírások, adóváltozások szerepelnek a félmilliárd forint alatti éves bevételű és a 0,5-1,5 milliárdos bevételű cégek véleménye szerint. A másik két kategóriába eső cégek képviselői a versenytársak térnyerését tartja a legfontosabb befolyásoló tényezőnek. Az Európai Unióhoz való csatlakozást valamennyi osztály a legkevésbé befolyásoló hatásként értékelte.
A vállalaton belül megjelenő befolyásoló tényezők (belső tényezők) közül az alkalmazottak képességeit, képzettségét vélik a leglényegesebb körülménynek a válaszadók. Ezt követően az informatikai rendszer fejlettségét tartják a legtöbbre, a cégek mintegy fele emelte ki ezt a tényezőt. Minél nagyobb méretű a vállalkozás, annál fontosabbnak érzik a biztos informatikai hátteret.
Feltétlenül meg kell említeni a kutatásban résztvevő vállalatok éves forgalmának visszaforgatási arányát. A megkérdezett vállalatok mindössze 3%-ánál nem forgatnak vissza semmit az éves forgalomból. A cégek közel felénél (47%) a forgalom 10% alatti részét forgatják vissza, a válaszadók 21%-a a forgalom 11-20%-át forgatja vissza, míg az éves forgalom 20%-ánál többet visszaforgatók aránya 29%.
A válaszadók 45 százaléka kifejezetten fontosnak értékelte az IT-háttér fejlesztését, és mindössze 6 százalékuk vélte úgy, hogy ez a terület nem fontos. Az idénre tervezett fejlesztéseik között kiugró arányt képvisel az IT modernizációja, majd minden második cég költ majd erre, a 1,5 milliárd feletti kategóriáknál még magasabb, 60 százalék körüli az arány. Összehasonlításképpen: HR-képzésre 26, logisztikára 21 százalékuk áldoz majd idén.
A fejlesztendő területek közül a gyártó és termelőeszközök megújítása természetesen a gyártó cégek esetében jóval nagyobb százalékban kapta a kifejezetten fontos terület megjelölését, mint a kereskedelmi és szolgáltató szférában. A HR-képzés, az IT és a forgóeszközök beruházásának fontosságának megítélése nem osztotta meg a három szektor véleményét. A kereskedelmi, valamint a szolgáltató cégek válaszai alapján a legfontosabb fejlesztendő terület, amelybe szívesen invesztálnának anyagi erőforrást, az IT fejlesztése. A logisztika erősítését meglepő módon legkevésbé a szolgáltató szféra ítélte fontos feladatnak.
A válaszadók megjelölték azt is, hogy az IT melyik területeit tervezik a 2007-ben fejleszteni. Legtöbben, a cégek fele a PC-k, munkaállomások bővítésére költ idén. A belső hálózat fejlesztésére, integrált vállaltirányítási szoftverre és szerverre a vállalatok jelentős, 40 százalék feletti része szintén tervez pénzt áldozni. Az irodai szoftverek és az internethálózat fejlesztésére a cégek harmada áldoz. Negyedük a csoportmunka-megoldásokat erősítené. A tudásmenedzsment szoftverek és az elektronikus oktatási rendszerek vásárlását tervezik a legkevesebben, a vállalatok mintegy 11 százaléka.
A vállalatok 40 százaléka rendelkezik fejlesztési ütemtervvel az informatikai rendszerekre vonatkozóan. A fejlesztési ütemterv gyakorisága a cégmérettel együtt szintén növekszik, a 2,5 milliárd Ft feletti bevételű cégek 53 százalékának van ilyen terve, az 1,5 és 2,5 milliárd Ft közötti kategóriában ez az arány 41-re, a 0,5 és 1,5 milliárd Ft közöttiben 33 százalékra csökken. Az 500 millió Ft alatti árbevételű vállalatok 18 százalékánál alkalmaznak fejlesztési ütemtervet. A vállalatok több mint felénél minimum egy évre, de maximum három évre készítenek fejlesztési tervet. Ennél rövidebb időszakra a cégek egynegyede, hosszabb időszakra egyhetedük tervez.
A fejlesztési ütemtervhez és a tervezett beruházásokhoz (jelen esetben informatikai beruházásokhoz) természetesen hozzátartozik a választási lehetőségekről való tájékozódás. A kutatási kérdőív kérdései kitértek arra, hogy a beruházást tervezők honnan tájékozódnak a különböző (befektetési, fejlesztési) lehetőségekről. Az adatokat feldolgozva a következő eredmények születtek: az IT-beruházások előtt az információkat leginkább, 70 százalékban az internetről szerzik be. Emellett a rendszergazdák és tanácsadók (60%), illetve a beszállítók (56%) is fontos forrásnak számítanak, de nem elhanyagolható arányban megjelentek a személyes ismerősök, kollégák (42%). E módozatok mellett kevesebb szerep jutott a szaklapokból (33%) vagy a prospektusokból történő tájékozódásnak (14%).
Hogy mennyire fontos szerepet játszik a vállalat életében az IT, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a cégek felénél a vele kapcsolatos döntéseket a felső vezetés hozza meg, 16 százalékuknál pedig a tulajdonos; s csak a vállalatok harmadánál osztanak lapot az informatikai szakembereknek.
A beszállítók kiválasztásánál a termékek, tulajdonságai állnak a fontossági sorrend elején. A szakmai felkészültség és hozzáértés, az ár-érték arány szintén lényeges szempont. A cégek saját tapasztalatai az adott beszállítóval kapcsolatban nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a személyes kapcsolat minősége és a szállítási határidők. Azonos iparágban szerzett referenciák is befolyásolhatják a döntéshozatalt. A beszállító tulajdonosi háttere a válaszadók felénél szintén fontos szempont. A válaszadók egyéb fontos összetevőket is kiemeltek az SZVT kutatásában, mint pl. a szervizlehetőségeket, a rugalmasságot és a garanciát.
Korábban aggasztó hiányosságok jellemezték a magyar cégek IT-biztonságát, mára azonban jelentős pozitív elmozdulást konstatálhattunk, noha még van hova fejlődni. A vállalatok szinte mindegyikének van vírusirtója és tűzfala, többségük használ SPAM-szűrőt és spyware-ek elleni védelmet. Viszont csak egyharmaduk működtet behatolás-detektáló rendszert. A cégek 2 százalékánál még nem történt mentés a vállalkozások kritikus rendszereiről. A válaszadók 68 százaléka viszont naponta készít mentést. Ezen kívül a vállalatok 14 százalékánál hetente, 11 százalékánál havonta és 5 százaléknál ennél ritkábban történik a kritikus rendszer mentése.
A cégméret jelentősen meghatározza, hogy végeznek-e, végeztetnek-e információbiztonsági auditot, az árbevétel növekedésével az auditálás szereplése is nő. Meglepő eredmény, hogy a nagyobb vállalatok nagyobbik részénél sem történt még ilyen felmérés. Elgondolkodtató, hogy az 500 millió Ft árbevétel alatti cégek esetén pedig háromnegyedénél nem volt ilyen auditálás.
Végezetül fontos leszögezni, hogy a kutatási eredmények, a kérdőívekből és interjúkból származó adatok egy (kvázi) pillanatnyi helyzetet, állapotot tükröznek, mely állapot azonban a jövőre irányul, előrefelé mutat. Az eredmények már most is hasznosak és érdekesek, de még hasznosabbá válnak akkor, ha ezen kutatás esetleg egy longitudinális- és / vagy panel-vizsgálat első állomásává, alapjává válik, hiszen a többszöri, hasonló jellegű kutatások eredményei idővel jól látható folyamatokat, trendeket rajzol(hat)nak. A hasonló kutatásokra, ezen kutatás megismétlésére már csak azért is jó esély van, mert a mostani résztvevők 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen részt venne a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság jövőbeni informatikai kutatásaiban.
A kutatás célja a Magyarországon működő vállalatok informatikai felkészültségének és a döntéshozatal menetének feltárása volt. A felmérés szakmai partnerei az IT piac meghatározó szereplői, amelyek széleskörű hazai és nemzetközi tapasztalata, illetve az SZVT tudományos munkáinak országos elismertsége garancia volt a kutatás eredményességére. A vizsgálat kiterjedt a jövőbeni trendekre és a vállatok terveire is. Több mint 800 cég IT- vezetője, felsővezetője adott választ az SZVT kérdéseire, közöttük a gyártó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások azonos mértékben kerültek bele a mintába. A cégeket árbevétel alapján négy osztályra osztotta a kutatás (félmilliárd alattiak, fél- és másfél milliárd közöttiek, 1,5 és 2,5 milliárd közöttiek, 2,5 milliárd felettiek).
A válaszadók 45 százaléka kifejezetten fontosnak értékelte az IT-háttér fejlesztését, és mindössze 6 százalékuk vélte úgy, hogy ez a terület nem fontos. Az idénre tervezett fejlesztéseik között kiugró arányt képvisel az IT modernizációja, majd minden második cég költ majd erre. A kérdőíves felmérésben a válaszadók többek között megjelölték, hogy az IT melyik területeit tervezik a 2007-ben fejleszteni cégükön belül. A legtöbb vállalat (50%) a PC-k, munkaállomások bővítésére költ ebben az évben. A belső hálózat fejlesztésére, integrált vállaltirányítási szoftverre és szerverre a vállalatok nagy része, (40% felett) szintén tervez pénzt fordítani.
Az irodai szoftverek és az internet hálózat fejlesztésére 30-33%-a költ cégeknek, ennél kisebb arányban szerepelnek (24%) a csoportmunka megoldások a vállalatok beruházási terveiben A tudásmenedzsment szoftverek és az elektronikus oktatási rendszerek vásárlását tervezik a legkevesebben (11%).
A külső tényezők közül az első helyen a törvényi előírások, adóváltozások szerepelnek a félmilliárd forint alatti éves bevételű és a 0,5-1,5 milliárdos bevételű cégek véleménye szerint. A másik két kategóriába eső cégek képviselői a versenytársak térnyerését tartja a legfontosabb befolyásoló tényezőnek. Az Európai Unióhoz való csatlakozást valamennyi osztály a legkevésbé befolyásoló hatásként értékelte.
A vállalaton belül megjelenő befolyásoló tényezők (belső tényezők) közül az alkalmazottak képességeit, képzettségét vélik a leglényegesebb körülménynek a válaszadók. Ezt követően az informatikai rendszer fejlettségét tartják a legtöbbre, a cégek mintegy fele emelte ki ezt a tényezőt. Minél nagyobb méretű a vállalkozás, annál fontosabbnak érzik a biztos informatikai hátteret.
Feltétlenül meg kell említeni a kutatásban résztvevő vállalatok éves forgalmának visszaforgatási arányát. A megkérdezett vállalatok mindössze 3%-ánál nem forgatnak vissza semmit az éves forgalomból. A cégek közel felénél (47%) a forgalom 10% alatti részét forgatják vissza, a válaszadók 21%-a a forgalom 11-20%-át forgatja vissza, míg az éves forgalom 20%-ánál többet visszaforgatók aránya 29%.
A válaszadók 45 százaléka kifejezetten fontosnak értékelte az IT-háttér fejlesztését, és mindössze 6 százalékuk vélte úgy, hogy ez a terület nem fontos. Az idénre tervezett fejlesztéseik között kiugró arányt képvisel az IT modernizációja, majd minden második cég költ majd erre, a 1,5 milliárd feletti kategóriáknál még magasabb, 60 százalék körüli az arány. Összehasonlításképpen: HR-képzésre 26, logisztikára 21 százalékuk áldoz majd idén.
A fejlesztendő területek közül a gyártó és termelőeszközök megújítása természetesen a gyártó cégek esetében jóval nagyobb százalékban kapta a kifejezetten fontos terület megjelölését, mint a kereskedelmi és szolgáltató szférában. A HR-képzés, az IT és a forgóeszközök beruházásának fontosságának megítélése nem osztotta meg a három szektor véleményét. A kereskedelmi, valamint a szolgáltató cégek válaszai alapján a legfontosabb fejlesztendő terület, amelybe szívesen invesztálnának anyagi erőforrást, az IT fejlesztése. A logisztika erősítését meglepő módon legkevésbé a szolgáltató szféra ítélte fontos feladatnak.
A válaszadók megjelölték azt is, hogy az IT melyik területeit tervezik a 2007-ben fejleszteni. Legtöbben, a cégek fele a PC-k, munkaállomások bővítésére költ idén. A belső hálózat fejlesztésére, integrált vállaltirányítási szoftverre és szerverre a vállalatok jelentős, 40 százalék feletti része szintén tervez pénzt áldozni. Az irodai szoftverek és az internethálózat fejlesztésére a cégek harmada áldoz. Negyedük a csoportmunka-megoldásokat erősítené. A tudásmenedzsment szoftverek és az elektronikus oktatási rendszerek vásárlását tervezik a legkevesebben, a vállalatok mintegy 11 százaléka.
A vállalatok 40 százaléka rendelkezik fejlesztési ütemtervvel az informatikai rendszerekre vonatkozóan. A fejlesztési ütemterv gyakorisága a cégmérettel együtt szintén növekszik, a 2,5 milliárd Ft feletti bevételű cégek 53 százalékának van ilyen terve, az 1,5 és 2,5 milliárd Ft közötti kategóriában ez az arány 41-re, a 0,5 és 1,5 milliárd Ft közöttiben 33 százalékra csökken. Az 500 millió Ft alatti árbevételű vállalatok 18 százalékánál alkalmaznak fejlesztési ütemtervet. A vállalatok több mint felénél minimum egy évre, de maximum három évre készítenek fejlesztési tervet. Ennél rövidebb időszakra a cégek egynegyede, hosszabb időszakra egyhetedük tervez.
A fejlesztési ütemtervhez és a tervezett beruházásokhoz (jelen esetben informatikai beruházásokhoz) természetesen hozzátartozik a választási lehetőségekről való tájékozódás. A kutatási kérdőív kérdései kitértek arra, hogy a beruházást tervezők honnan tájékozódnak a különböző (befektetési, fejlesztési) lehetőségekről. Az adatokat feldolgozva a következő eredmények születtek: az IT-beruházások előtt az információkat leginkább, 70 százalékban az internetről szerzik be. Emellett a rendszergazdák és tanácsadók (60%), illetve a beszállítók (56%) is fontos forrásnak számítanak, de nem elhanyagolható arányban megjelentek a személyes ismerősök, kollégák (42%). E módozatok mellett kevesebb szerep jutott a szaklapokból (33%) vagy a prospektusokból történő tájékozódásnak (14%).
Hogy mennyire fontos szerepet játszik a vállalat életében az IT, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a cégek felénél a vele kapcsolatos döntéseket a felső vezetés hozza meg, 16 százalékuknál pedig a tulajdonos; s csak a vállalatok harmadánál osztanak lapot az informatikai szakembereknek.
A beszállítók kiválasztásánál a termékek, tulajdonságai állnak a fontossági sorrend elején. A szakmai felkészültség és hozzáértés, az ár-érték arány szintén lényeges szempont. A cégek saját tapasztalatai az adott beszállítóval kapcsolatban nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a személyes kapcsolat minősége és a szállítási határidők. Azonos iparágban szerzett referenciák is befolyásolhatják a döntéshozatalt. A beszállító tulajdonosi háttere a válaszadók felénél szintén fontos szempont. A válaszadók egyéb fontos összetevőket is kiemeltek az SZVT kutatásában, mint pl. a szervizlehetőségeket, a rugalmasságot és a garanciát.
Korábban aggasztó hiányosságok jellemezték a magyar cégek IT-biztonságát, mára azonban jelentős pozitív elmozdulást konstatálhattunk, noha még van hova fejlődni. A vállalatok szinte mindegyikének van vírusirtója és tűzfala, többségük használ SPAM-szűrőt és spyware-ek elleni védelmet. Viszont csak egyharmaduk működtet behatolás-detektáló rendszert. A cégek 2 százalékánál még nem történt mentés a vállalkozások kritikus rendszereiről. A válaszadók 68 százaléka viszont naponta készít mentést. Ezen kívül a vállalatok 14 százalékánál hetente, 11 százalékánál havonta és 5 százaléknál ennél ritkábban történik a kritikus rendszer mentése.
A cégméret jelentősen meghatározza, hogy végeznek-e, végeztetnek-e információbiztonsági auditot, az árbevétel növekedésével az auditálás szereplése is nő. Meglepő eredmény, hogy a nagyobb vállalatok nagyobbik részénél sem történt még ilyen felmérés. Elgondolkodtató, hogy az 500 millió Ft árbevétel alatti cégek esetén pedig háromnegyedénél nem volt ilyen auditálás.
Végezetül fontos leszögezni, hogy a kutatási eredmények, a kérdőívekből és interjúkból származó adatok egy (kvázi) pillanatnyi helyzetet, állapotot tükröznek, mely állapot azonban a jövőre irányul, előrefelé mutat. Az eredmények már most is hasznosak és érdekesek, de még hasznosabbá válnak akkor, ha ezen kutatás esetleg egy longitudinális- és / vagy panel-vizsgálat első állomásává, alapjává válik, hiszen a többszöri, hasonló jellegű kutatások eredményei idővel jól látható folyamatokat, trendeket rajzol(hat)nak. A hasonló kutatásokra, ezen kutatás megismétlésére már csak azért is jó esély van, mert a mostani résztvevők 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen részt venne a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság jövőbeni informatikai kutatásaiban.