SG.hu·

Magyar cégek kifogásolják a 25 milliárdos szoftver-tendert

Három magyar tulajdonban lévő cég kifogásolja a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság - áfa nélkül becsült értéken 25 milliárd forintos - szoftver beszerzési tenderét, közölte Kürti László, az Open SKM Angecy Kft. ügyvezetője. A kormányszóvivő szerint a cégek félreértik a helyzetet, mert a keretmegállapodás éppen nyitást jelent a nyílt forráskódú szoftverek beszerzéséhez.

A központosított közbeszerzési eljárás alapján keretmegállapodást kötnek már korábban beszerzett szoftver licencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verziókövetésére, cseréjére, valamint új szoftverlicencek beszerzésére és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére - áll a Közbeszerzési Értesítőben. A három cég, az Open SKM Agency Kft., az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft., valamint a Multiráció Kft. szerint a pályázat versenykorlátozó, mert gátolja a nyílt forráskódú szoftvertermékek felhasználásának esélyegyenlőségét az oktatásban és az államigazgatásban - mondta Kürti László.

A nyílt forráskódú szoftverek programjának dokumentációját nyilvánossá teszik, míg a zárt forráskódúakét, mint amilyenek a Microsofté, nem. A tenderdokumentáció műszaki leírása alapján feltételezhető, hogy csak Microsoft szoftverrel lehet pályázatot nyerni. Ezért a három cég először konzultációt kezd a Közbeszerzési Döntőbírósággal, kezdeményezik a kiírás visszavonását a Miniszterelnöki Hivatalnál valamint bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál - mondta Kürti László.

Daróczi Dávid kormányszóvivő elmondta, hogy a cégek félreértik a helyzetet, mert a keretmegállapodás éppen nyitást jelent a nyílt forráskódú szoftverek beszerzéséhez. Ezen a pályázaton meghirdetett keretet csak olyan mértékben használják ki, amilyen mértékben erre szükség van. A tenderen azért a Microsoft típusú szoftverek szerepelnek, mert ezek a legelterjedtebbek Magyarországon is. Több más tender van, amelyen az állami és közintézmények is beszerezhetnek bármilyen szoftvert - magyarázta a szóvivő. Példát idézve hozzáfűzte, Németországban néhány éve olyan mértékben lassította le a rendszert a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazására való áttérés, hogy végül visszatértek a felhasználók által leginkább ismert zárt forráskódú rendszerre. A nagy tömegű felhasználás esetén ugyanis a nyílt forráskódú rendszer megismertetése nehezebb és drágább is. A nyílt forráskódú szoftver ugyan ingyen van, de a fejlesztés, a támogatás költségeit figyelembe véve jóval drágább lehet a zárt forráskódúnál - tette hozzá a szóvivő.

Kürti László, az Open SKM Angecy Kft. ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy a Microsoft ugyan a kormányok rendelkezésére bocsátja a szoftver kód említett dokumentációját, de az esetleges fejlesztéseket nehezen lehet megvalósítani, vagy azok egyáltalán nem illeszthetők a Microsoftéhoz. A brit BECTA ügynökség, amely oktatási kommunikációs és technológiai ügyekkel foglalkozik egy nemrégiben készült felmérésében megállapította, hogy az általános iskolák esetében a szoftverekkel kapcsolatos összes költség 75 százalékkal, a középiskolákban pedig minimum 25 százalékkal csökkenthető nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásával.

Az Open SKM Agency Kft. a Sun Microsystems StarOffice nevű szoftverének magyarországi képviselője, az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. nemzetközi nyílt forráskódú vállalati termékek, többek között a Red Hat disztribútora és fejlesztője, a Multiráció Kft. szintén önálló nyílt forráskód alapokon végez szoftverfejlesztéseket.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© rigidus2008. 01. 27.. 01:43||#42
> Melyik ingyenes platform legyen? Mert a Linux az nem egységes ;-)

Es melyik az? Eppen ez a problema, hogy 2008-ban sincsen meg egyetlen atgondoltan a mai elvarasoknak eleget tevo egyseges altalanos celu operacios rendszer. Amik vannak azok evek, evtizedek elavult technologiainak a vegtelensegig valo taknyolasa amik aztan vagy egyuttmukodnek egymassal vagy nem. Az sem ritka, hogy sajatmagukkal sem kompatibilisek. Sot, vannak akik ezeket a "termekeket" ujkent is eladjak.

Ugyhogy az "egyseges" az ma az elerhetetlen luxus szinonimaja altalanos celu operacios rendszerek valogatasa kozben. Igy maradnak mas szempontok amik alapjan valogatni lehet, ilyenek peldalul a teljes birtoklasi koltseg es - hangsulyozom - hosszutavu befektetesek. A Microsoft szofverek a maguk rovid eletciklusaval nyilvanvaloan nem ebbe a kategoriaba esnek. Tobbek kozott errol szol a cikk is.
© sathinel2008. 01. 26.. 12:54||#41
linux

És ez után nézd meg a rendszermag magyarázatát is.

Majd csak felfogják hogy a distró nem ugyanaz mint pl win, mac. Ha van forrásod, akkor a distrótól függetlenül lefordíthatod a gépre. Suse, ubuntu, sabayon alatt telepítgettem progikat. Max a parancsot máshogy kelett kiadnod, de mind egyformán mûködik.
© nedudu2008. 01. 26.. 06:45||#40

Melyik ablakkezelõre? Melyik browserre? Melyik szövegszerkesztõre? Melyik pdf megjelenítõre? Melyik?????
Nem egyszerû!!!
Gondolj bele, hogy mennyivel kerülne többe az a fejlesztés aminek támogatnia kellene "minden" platformot? És ilyenkor számítsd bele a tesztelés és support költségeket is.



Miért kellene mindenféle cuccra fejleszteni?

1. Az ablakkezelõ csak megjeleníti az ablakot, irreveláns melyiket használod.
2. Ha a browser szabványos, akkor nem kell "össze-vissza" fejleszteni (IE hack pl).
3. Milyen szövegszerkesztõre? Inkább úgy tedd fel a kérdést, hogy melyik ISO szabvány által elfogadott dokumentumformátumot írjuk elõ.
4. A PDF szintén szabványos, bármilyen PDF megjelenítõ kezeli a szabványban elõírt PDF fájlokat, talán nem véletlen ha nem akarsz szívni akkor ebben a formátumban adod közzé a fájlokat, mert ezt tuti meg tudják nyitni (persze itt is van egy-két "kóser" munka)

A szabványok a lényeg és nem más, ha ezt elõírjuk akkor máris van esélye bármilyen rendszernek ami képes a szabványokban elvárt követelményrendszert teljesíteni.
© bippo2008. 01. 26.. 03:19||#39
Cat: Akkor félreértettem a mostani szitut. Reméltem, hogy 1 éve a nagy csinnadrattával bejelentett Tisztaszoftveres licenszfrissítés, termékpaletta-bõvítés nem 1 évre szólt, és a mostani ablakon pénzlapátolás nem csak újabb frissítést takar. Úgy látszik, tévedtem.
© vax2008. 01. 25.. 23:26||#38
Sajnos amilyenek mi vagyunk olyan vezetõink vannak. 😞 Amilyet megérdemlünk. Ha társadalmunk többsége nem ilyen lenne akkor talán ki lehetne harcolni, hogy "nagyjaink, vezetõink" is jobbak legyenek. Addig itt pozitív változás nem lesz csak rosszabb.
© grobs2008. 01. 25.. 22:02||#37
Mivel dolgoztam olyan cegnel ami palyazatokat nyert (akkor) igy lattam, hogy mukodik a magyar palyazati rendszer. Amit en irtam egy elerendo cel lenne, amire torekedni kellene akkor is ha valojaban remenytelen. Ha egy orszagban el lehet kolteni ennyi penzt ilyen modon az ellenzek tiltakozasa nelkul, akkor folosleges tuntetni ... lincselni meg gyavak az emberek.
De a te kedvedert egy kis realitas: Szentivanyi es Kurti kizarolag azert tiltakozik mert "elvarjak" toluk (eleg furan vette ki magat, hogy eddig egyetlen OS erdekelt sem tiltakozott). A konc leosztasa mar megtortent, ahogy utal is ra a szovivo: "a keretmegállapodás éppen nyitást jelent a nyílt forráskódú szoftverek beszerzéséhez". Magyarul: "mas palyazatok mar keszulnek ahol ezek a cegek nyertek". Pontosan ugyigy volt a fidesz kormany alatt is (akkor Szentivanyi meg a SUSE szineiben indult ha jol emlekszem. a novell felvasarlas utan ment at redhat -ba, mert a novell -nek sajat "lobbistai" vannak).
© Theodora2008. 01. 25.. 20:58||#36
Egy pályázatot az ember úgy ír ki, hogy az fog nyerni akit õ akar! Verseny akkor van, ha tényleg spórolni akar vagy nem egyezett meg még senkivel.

Továbbra is fent tartom, hogy akkor a pedagógusok meg a diákok, stb. ahogy az útóbbi idõben tették, menjenek újra tüntetni, hogy követelik a szabad szoftverválasztást! Csatlakozzanak hozzájuk a fejlesztõcégek, az állampolgárok, stb. Minden nap lehessen róla hallani, hogy megint átadta ez+az a csoport a követeléseit, tiltakoztak, stb.
De ilyen nincs, és tudod miért?
- Egyrészt mert magyarok vagyunk!
- Másrészt loptak / lopnak ennél többet is max. nincs ennyire elõtérben!
- Nincs igazi közösség!
- Annyira azért mégsem fontos!
© Theodora2008. 01. 25.. 20:50||#35
Már elõre bocsánatot kérek, de ez körülbelül olyan, hogy az (benzines) autók egységesen benzinnel mennek. Mégis óriási a szórás!
© Kagemusha2008. 01. 25.. 19:30||#34
Tévedsz! A Linux az egységes, a Linux ugyanis elsõsorban a kernelt jelenti és nem a köréje elkészített csomagokkal teletûzdelt DISZTRIBÚCIÓkat. Nna azok nem egységesek!
© Kagemusha2008. 01. 25.. 19:26||#33
Nem, nem védem a mostani kormányt! De az éremnek két oldala, kedves jobboldali lelkületû honfitársaim és mielõtt nagyon ugrálni kezdenétek, hogy így az MSZP, meg úgy az MSZP, nézzünk kicsit vissza a múltba:

"A felsõoktatási szférát egy 2001-es, versenyeztetés és elõzetes vizsgálatok nélkül megkötött szerzõdés lökte bele a Microsoft-költségspirálba, noha akkor is volt alternatíva. 2005 elején pedig egy olyan új, hároméves szerzõdés született,... A Fidesz kötötte szerzõdést annak idején támadták a szocialisták, de a megújításról már az SZDSZ-es informatikai tárca intézkedett, most pedig a központosított beszerzés miatt hivatalosan a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik az ügy."

Állami szoftvertenderek - Az oktatás krampusza

...aztán fogjátok be a szátokat, vonuljatok el egy sötét sarokba és ott szidjátok az ÖSSZES POLITIKUST!, akiknek egyáltalán megfordult a fejében a Campus ötlete 2001-ben (ki is volt akkor hatalmon, polgártársak?), aki folytatta 2005-ben és aki viszi tovább most, 2008-ban, dacára a létezõ és költségkímélõ alternatíváknak.

Ugye, most már árnyaltabb a kép?