Berta Sándor

Párizs - átmenetileg leállították a vezetéknélküli hálózatokat

Miután a francia főváros könyvtáraiban dolgozók különböző problémákról, rosszullétekről számoltak be, felfüggesztették a WLAN-hálózatok működését.

Párizsban számos bibliotékában szereltek fel nyilvános WLAN-hotspotokat, amelyeket eddig a helyiek nagy megelégedéssel használták. Az alkalmazottak azonban korántsem örülhettek maradéktalanul az új termináloknak, ugyanis a hálózat felépítése után megszaporodtak a különböző egészségügyi panaszok.

A 20 minutes nevű franci lap tudósítása szerint a francia főváros négy könyvtárának 100 dolgozójából 40-en panaszkodtak arra, hogy mióta a rendszer üzemel, gyakran vannak fejfájásaik, szédülnek, rosszul vagy fáradtnak érzik magukat. A problémákra a francia szakszervezetek hívták fel egy biztonsági és egészségügyi kérdések kivizsgálásával foglalkozó helyi bizottság figyelmét.

Az esetek száma annyira megnőtt, hogy az üggyel a városvezetők is kénytelenek voltak foglalkozni. "Komolyan kell vennünk ezeket a panaszokat" - mondta Christophe Girard párizsi kulturális megbízott. A szakemberek most meg akarják tudni, hogy a WLAN-hotspotok működése milyen pszichológiai és fizikai panaszokat okozott a könyvtári dolgozóknál A környezetvédelmi szervezetek azonnal felszólították a párizsi vezetőket, hogy az esetek teljes körű kivizsgálásáig hirdessenek a vezetéknélküli hálózatok kiépítésére vonatkozó moratóriumot.

Érdekesség, hogy a Priartem és az Agir nevű francia civil szervezetek már hónapokkal korábban felhívták a figyelmet a lehetséges veszélyekre és követelték, hogy az iskolákban semmiképpen se építsenek ki WLAN-rendszereket. A francia környezetvédelmi minisztérium megbízta az Afsset francia egészségügyi hivatalt a WLAN- és más vezetéknélküli hálózatok esetleges káros sugárzásainak kivizsgálására. Kérdés, hogy az ügy mennyire hátráltatja majd a Párizs digitális várossá alakítását célzó terv végrehajtását és milyen csúszásokat eredményezhet.

Mint ismeretes, Párizs idén év végéig mintegy 400 ingyenes vezetéknélküli csomópontot akart kiépíteni. A hotspotokat elsősorban parkokban, tereken, könyvtárakban és egyéb közterületeken szerelik fel és eddig már négy bibliotékában volt lehetőség a csomópont használatára.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #28
    +DDT

    Na, nekem is van WLAN-om, de én őszintén nem tapasztaltam külünösebben a hatását, bár valami van a levegőben az biztos, lehet, hogy a vízerek miatt, és radiesztétát kellene hívni. :-)

    Amúgy, én már kitaláltam, hogy mi ennek az ellenszere, vagyis csak le kell koppintanom, amit Mel Gibson gyerekei csináltak a Jelek (Signs) c. gabonakörös sci-fiben:
    Készítek háztartási alufóliábol olyan csúcsos föveget, és azt felteszem a fejemre. Így két legyet ütök egy csapásra: védem magam a modern, de kártékony emberi technika ÉS a földönkívüli támadók besugárzása ellen.
  • Inquisitor #27
    Na jah, a jövő generációja méreg immunis, be tudja lálegezni a szomogot, higanyt és más mérgezőanyagokat simán kiizadja, nem hat rá se mikro, se rádióhullám, de még a rádiókatív sugárzás sem. Hulljon a férgese?
  • Inquisitor #26
    Amúgy érdekes, hogy ha felvetödik akár a Wlan, akár GSM ügyben hasonló, akkor mindíg azzal jönnek, hogy de hát nem volt kimutatható a káros mivoltuk.
    Az ólomadalék is veszélytelen volt hivatalosan évtizedekig, pedig már a gyártás beindításakor hullottak az olajcégek saját munkásai tőle. vagy ott aza jó kis Dioxin, amit szerencsére rég betiltottak (persze van aki ma is használja), rákot és idegi károsodást okoz, sőt mostanság összefüggésbe hozták a "Kerge Marha kórt" okozó fehérjeszálak keletkezésével is. Még is évtizedekig használták, a hatásai pedig évszázadokig is eltarthat ...
    Most akkor miért is kéne bíznom benne, hogy minden tiszta a GSM/Wlan ügyben???
  • M0rph3u5 #25
    ott a pont
  • Mice #24
    20-23 B+:DDDDDDDDDDd
  • lee56 #23
    Nemigaz, Infra sugárzásra pl. elég rosszul reagálnak :))
  • dez #22
    Tudod milyen emberek bírják jól a sugárzást? A hóemberek. :P
  • EroSennin #21
    A megoldas nagyon egyszeru az evolucio logikaja szerint: azok az emberek ki fognak halni akik nem birjak a wlan-t :)
    Es akkor igaz lesz az allitas hogy a sugarzasnak semmi hatasa sincs :)
  • chm #20
    Írjunk Dzsémiéknek a discowerybe hogy teszteljék le a mítoszt igaz e. :)
  • kvp #19
    "Ez egy picit olyan minthogy a századelőn az volt az autók ellen a kifogás hogy az ember nem birja a túl nagy sebességet"

    Aztan rajottek, hogy nem a sebesseget nem birjuk hanem a gyorsulast. Egy kis ido mulva itt is ra fognak jonni, hogy nem csak az energia mennyisege szamit hanem a frekvencia is.

    "Tételezzük fel, hogy 1 vagy pár darab Wlan eszköz valóban nem okoz semmi veszélyeset.
    Ugyan ezt ki merjük jelenteni mondjuk ilyen tucat hotspot/router és acces point plusz párszáz hálókártya esetén is?"

    Viszonylag konnyu utanna szamolni. Ha 1 wlan node sugaroz alapbol 200 mW-al, akkor 20 wlan node (router-ek+wlan kartyak) kb. 4 wattal. Ez ket mobiltelefon sugarzasa, viszont figyelembe kell venni a wifire jellemzo visszaverodeseket es interferenciakat. Ha egyetlen egy node 'jo helyen' van, es visszaverodnek a jelei, akkor osszeadothatnak a jelek, es egy folyamatos 200 mW-os jel helyett kialakulhat egy pulzalo 20 wattos. Ez a jelenseg eleg pontos celzast igenyel, de ha szerencsenk van akkor pont azon a ponton leszunk ahol az interferenciak osszeadodnak, es kapunk egy kisebb emp utest fejunkre. A wifi frekvenciaja pont idealis a szerves viztartalmu anyagok melegitesehez (lasd: mikrosuto) ezert sokkal veszelyesebb mint a 900Mhz-es gsm, amiben jelenleg a legzavarobb a 16 Hz-es reselesi frekvencia. Ez meg a hangfalakat is zavarja, es sajnos az emberek jo resze is erzekeli. (mondjuk ok csak akkor ha a fejukhoz tartjak a telefont) De a gsm telefonok melegito hatasa sem eppen idealis, viszont az alacsonyabb frekvencia miatt nem olyan sulyos mint a wifi eseten. Ha valaki wifi-s telefonnal beszel (pl. egy skype wifi handset), akkor sokkal kisebb energian is sokkal nagyobb kart szenved az agya. Ez nem halalos, csak rongalodik a neuralis halozat, tehat csokken a koncentracio es az emlekezokepesseg. A legtobb embernek erre a ket dologra igazabol nincs szuksege, tehat nem nevezhetjuk karos hatasnak, viszont hosszutavon nem elonyos. Alapvetoen minden olyan elektromagneses sugarzas rossz egy embernek ami kepes megzavarni egy 1-2 Voltos, 0-30 kHz kozott mukodo elektronikus rendszert, ami elektrolit alapu energiaforrassal rendelkezik. Az emberi agy ugyanis ilyen. Hasznalunk mindenfele modulaciot, az analog jelszintektol a frekvenciamodulalt atvitelig, de mivel a neuralis halozat nem csavart erpar alapu, ezert szinte semmilyen vedelemmel nem rendelkezik a kulso elektromagneses hullamok ellen. Az egyetlen vedelmet a test vizzel teli szovetei adjak, de ez az agy eseten nem tul vastag reteg. Alapvetoen a Fold elektromagneses terenek kellene megvedenie minket az eros radioaktiv es elektromagneses sugarzasok ellen. Normal esetben a Foldon belul a jellemzo hattersugarzas frekvenciaja csak par Hertz, ami felharmonikusokkal egyutt is 10 Khz folott elhal. Mi ehelyett rendszeresen besugarozzuk magunkat tobb mega, sot ujabban mar tobb gigahertz-es sugarzassal.