Egy kis svájci település, Boltigen lakói nincsenek meggyőződve a vezetéknélküli technikák biztonságos működéséről, ezért igyekeznek megakadályozni egy közeli tesztet.

Boltigen lakosainak a harcban partnere is akadt az elektroszmog által érintettek érdekeit képviselő Gigaherz.ch egyesület személyében. A csoport végül a berni kantoni közigazgatási bíróságnál elérte, hogy leállítsák a Swisscom projektjét. A Gigaherz.ch leginkább azt kifogásolta, hogy a távközlési cég túl kicsinek adta meg az adó teljesítményét, hogy így kerülje ki a nyilvános építésengedélyezési eljárást.

"A célunk a teljes WiMAX-tilalom elérése. Egyszerűen nem értjük, hogy a Svájci Alpok legeldugottabb szegletét miért kellene vezetéknélküli technikákkal ellátni. Sok esetről tudunk, amikor az emberek egy idő után kénytelenek voltak elhagyni az otthonaikat, mert már nem bírták elviselni a megnövekedett sugárzást és elektroszmogot" - közölte Hans Jakob, az érdekvédelmi egyesület elnöke. A WiMAX ellenzői egyelőre azt szeretnék elérni, hogy a Swisscom valós adatokat adjon meg a kiépítendő berendezésekkel kapcsolatban és hogy tartsák be a törvényeket, amelyek bármikor jogorvoslati lehetőséget nyújtanak a lakók számára.

A tudósok között ugyanakkor továbbra is vita van arról, hogy káros-e az emberi szervezetre és ha igen, milyen mértékben az elektroszmog. Au Essexi Egyetem kutatóinak tanulmányából az derült ki, hogy elvileg semmilyen összefüggés nincsen a kimerülés- és fáradtságérzet, a fejfájások, illetve az antennák között.

"Ilyen ügyekben gyakran pszichológiai vagy politikai okok is szerepet játszanak. A végeredményben pedig az egész kérdés átalakulhat egy olyan vitává, ahol mindenki meg van győződve arról, hogy neki van igaza és már senkit sem érdekel, hogy szakmailag is felderítsék az ügyet. Tény, hogy jogosnak tekinthetők az emberek félelmei, azonban azt sokan elfelejtik, hogy az adók korszerűbbé válásával a teljesítményük is csökkenhet. Egy UMTS bázisállomás környékén mért emisszióértékek például kevesebb mint a felét teszik ki egy GSM-adó közelében mért értékeknek. Hasonló a helyzet a WLAN-állomások esetében is" - reagált a teszt megakadályozására Gunde Ziegelberger, a német Szövetségi Sugárzásvédelmi Hivatal szakértője.

"Nagyon meglepett minket az ítélet" - mondta Carsten Rotz, a Swisscom szóvivője. A svájci konszern keresi a jogi lehetőségeket a tilalom feloldására és első lépésként azt fontolgatja, hogy fellebbez a döntés ellen. A vállalat mindenesetre elgondolkozhatna azon, hogy - bár 12 boltigeni lakos csatlakozott a programhoz -, ha egy településen nem kell a technológia, akkor minek erőltetni a tesztet és az esetleges későbbi beruházást.