kvp#19
"Ez egy picit olyan minthogy a századelőn az volt az autók ellen a kifogás hogy az ember nem birja a túl nagy sebességet"
Aztan rajottek, hogy nem a sebesseget nem birjuk hanem a gyorsulast. Egy kis ido mulva itt is ra fognak jonni, hogy nem csak az energia mennyisege szamit hanem a frekvencia is.
"Tételezzük fel, hogy 1 vagy pár darab Wlan eszköz valóban nem okoz semmi veszélyeset.
Ugyan ezt ki merjük jelenteni mondjuk ilyen tucat hotspot/router és acces point plusz párszáz hálókártya esetén is?"
Viszonylag konnyu utanna szamolni. Ha 1 wlan node sugaroz alapbol 200 mW-al, akkor 20 wlan node (router-ek+wlan kartyak) kb. 4 wattal. Ez ket mobiltelefon sugarzasa, viszont figyelembe kell venni a wifire jellemzo visszaverodeseket es interferenciakat. Ha egyetlen egy node 'jo helyen' van, es visszaverodnek a jelei, akkor osszeadothatnak a jelek, es egy folyamatos 200 mW-os jel helyett kialakulhat egy pulzalo 20 wattos. Ez a jelenseg eleg pontos celzast igenyel, de ha szerencsenk van akkor pont azon a ponton leszunk ahol az interferenciak osszeadodnak, es kapunk egy kisebb emp utest fejunkre. A wifi frekvenciaja pont idealis a szerves viztartalmu anyagok melegitesehez (lasd: mikrosuto) ezert sokkal veszelyesebb mint a 900Mhz-es gsm, amiben jelenleg a legzavarobb a 16 Hz-es reselesi frekvencia. Ez meg a hangfalakat is zavarja, es sajnos az emberek jo resze is erzekeli. (mondjuk ok csak akkor ha a fejukhoz tartjak a telefont) De a gsm telefonok melegito hatasa sem eppen idealis, viszont az alacsonyabb frekvencia miatt nem olyan sulyos mint a wifi eseten. Ha valaki wifi-s telefonnal beszel (pl. egy skype wifi handset), akkor sokkal kisebb energian is sokkal nagyobb kart szenved az agya. Ez nem halalos, csak rongalodik a neuralis halozat, tehat csokken a koncentracio es az emlekezokepesseg. A legtobb embernek erre a ket dologra igazabol nincs szuksege, tehat nem nevezhetjuk karos hatasnak, viszont hosszutavon nem elonyos. Alapvetoen minden olyan elektromagneses sugarzas rossz egy embernek ami kepes megzavarni egy 1-2 Voltos, 0-30 kHz kozott mukodo elektronikus rendszert, ami elektrolit alapu energiaforrassal rendelkezik. Az emberi agy ugyanis ilyen. Hasznalunk mindenfele modulaciot, az analog jelszintektol a frekvenciamodulalt atvitelig, de mivel a neuralis halozat nem csavart erpar alapu, ezert szinte semmilyen vedelemmel nem rendelkezik a kulso elektromagneses hullamok ellen. Az egyetlen vedelmet a test vizzel teli szovetei adjak, de ez az agy eseten nem tul vastag reteg. Alapvetoen a Fold elektromagneses terenek kellene megvedenie minket az eros radioaktiv es elektromagneses sugarzasok ellen. Normal esetben a Foldon belul a jellemzo hattersugarzas frekvenciaja csak par Hertz, ami felharmonikusokkal egyutt is 10 Khz folott elhal. Mi ehelyett rendszeresen besugarozzuk magunkat tobb mega, sot ujabban mar tobb gigahertz-es sugarzassal.