Berta Sándor
Dél-Korea is hozzáférést akar a légiutas-adatokhoz
Japánban ujjlenyomatokat szkennelnek be, Dél-Korea viszont ragaszkodik ahhoz, hogy megkaphassa az amerikai és az európai légiutas-adatbázisokban tárolt információkat.
Japánban két ujjlenyomatminta levételén kívül le is fotózzák az utasokat, valamint egy rövid interjút is készítenek velük. A szabály egyaránt vonatkozik a beutazó és a szigetországban élő külföldiekre, legyenek turisták vagy üzletemberek. Kivételt egyedül az évtizedek óta Japánban élő külföldiek, valamint a 16 évnél fiatalabb gyerekek képeznek. Az adatokat 70 évig tárolják és adott esetben megosztják más országok hatóságaival is.
Érdekesség, hogy eközben sok helyi állampolgárról a hatóságoknak még fényképük sincs, a fotót is tartalmazó személyi igazolvány bevezetését célzó kormányelőterjesztést ugyanis a japán alkotmánybíróság tavaly elutasította. Dél-Korea eközben bejelentette, hogy szeretne idén decembertől a meglévő amerikai és a majdani európai légiutas-adatbázisokban tárolt minden információhoz hozzáférni. Érthető, hogy az adatvédelmi szakemberek és a civil szervezetek mindkét országot élesen támadták.
"Egyre több olyan kísérlet van a világ országaiban, hogy minden emberi mozgást nyomon kövessenek a bolygón és ebben az Egyesült Államok élen jár" - jelentette ki Barry Steinhardt, az Amerikai Amerikai Polgári Szabadság Unió (ACLU) igazgatója. "2001. szeptember 11-e óta Japánban - a terrozimus elleni harcra hiovatkozva - minden lehetséges emberi jogot kíméletlenül megsértenek. A külföldieket érintő mostani lépés pedig nem egyéb rasszizmusnál" - nyilatkozta Makoto Teranaka, az Amnesty International Japan főtitkára.
Peter Schaar német adatvédelmi biztos szerint Dél-Koreának semmilyen joga nincs egy ilyen lépésre, ráadásul az adatok kiadása ellentétes lenne a hatályos európai joggal. Emellett Dél-Korea nem garantálná, hogy betartja az adatvédelmi előírásokat, így senki nem tudná, mely országoknak adná tovább a birtokába került információkat.
Japánban két ujjlenyomatminta levételén kívül le is fotózzák az utasokat, valamint egy rövid interjút is készítenek velük. A szabály egyaránt vonatkozik a beutazó és a szigetországban élő külföldiekre, legyenek turisták vagy üzletemberek. Kivételt egyedül az évtizedek óta Japánban élő külföldiek, valamint a 16 évnél fiatalabb gyerekek képeznek. Az adatokat 70 évig tárolják és adott esetben megosztják más országok hatóságaival is.
Érdekesség, hogy eközben sok helyi állampolgárról a hatóságoknak még fényképük sincs, a fotót is tartalmazó személyi igazolvány bevezetését célzó kormányelőterjesztést ugyanis a japán alkotmánybíróság tavaly elutasította. Dél-Korea eközben bejelentette, hogy szeretne idén decembertől a meglévő amerikai és a majdani európai légiutas-adatbázisokban tárolt minden információhoz hozzáférni. Érthető, hogy az adatvédelmi szakemberek és a civil szervezetek mindkét országot élesen támadták.
"Egyre több olyan kísérlet van a világ országaiban, hogy minden emberi mozgást nyomon kövessenek a bolygón és ebben az Egyesült Államok élen jár" - jelentette ki Barry Steinhardt, az Amerikai Amerikai Polgári Szabadság Unió (ACLU) igazgatója. "2001. szeptember 11-e óta Japánban - a terrozimus elleni harcra hiovatkozva - minden lehetséges emberi jogot kíméletlenül megsértenek. A külföldieket érintő mostani lépés pedig nem egyéb rasszizmusnál" - nyilatkozta Makoto Teranaka, az Amnesty International Japan főtitkára.
Peter Schaar német adatvédelmi biztos szerint Dél-Koreának semmilyen joga nincs egy ilyen lépésre, ráadásul az adatok kiadása ellentétes lenne a hatályos európai joggal. Emellett Dél-Korea nem garantálná, hogy betartja az adatvédelmi előírásokat, így senki nem tudná, mely országoknak adná tovább a birtokába került információkat.