Berta Sándor
Áramtárolókkal tehermentesítenék a túlterhelt hálózatokat
Az Egyesült Államokban a jövőben hatalmas méretű és tárolókapacitású akkumulátorok biztosíthatják majd - a hálózatok kiesése vagy túlterheltsége esetén - a számítógépek és más fontos készülékek működtetéséhez szükséges árammennyiségeket.
Az Egyesült Államokban a legnagyobb problémát a jelenlegi hálózat állapota és a túlterheltsége jelenti. Gyakoriak a viharok, vagy más üzemzavarok okozta áramszünetek. Emellett egyre komolyabb problémát jelent a szükséges árammennyiség biztosítása. A cél, hogy a hatalmas akkumulátorok áramszünetek esetén akár órákon át is biztosítani tudják a kellő árammennyiséget. Az Electric Power Research Institute (EPRI) szakemberei szerint a jövőben csak így lesz biztosítható a fontos berendezések zavartalan működtetése. Emellett azonban az is kellene, hogy a hírhedten megbízhatatlan észak-amerikai áramhálózat jobb és hatékonyabb legyen.
A japán kormány jóval előbb reagált a problémára, mint az Egyesült Államok, és évek óta kiemelten támogatják a hasonló programokat. Japánban a kormány állja az áramtárolókkal kapcsolatos beruházási költségeinek egyharmadát - ez pedig elég vonzó a befektetők számára. Amennyiben áramszünet van, a berendezések azonnal bekapcsolnak, és a lehető legtöbb fogyasztót látják el árammal. A többség észre sem veszi a fennakadást.
Az áram tárolásában elsősorban nagy kapacitású akkumulátorok segíthetnek. Ezek közé tartozik a VRB Power Systems vanádium alapú rendszere, amelyet az Ohio állambeli American Electric Power (AEP) alkalmaz. Az AEP tavaly szeptember óta három ilyen berendezést rendelt, ezek több megawattórát tudnak tárolni. Ez az árammennyiség 2010-re a tervek szerint már 25 megawattóra, 2020-ra pedig akár egy gigawattóra is lehet. Az AEP által használt blokkok üzemideje eléri akár a 7 órát is. Ennyi idő elegendő a hiba kijavítására és a hálózat újraélesztésére.
A tartályok több megawattóra áramot tudnak tárolni
Második alternatíva a nátrium-kén-alapú akkumulátorok, amelyeket az 1990-es évek eleje óta különösen Japánban alkalmaznak előszeretettel. A legnagyobb gyártó a nagoyai NGK Insulators. A megoldást tavaly júniusban Charleston városában tesztelte többek között az AEP és számos más nagy amerikai áramszolgáltató. "Az áramtárolók jelentős mértékben hozzájárulhatnának ahhoz, hogy áramot lehessen megtakarítani és ki lehessen elégíteni a szükségleteket" - reagált az ötletre Michael Knoll, a berlini Jövőtanulmányi és Technológiaértékelési Intézet munkatársa.
Persze a legnagyobb problémát a világszerte növekvő áramfogyasztás jelenti. Az egyre gyarapodó felhasználói tábor igényei miatt a világháló működtetése egyre több energiába kerül és ez rossz hír a Föld klímájának. Különösen a nagyvállalatok számítógépei és a szerverközpontok fogyasztanak rendkívül sok áramot. "A legújabb becslések szerint a teljes internet, illetve a világ légiközlekedésének szén-dioxid-kibocsájtása megegyezik. Az adattárolási éhség - már csak a digitalizálási projektek miatt is - folyamatosan nő, ennek ellenére megpróbál az egész ágazat megoldást találni a problémára" - nyilatkozta korábban Martin Hingley, az IDC tanácsadó cég vezető kutatója. Egyetlen virtuális Second Life szereplő több áramot fogyaszt, mint egy átlagos brazil állampolgár.
"Már 2005-ben világszerte kereken húsz, egyenként 1000 megawattos erőműre volt szükség csak az internet és a hozzá kapcsolódó számítógépek energiaigényeinek kielégítésére" - közölte Joachim Lohse, a Freiburgi Ökológiai Intézet vezetője. 2000 és 2005 között a világháló áramigénye a duplájára nőtt. Ez nem csoda, hiszen a felmérések szerint az adatforgalom négyhavonta megduplázódik. A YouTube egymagában annyi adatot termel, mint két éve a teljes akkori internet.
Az Egyesült Államokban a legnagyobb problémát a jelenlegi hálózat állapota és a túlterheltsége jelenti. Gyakoriak a viharok, vagy más üzemzavarok okozta áramszünetek. Emellett egyre komolyabb problémát jelent a szükséges árammennyiség biztosítása. A cél, hogy a hatalmas akkumulátorok áramszünetek esetén akár órákon át is biztosítani tudják a kellő árammennyiséget. Az Electric Power Research Institute (EPRI) szakemberei szerint a jövőben csak így lesz biztosítható a fontos berendezések zavartalan működtetése. Emellett azonban az is kellene, hogy a hírhedten megbízhatatlan észak-amerikai áramhálózat jobb és hatékonyabb legyen.
A japán kormány jóval előbb reagált a problémára, mint az Egyesült Államok, és évek óta kiemelten támogatják a hasonló programokat. Japánban a kormány állja az áramtárolókkal kapcsolatos beruházási költségeinek egyharmadát - ez pedig elég vonzó a befektetők számára. Amennyiben áramszünet van, a berendezések azonnal bekapcsolnak, és a lehető legtöbb fogyasztót látják el árammal. A többség észre sem veszi a fennakadást.
Az áram tárolásában elsősorban nagy kapacitású akkumulátorok segíthetnek. Ezek közé tartozik a VRB Power Systems vanádium alapú rendszere, amelyet az Ohio állambeli American Electric Power (AEP) alkalmaz. Az AEP tavaly szeptember óta három ilyen berendezést rendelt, ezek több megawattórát tudnak tárolni. Ez az árammennyiség 2010-re a tervek szerint már 25 megawattóra, 2020-ra pedig akár egy gigawattóra is lehet. Az AEP által használt blokkok üzemideje eléri akár a 7 órát is. Ennyi idő elegendő a hiba kijavítására és a hálózat újraélesztésére.
A tartályok több megawattóra áramot tudnak tárolni
Második alternatíva a nátrium-kén-alapú akkumulátorok, amelyeket az 1990-es évek eleje óta különösen Japánban alkalmaznak előszeretettel. A legnagyobb gyártó a nagoyai NGK Insulators. A megoldást tavaly júniusban Charleston városában tesztelte többek között az AEP és számos más nagy amerikai áramszolgáltató. "Az áramtárolók jelentős mértékben hozzájárulhatnának ahhoz, hogy áramot lehessen megtakarítani és ki lehessen elégíteni a szükségleteket" - reagált az ötletre Michael Knoll, a berlini Jövőtanulmányi és Technológiaértékelési Intézet munkatársa.
Persze a legnagyobb problémát a világszerte növekvő áramfogyasztás jelenti. Az egyre gyarapodó felhasználói tábor igényei miatt a világháló működtetése egyre több energiába kerül és ez rossz hír a Föld klímájának. Különösen a nagyvállalatok számítógépei és a szerverközpontok fogyasztanak rendkívül sok áramot. "A legújabb becslések szerint a teljes internet, illetve a világ légiközlekedésének szén-dioxid-kibocsájtása megegyezik. Az adattárolási éhség - már csak a digitalizálási projektek miatt is - folyamatosan nő, ennek ellenére megpróbál az egész ágazat megoldást találni a problémára" - nyilatkozta korábban Martin Hingley, az IDC tanácsadó cég vezető kutatója. Egyetlen virtuális Second Life szereplő több áramot fogyaszt, mint egy átlagos brazil állampolgár.
"Már 2005-ben világszerte kereken húsz, egyenként 1000 megawattos erőműre volt szükség csak az internet és a hozzá kapcsolódó számítógépek energiaigényeinek kielégítésére" - közölte Joachim Lohse, a Freiburgi Ökológiai Intézet vezetője. 2000 és 2005 között a világháló áramigénye a duplájára nőtt. Ez nem csoda, hiszen a felmérések szerint az adatforgalom négyhavonta megduplázódik. A YouTube egymagában annyi adatot termel, mint két éve a teljes akkori internet.