Az európai kultúrörökség megőrzése és az európai uniós digitális könyvtár létrehozása egyre nagyobb hangsúlyt kap. A tervek szerint 2008-ig kétmillió könyvet, filmet, fotót és más dokumentumot digitalizálnak.

Ausztriában szintén fontosnak tartják a programot és már létre is jött egy kezdeményezés, amelynek célja az osztrák kultúrörökség megőrzése az utókor számára. Az Austrian Literature Online (ALO) nevet viselő projekt egyre nagyobb elismertséget vív ki magának külföldön is. Az ALO részeként már eddig is több ezer nagyértékű művet digitalizáltak a Grazi Egyetemi Könyvtárban, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban, a Linzi Egyetem Integrált Tanulmányi Intézetében és az Innsbrucki Egyetemi Könyvtárban. A legrégebbi digitalizált alkotás a 11. századból származik.

A program immár hat éves és ennek apropójából számos új alprojektet indítottak. Ezek egyike az "ALO új" névre hallgat, míg egy másik a Digital on Demand nevet kapta. Utóbbi keretében a bécsi, a grazi és az innsbrucki egyetemek a szerzői jog védettségét már nem élvező dokumentumokat és iratokat tettek elérhetővé. A DoD-hoz az európai uniós tagállamok 13 könyvtára jelezte csatlakozási szándékát. Egy könyv bedigitalizálásának ára 30 és 70 euró között változik.

"Először van lehetőség a beszkennelt könyvekben és dokumentumok teljes szövegében való keresésre és javítottunk a művekhez való hozzáférési lehetőségeken is" - nyilatkozta Günter Mühlberger, az Innsbrucki Egyetem Digitalizálási és Elektronikus Archiválási Részlegének vezetője. Változtattak a felhasználók hozzáférési jogain, sőt aki szeretné, az jelezheti az általa észlelt hibákat is, így javítva a szövegeket, vagy akár megjegyzéseket is fűzhet hozzájuk. Mühlberger nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy később elérhető lesznek olyan új funkciók, amelyeknek köszönhetően mindenki láthatja majd, hogy mely könyvek elérhetők már elektronikus formában.

A legtöbb alkotásra nem vonatkozik szerzői jogvédelem. Ennek titka, hogy a szakemberek a nyílt hozzáférés elvének támogatói. Az eltelt hat esztendő alatt eddig kereken egymillió oldalt digitalizáltak hagyományos szkennerek segítségével. A jövőben azonban ez a megoldás háttérbe fog szorulni, az elképzelések szerint ugyanis munkába állítják a helyi Treventus Mechatronics GmbH cég által kifejlesztett ScanRobot nevű robotszkennerét, amelynek a segítségével évente 5000 könyvet tudnak majd digitalizálni.

A ScanRobot percenként körülbelül 25 oldalt tud beolvasni, legnagyobb előnye pedig a szinte tökéletes munkavégzés. Ez abban nyilvánul meg, hogy így nem keletkeznek a digitális másolatokban szakadások, hibák, ráadásul a szkennelés költsége is 75 százalékkal mérsékelhető. A digitalizálási folyamat során a dokumentumokat behelyezik egy különleges tartóba, a rendszer pedig magától végiglapozza és oldalanként beszkenneli az adott műveket.

A ScanRobot szabadalmát már 2005-ben bejelentették, maga a cég azonban csak tavaly alakult meg a Bécsi Műszaki Egyetem támogatásával. A robotszkennerhez egy különleges ScanGate nevű szoftver is készült. Talán nem véletlen, hogy a rendszer kifejlesztéséért a Treventus idén megkapta az Európai Unió úgynevezett informatikai-távközlési Nobel-díját és több könyvtár is megvásárolta a robotszkennert, illetve jelezte az eszközzel kapcsolatos vételi szándékát. Komoly problémát jelent viszont, hogy a szkennelésekre kevés pénz jut. Mindenesetre az osztrák könyvdigitalizálási program bebizonyította, hogy egy kis ország önerőből is képes lehet a kultúröröksége digitális megőrzésére.