Berta Sándor
Megszüntetik az osztrák adatvédelmi bizottságot
Ausztria változtatni akar adatvédelmi gyakorlatán. A beterjesztett törvénytervezetet azonban máris bírálták a szakemberek.
A jogszabály célja elsősorban az osztrák közigazgatás átalakítása. A probléma csak az, hogy a tervek szerint megszüntetnék többek között az Osztrák Adatvédelmi Bizottságot (DSK) is. Az osztrák kormány így akar végre eleget tenni az 1997-ben megszületett európai adatvédelmi irányelvnek. Az elképzelések szerint a DSK helyett egy új, saját költségvetéssel és fennhatósággal rendelkező intézményt hoznának létre, amely független lenne a mindenkori osztrák kormánytól és amely így ellenőrizhetné a helyi hatóságokat és kormányhivatalokat is.
* A DSK-t jelenleg pont azért támadják sokan, mert az osztrák kancellári hivatal épületében van, és így akaratlanul is felmerülhet a befolyásolás gyanúja. Ezt azonban visszautasította a testület elnöke, Waltraut Kotschy, aki Hanz Zeger helyi adatvédelmi megbízotthoz hasonlóan máris bírálta a tervezetet. "Gyakorlatilag nincs költségvetésünk. A munkaerőhiány borzasztó mértékű, így a működési területünk és lehetőségeink ennek megfelelően korlátozottak. Olyan gyorsan dolgozunk az egyes esetekben, amennyire csak tudunk. Érthető, hogy így a határozataink betartásának ellenőrzésére már kevés időnk jut" - közölte Waltraut Kotschy.
Az elképzelés szerint a szövetségi államokban kilenc szövetségi közigazgatási bíróságot hoznának létre, amely minden olyan ügyet átvenne a bizottságtól, amelyben jogi döntésnek kell születnie. "Az azonban nyitott kérdés marad, hogy ki fog a többi üggyel foglalkozni, ki fogja az embereket adatvédelmi kérdésekben tájékoztatni, ki fogja az egyes beadványokat elbírálni? Pedig ezek a feladatok teszik ki a munkánk nagyobbik részét. Ráadásul a tervezet a fajsúlyos esetekről beszél, azonban az nincs meghatározva, hogy mik számítanak ilyen eseteknek és ezt hogyan állapítják meg" - kommentálta a terveket a szakember.
"Amennyiben a javaslatcsomag megvalósul, gyakorlatilag lehetetlenné válik az egyszerű állampolgárok számára, hogy bármilyen adatvédelmi törvénysértés ellen fellépjenek. Már most is az a gyakorlat, hogy egyik hivatalból a másikba küldik az embert, mert nem tudja senki, hogy egy adott ügy kinek az illetékességébe tartozik. Gondoljunk bele, hogy milyen kanosszát fog járni az, aki Tirolban lakik és ott akar eljárást indítani egy helyi kirendeltséggel rendelkező felső-ausztriai cég ellen. Éppen ezért lenne jó, ha továbbra is egy központi adatvédelmi szervezet működhetne" - nyilatkozta Hanz Zeger, az Arge Daten adatvédelmi szervezet munkatársa.
Németországban ugyanakkor jól működik a szövetségi tartományok szerint felosztott rendszer. Ott 16 tartományi adatvédelmi központ van, azonban létezik egy központi szövetségi adatvédelmi szervezet is. Mindegyik hivatal független és saját költségvetéssel rendelkezik. Az előbbiek azonban kizárólag a helyi ügyekkel foglalkozhatnak, míg az utóbbi mind esetben eljárhat.
A jogszabály célja elsősorban az osztrák közigazgatás átalakítása. A probléma csak az, hogy a tervek szerint megszüntetnék többek között az Osztrák Adatvédelmi Bizottságot (DSK) is. Az osztrák kormány így akar végre eleget tenni az 1997-ben megszületett európai adatvédelmi irányelvnek. Az elképzelések szerint a DSK helyett egy új, saját költségvetéssel és fennhatósággal rendelkező intézményt hoznának létre, amely független lenne a mindenkori osztrák kormánytól és amely így ellenőrizhetné a helyi hatóságokat és kormányhivatalokat is.
* A DSK-t jelenleg pont azért támadják sokan, mert az osztrák kancellári hivatal épületében van, és így akaratlanul is felmerülhet a befolyásolás gyanúja. Ezt azonban visszautasította a testület elnöke, Waltraut Kotschy, aki Hanz Zeger helyi adatvédelmi megbízotthoz hasonlóan máris bírálta a tervezetet. "Gyakorlatilag nincs költségvetésünk. A munkaerőhiány borzasztó mértékű, így a működési területünk és lehetőségeink ennek megfelelően korlátozottak. Olyan gyorsan dolgozunk az egyes esetekben, amennyire csak tudunk. Érthető, hogy így a határozataink betartásának ellenőrzésére már kevés időnk jut" - közölte Waltraut Kotschy.
Az elképzelés szerint a szövetségi államokban kilenc szövetségi közigazgatási bíróságot hoznának létre, amely minden olyan ügyet átvenne a bizottságtól, amelyben jogi döntésnek kell születnie. "Az azonban nyitott kérdés marad, hogy ki fog a többi üggyel foglalkozni, ki fogja az embereket adatvédelmi kérdésekben tájékoztatni, ki fogja az egyes beadványokat elbírálni? Pedig ezek a feladatok teszik ki a munkánk nagyobbik részét. Ráadásul a tervezet a fajsúlyos esetekről beszél, azonban az nincs meghatározva, hogy mik számítanak ilyen eseteknek és ezt hogyan állapítják meg" - kommentálta a terveket a szakember.
"Amennyiben a javaslatcsomag megvalósul, gyakorlatilag lehetetlenné válik az egyszerű állampolgárok számára, hogy bármilyen adatvédelmi törvénysértés ellen fellépjenek. Már most is az a gyakorlat, hogy egyik hivatalból a másikba küldik az embert, mert nem tudja senki, hogy egy adott ügy kinek az illetékességébe tartozik. Gondoljunk bele, hogy milyen kanosszát fog járni az, aki Tirolban lakik és ott akar eljárást indítani egy helyi kirendeltséggel rendelkező felső-ausztriai cég ellen. Éppen ezért lenne jó, ha továbbra is egy központi adatvédelmi szervezet működhetne" - nyilatkozta Hanz Zeger, az Arge Daten adatvédelmi szervezet munkatársa.
Németországban ugyanakkor jól működik a szövetségi tartományok szerint felosztott rendszer. Ott 16 tartományi adatvédelmi központ van, azonban létezik egy központi szövetségi adatvédelmi szervezet is. Mindegyik hivatal független és saját költségvetéssel rendelkezik. Az előbbiek azonban kizárólag a helyi ügyekkel foglalkozhatnak, míg az utóbbi mind esetben eljárhat.