Napi Online
Újra támad a WiMax
Feltámadt tetszhalott állapotából a WiMax vezeték nélküli átviteli technológia, amelyet korábban a 3G versenytársának tartottak, és amelyet az ígéret hozott ismét divatba.
Az elmúlt időszak jelentős távközlési kiállításain, konferenciáin, különösen a vezeték nélküli átviteli lehetőségekkel foglalkozó vásárokon, szimpóziumokon szinte mindenütt WiMax-berendezések láthatók, és szinte mindenki csak erről a technológiáról beszél. A WiMax a WiFi nagy testvére, ahhoz hasonlóan ez is nagy sebességű adatátvitelt tesz lehetővé, a különbség az, hogy öcsikéjénél jóval nagyobb, több kilométeres távolságra továbbíthatja az adatokat.
Korábban csak olyan távoli területeken számoltak vele, ahol a vezetékfektetést váltotta volna ki, fixen telepített drót nélküli eszköz használatát szolgálta ki, mára azonban teljes értékű technológiává vált: hálózatán belül nyugodtan mozoghatnak laptopjaikkal a felhasználók, a WiMax biztosítja a jó minőségű adatátvitelt. Pontosabban biztosítaná, mert a valóságban egyelőre igen ritka ez a technológia. Persze ennek nem kell így maradnia.
A Pyramid Research tanácsadó cég felmérése szerint a távközlési szolgáltatók 78 százaléka gondolkodik azon, hogy még az idén WiMax rendszer telepítésébe fog, több mint 200 operátor már meg is kezdte a felkészülést erre, illetve elkezdte tesztelni. A Sprint Nextel, az egyik nagy észak-amerikai cég egymilliárd dollárt készül befektetni egy az USA-t lefedő országos WiMax rendszerbe, amelynek teljes kiépítése összesen hárommilliárd dollárba kerül. Ennek első részrendszereit még az év végéig üzembe helyezik. Két kezdő vállalkozás, a Clearwire és a NextWave szintén erre a technológiára szavazott, és az Intel, a világ vezető chipgyártója is WiMax-processzorokat fejleszt, amelyekkel az év végére készülhet el. Európában a szabályozó hatóságok azt mérlegelik, hogy bizonyos frekvenciatartományokat - amelyeket eredetileg a 3G-nek szántak - átadnak a WiMaxnak.
A technológia iránt mutatkozó új keletű lelkesedés egyik oka, hogy nagyobb letöltési sebességet biztosít, mint a 3G, és állítólag a rá épülő rendszerek tizedannyiba kerülnek, mint a konkurens szabványon alapuló hálózatok. Emellett a WiFihez hasonlóan a WiMax is licencdíjmentes, azaz ingyenesen lehet használni. Hívei szerint ez a technológia versenyezhet a 3G-vel a fejlett országokban és alternatívát nyújthat a vezetékes távközléssel szemben a harmadik világban, ahol fejletlen a távközlési infrastruktúra.
Internet a réten is
A pesszimistább megfigyelők persze nem ilyen derűlátók (hiszen ezért is nevezzük őket pesszimistának). Szerintük a fejlett országokban - az elszigetelt vidékeket leszámítva - durva költségversenybe keveredhet a WiMax vezeték nélküli és drótos alternatíváival is. Az előbbinél különösen az jelent gondot számára, hogy a nagy operátorok már megkötötték dollármilliós szerződéseiket a 3G-s rendszerek telepítésére, amelyek lényegében azt tudják, mint a WiMax. A szegény országokban a magas kezdeti beruházási költségek állhatják útját a technológia terjedésének. Ráadásul bizonyos vele kapcsolatos állítások inkább a vágyak, mint a valóság világába tartoznak - mondja Mike Roberts, az Informa Telecoms & Media piackutató cég szakértője.
Bár gyorsabb átvitelt ígér, mint konkurensei, ugyanakkor a vele működő laptopok többet fogyasztanak, mint a más hálózatokra kapcsolódók, és több bázisállomást kell telepíteni a WiMax-hálózat építésekor, mint például egy 3g-s rendszernél. Gondot okozhat, hogy egy-egy adott térségben van-e felhasználható frekvenciatartomány - szóval vélhetően nem igaz, hogy tizedannyi a WiMax költsége, mint a többi nagy sebességű vezeték nélküli technológiáé. Végül, de nem utolsósorban a 3G feljavított változatai, mint például a HSDPA vagy az EV-DO gyorsan fejlődnek, és végül is beelőzhetik a WiMaxot.
Mindezek alapján kérdés, ki nyomja akkor mégis oly erősen ezt a technológiát a szakmai fórumokon. A válasz egyszerű: azok a berendezésgyártók, amelyek alulmaradtak a 3G-s rendszerek szállításáért folyó versenyben, és ezért igyekeznek a 4G-re tenni tétjeiket. A WiMax támogatója az amerikai Motorola, a kanadai Nortel, a dél-koreai Samsung, illetve a japán NEC és Fujitsu - mind olyan cég, amely lemaradt a 3G-s versenyben. Végül a legnagyobb támogató az Intel, amely a WiMax hátán előrejutva szeretné kiterjeszteni az asztali számítógépek világában megszerzett dominanciáját a vezeték nélküli berendezésekre is.
A WiMax és a továbbfejlesztett 3G között éles verseny várható, ugyanakkor nem feltétlenül kell győztest hirdetni ebben. A két technológia egymás mellett élhet, és a mobileszközök támogathatják mindkettőt. Ez ugyan többe kerül, amit azonban moderálhat, hogy az operátorok minden bizonnyal megversenyeztetik egymással a kétféle megoldás szállítóit.
Az elmúlt időszak jelentős távközlési kiállításain, konferenciáin, különösen a vezeték nélküli átviteli lehetőségekkel foglalkozó vásárokon, szimpóziumokon szinte mindenütt WiMax-berendezések láthatók, és szinte mindenki csak erről a technológiáról beszél. A WiMax a WiFi nagy testvére, ahhoz hasonlóan ez is nagy sebességű adatátvitelt tesz lehetővé, a különbség az, hogy öcsikéjénél jóval nagyobb, több kilométeres távolságra továbbíthatja az adatokat.
Korábban csak olyan távoli területeken számoltak vele, ahol a vezetékfektetést váltotta volna ki, fixen telepített drót nélküli eszköz használatát szolgálta ki, mára azonban teljes értékű technológiává vált: hálózatán belül nyugodtan mozoghatnak laptopjaikkal a felhasználók, a WiMax biztosítja a jó minőségű adatátvitelt. Pontosabban biztosítaná, mert a valóságban egyelőre igen ritka ez a technológia. Persze ennek nem kell így maradnia.
A Pyramid Research tanácsadó cég felmérése szerint a távközlési szolgáltatók 78 százaléka gondolkodik azon, hogy még az idén WiMax rendszer telepítésébe fog, több mint 200 operátor már meg is kezdte a felkészülést erre, illetve elkezdte tesztelni. A Sprint Nextel, az egyik nagy észak-amerikai cég egymilliárd dollárt készül befektetni egy az USA-t lefedő országos WiMax rendszerbe, amelynek teljes kiépítése összesen hárommilliárd dollárba kerül. Ennek első részrendszereit még az év végéig üzembe helyezik. Két kezdő vállalkozás, a Clearwire és a NextWave szintén erre a technológiára szavazott, és az Intel, a világ vezető chipgyártója is WiMax-processzorokat fejleszt, amelyekkel az év végére készülhet el. Európában a szabályozó hatóságok azt mérlegelik, hogy bizonyos frekvenciatartományokat - amelyeket eredetileg a 3G-nek szántak - átadnak a WiMaxnak.
A technológia iránt mutatkozó új keletű lelkesedés egyik oka, hogy nagyobb letöltési sebességet biztosít, mint a 3G, és állítólag a rá épülő rendszerek tizedannyiba kerülnek, mint a konkurens szabványon alapuló hálózatok. Emellett a WiFihez hasonlóan a WiMax is licencdíjmentes, azaz ingyenesen lehet használni. Hívei szerint ez a technológia versenyezhet a 3G-vel a fejlett országokban és alternatívát nyújthat a vezetékes távközléssel szemben a harmadik világban, ahol fejletlen a távközlési infrastruktúra.
Internet a réten is
A pesszimistább megfigyelők persze nem ilyen derűlátók (hiszen ezért is nevezzük őket pesszimistának). Szerintük a fejlett országokban - az elszigetelt vidékeket leszámítva - durva költségversenybe keveredhet a WiMax vezeték nélküli és drótos alternatíváival is. Az előbbinél különösen az jelent gondot számára, hogy a nagy operátorok már megkötötték dollármilliós szerződéseiket a 3G-s rendszerek telepítésére, amelyek lényegében azt tudják, mint a WiMax. A szegény országokban a magas kezdeti beruházási költségek állhatják útját a technológia terjedésének. Ráadásul bizonyos vele kapcsolatos állítások inkább a vágyak, mint a valóság világába tartoznak - mondja Mike Roberts, az Informa Telecoms & Media piackutató cég szakértője.
Bár gyorsabb átvitelt ígér, mint konkurensei, ugyanakkor a vele működő laptopok többet fogyasztanak, mint a más hálózatokra kapcsolódók, és több bázisállomást kell telepíteni a WiMax-hálózat építésekor, mint például egy 3g-s rendszernél. Gondot okozhat, hogy egy-egy adott térségben van-e felhasználható frekvenciatartomány - szóval vélhetően nem igaz, hogy tizedannyi a WiMax költsége, mint a többi nagy sebességű vezeték nélküli technológiáé. Végül, de nem utolsósorban a 3G feljavított változatai, mint például a HSDPA vagy az EV-DO gyorsan fejlődnek, és végül is beelőzhetik a WiMaxot.
Mindezek alapján kérdés, ki nyomja akkor mégis oly erősen ezt a technológiát a szakmai fórumokon. A válasz egyszerű: azok a berendezésgyártók, amelyek alulmaradtak a 3G-s rendszerek szállításáért folyó versenyben, és ezért igyekeznek a 4G-re tenni tétjeiket. A WiMax támogatója az amerikai Motorola, a kanadai Nortel, a dél-koreai Samsung, illetve a japán NEC és Fujitsu - mind olyan cég, amely lemaradt a 3G-s versenyben. Végül a legnagyobb támogató az Intel, amely a WiMax hátán előrejutva szeretné kiterjeszteni az asztali számítógépek világában megszerzett dominanciáját a vezeték nélküli berendezésekre is.
A WiMax és a továbbfejlesztett 3G között éles verseny várható, ugyanakkor nem feltétlenül kell győztest hirdetni ebben. A két technológia egymás mellett élhet, és a mobileszközök támogathatják mindkettőt. Ez ugyan többe kerül, amit azonban moderálhat, hogy az operátorok minden bizonnyal megversenyeztetik egymással a kétféle megoldás szállítóit.