Svájci falu tiltakozik egy WiMAX-teszt ellen

"Az indukált feszültség szempontjából mindegy, hoyg milyen a vezetõ közeg, ameddig az nem ferromágneses. Tehát az 1 V akkor is ott lesz, csak az áram lesz sokkal kisebb."
Ezt mondatodat nem sikerült elemeznem, segítesz ?

Az addig OK, hogy kvantumosan kisebb energiájú fotonok közlekednek, mivel a fény csak jó sok THz-nél kezdõdik.
De. Az indukált feszültség szempontjából mindegy, hoyg milyen a vezetõ közeg, ameddig az nem ferromágneses. Tehát az 1 V akkor is ott lesz, csak az áram lesz sokkal kisebb.
És az indukált feszültségnek nincs köze ahhoz, hogy mekkora energiakvantumokban érkezik az elektromágneses tér megváltozása!

Nincs kapcsolat.
Pár Ghz (cm es) hullámok energia kvantumjai jóval kisebb energiával rendelkeznek, mint a látható fény fotonjai.

"Az emberi idegrendszer alapbol 1 volt korul mukodik, ezert is latjuk az 1eV-os energiataromanyu fenyt, ugyanis erre erzekeny az emberi idegrendszer."

"Nincs kapcsolat. Pár Ghz (cm es) hullámok qvantumjai jóval kisebb energiával rendelkeznek, mint a fotonok.
"0.8V/meteres magneses ter egy atlagos ember eseten kb. 1.5V-os terheles, tehat olyan mintha folyamatosan egy ceruzaelem lenne az illeto laba es feje kozze kotve, ez meg nem erezheto de az 1V-os idegrendszer elegge megszenvedi. A budapesti belvarosban ahol 14 wifi bazisallomas es 3 mobil szolgaltato lathato, tovabba van tv es radio vetel szobaantennaval is mar siman elerheto ez a feszultseg par olcso schottky diodaval es egy 2 meteres antennaval. (a sajat otthoni teszt rendszer, epphogy bekapcsolt egy led-et) A kerdes csak az, jo ez nekunk???"

Az agy nem fémdrórokbol áll, tehát ilyen gyenge térben az indukált feszültség közel 0V. (egy EMP elpuknásánál lehet, hogy már mérhetõ mennyiség indukálódik)

Másrészt fõleg (középhullámú) nagyteljsítményû (kW) adók hatására lehet így ledet kivilágítattni, vagy tápnélküli radiót üzemeltetni. RFID technológiák is csak az adó közelében kapnak elég energiát, hogy válaszolni tudjanak.

Normális esetben (URH/Micro Nem az adótol pár méterre (URH tipikus 100W adó teljesítmány, micro hullámnál ~3W)) a vevõ antenájában is csak microvoltok indukálodnak egy adó miatt. (1/r^2 szerûen csökken a távolsággal.)

Esetleg agyhiányos állapot is kialakult már. Vagy mindenki megszõkült ott. :-D

a TV meg 15625Hz-vel zümmög, a 17,5 khz téves mérés eredménye lehet. :-D

Hát én visszaalakítás nélkül hallom, akik aztmondják érzik, azok is csak hallják, mert hallható hang. Meg nekem a gép(amibõl log a mikrofon) mellett van a tv egyszer mikor (gépen)spektrumanalizátorral szórakoztam, észrvettem, hogy csatornaváltáskor az egyik kis kiemelkedés ugrál, és mikor kikapcsolom a tv-t teljesen eltûnik. Tudom hogy elektromágneses spektrumban is ott van, de szerintem az ember a hangját érzékeli.

"De az hang nem elektromágneses sugárzás. A fülemmel hallom, meg mikrofonnal is fel lehet venni. Egyébként az én tv-m 17,5 khz-s "sipolást" ad ki magából."

A vertical retrace 'hangja' az elektromagneses spektrumban is ott van, sok ember nem hallja, csak ha van fizikailag kiadott hang is. Viszont elofordul, hogy nehany ember megerzi, ezt kiserlettel bizonyitottak. En azert mondtam hogy hallhato, mert egy ulf/vlf vevovel vissza lehet alakitani hallhato hangga, frekvenciatranszformacio nelkul (aztan fft-vel megjeleniteni). Egyebkent azert csak az alacsony frekvenciat erzekeljuk, mert a magasabb frekvenciakra nem erzekeny az emberi idegrendszer (a max orajel folottiekre). Ezert is van, hogy pl. a nagyfrekvencias aramutest nem erzekeli az idegrendszer, csak a masodlagos hatasait (pl. egesi sebek), tehat elsore nem faj csak miutan az aram mar roncsolta a szoveteket.

Nem _tudjuk_ hogy milyen hatása van. Azt tudjuk, hogy melegít. Hogy mást is okoz-e azt nem.

"Az erzekenyebbek fel is tudjak ismerni a ter ki es bekapcsolasat. (minel alacsonyabb a frekvencia annal konnyebb, a 15.625 kHz-es tv-s pal horizontal retrace peldaul meg hallhato)" De az hang nem elektromágneses sugárzás. A fülemmel hallom, meg mikrofonnal is fel lehet venni. Egyébként az én tv-m 17,5 khz-s "sipolást" ad ki magából.

Ez a félelem az elektromos rádióhullámok iránt nyilván a magas hegyekben lévõ oxigénhiányos állapot agyra való hatása miatt alakult ki.<#conf>

Szerintem kulon kulon egyik sugarzas sem lenne jelentos,de ugy hogy most mar minde n eszkoz sugaroz valamit az lehet hogy tenyleg sok lesz.Persze a sajat lakasaban vedheti magat aki akarja.Femhaloval bevonja a falakat vagy lefesti ilyen arnyekolo festekkel. legfejebb a szomszednal nem lesz terero :)

"A mágneses térerõsséget nem tudod mérni, az indukció mértékegysége pedig Vs/m^2. De egy két méteres antennán a semmi közepén világít egy led? Azért ez elég durva."

Egy ket meteres antenna (tobb vezetek kombinalva hogy nagyobb legyen a felulet), egy egyeniranyito diodahid alacsony kapcsolofeszultsegu es szivargasu diodakbol, egy jo kondenzator egy feszultsegcsatolt szabalyzo tranzisztor (cmos) es egy led. A kondenzator addig tolt amig a feszultseg el nem eri a kapcsolasi feszultseget, ahol is a led-en kersztul kisul. Ha lenne rajta aramkorlat nem mukodne, de igy kis idore viszonylag nagy aram halad at a leden, amitol felvillan majd kialszik. Ha eleg gyorsan ujra tud toltodni, akkor ugy latszik, mintha folyamatosan vilagitana. Es sajnos nem a semmi kozepen hanem Budapest kozepen ket mobiltoronytol 25-50 meterre, par tucat wifi hotspot kozott es egy jol bekabelezett epulet kozepen. Mindezt osszegyujtve mar boven tulvagyunk a megengedett merteken. (es azert egy piros led, mert ez fogyaszt a legkevesebbet es ez kapcsol be a legkisebb feszultsegen)

Ha nagyobb antenna kell, akkor erre a celra a legjobb az emberi test. Ha tobb aram kell akkor jol szigetelve csak meg kell fogni az antenna veget es mar egy sima audio erosito is erzekeli a bemeno energiat. Ha a kapott jelet elemezzuk egy szoftverrel, akkor a fo komponens kis frekvencianal az 50 Hz lesz, majd a tv-k vizszintes teritotekercsei (ejszakara elhallgatnak), majd magasabb frekvenciakon jonnek a mobilok es a tobbi radios jel. Ideiglenes zavarjel meg a gsm reselesi frekvenciaja (heterodyn hatas), a villanykapcsolok, a kulonbozo haztartasi gepek motorjai es a troli. Helybeli zavarjel egy szamitogep monitorostol, kulonosen az olcso usb vezetekek. Termeszetes jelforras meg a villamlasok elektromagneses visszhangja is. Ezek az engergiak kulon kulon kevesek, de osszeadva kepesek kiegetni egy hangkartya bemenetet vagy meghajtani egy led-et. (igazabol villog, de ha eleg az energia akkor folyamatosnak latszik)

Ugyanezt a toltesi modszert hasznaljak a photovore robotok is, csak ok antenna es diodahid helyett napelemet kapnak.

"A mágneses térerõsséget nem tudod mérni, az indukció mértékegysége pedig Vs/m^2. De egy két méteres antennán a semmi közepén világít egy led? Azért ez elég durva."

Egy ket meteres antenna (tobb vezetek kombinalva hogy nagyobb legyen a felulet), egy egyeniranyito diodahid alacsony kapcsolofeszultsegu es szivargasu diodakbol, egy jo kondenzator egy feszultsegcsatolt szabalyzo tranzisztor (cmos) es egy led. A kondenzator addig tolt amig a feszultseg el nem eri a kapcsolasi feszultseget, ahol is a led-en kersztul kisul. Ha lenne rajta aramkorlat nem mukodne, de igy kis idore viszonylag nagy aram halad at a leden, amitol felvillan majd kialszik. Ha eleg gyorsan ujra tud toltodni, akkor ugy latszik, mintha folyamatosan vilagitana. Es sajnos nem a semmi kozepen hanem Budapest kozepen ket mobiltoronytol 25-50 meterre, par tucat wifi hotspot kozott es egy jol bekabelezett epulet kozepen. Mindezt osszegyujtve mar boven tulvagyunk a megengedett merteken. (es azert egy piros led, mert ez fogyaszt a legkevesebbet es ez kapcsol be a legkisebb feszultsegen)

Ha nagyobb antenna kell, akkor erre a celra a legjobb az emberi test. Ha tobb aram kell akkor jol szigetelve csak meg kell fogni az antenna veget es mar egy sima audio erosito is erzekeli a bemeno energiat. Ha a kapott jelet elemezzuk egy szoftverrel, akkor a fo komponens kis frekvencianal az 50 Hz lesz, majd a tv-k vizszintes teritotekercsei (ejszakara elhallgatnak), majd magasabb frekvenciakon jonnek a mobilok es a tobbi radios jel. Ideiglenes zavarjel meg a gsm reselesi frekvenciaja (heterodyn hatas), a villanykapcsolok, a kulonbozo haztartasi gepek motorjai es a troli. Helybeli zavarjel egy szamitogep monitorostol, kulonosen az olcso usb vezetekek. Termeszetes jelforras meg a villamlasok elektromagneses visszhangja is. Ezek az engergiak kulon kulon kevesek, de osszeadva kepesek kiegetni egy hangkartya bemenetet vagy meghajtani egy led-et. (igazabol villog, de ha eleg az energia akkor folyamatosnak latszik)

Ugyanezt a toltesi modszert hasznaljak a photovore robotok is, csak ok antenna es diodahid helyett napelemet kapnak.

Azzal nincs baj, ogy szétszedi, a gyomor is szétszedi, minden aminosavat, zsírt, mindent.
A baj akkor van, ha olyan molekulák keletkeznek, amik nem voltak benne, és azok viszont nem okék a szervezetnek. De ilyen a mikróban nem történik.

A mágneses térerõsséget nem tudod mérni, az indukció mértékegysége pedig Vs/m^2.
De egy két méteres antennán a semmi közepén világít egy led? Azért ez elég durva.

Monnyuk a mikró nem feltétlenül úgy káros, úgy ionizál, mint a röntgen sugárzás. De az óriásmuolekulákat valszeg azért széttöri és azokból viszont már elég fránya dolgok jöhetnek ki. Bár ez igaz a sima fõzésre is. Mert ugye a szép barnára sült hús bizony jó sok mindennel tele van.

Szal ha a saját fejünket mikrózzuk igaz kicsi energiával de folyamatosan, azért az se biztos, hogy hosszú távon jó dolog.

Egy GSM bázisantenna akár 8W-os sugárzást is tolhat. Igaz 20W-ra van engedélyük, de tudommal ilyet nem nagyon használnak. 2,4 gigán általában 100mW körüli az érték, és sok ostoba ember pl ez ellen lázadozik, hogy fú mekkora sugárzás ez, rámegy az egészségünk, kihullik a hajunk. És ezt az mondja, aki mobiltelefonál naponta. Ami 0,5W, vagy 2W teljesítménnyel dolgozik, ha közel van a bázisállomás, akkor annyival sem. Mondjuk, "érdemes" mindenféle sugárzáscsökkentõt ráakasztani, ami szépen villog. Ezzel szegény teló rá is van kényszerítve a maximális teljesítmény leadására. Épp ellentétét éri el, mint amit el akar hitetni a leleményes "feltaláló", aki a GSM-rendszert nem is ismeri. Szal a teló az ember feje mellett van, elvileg legveszélyesebb. A többi antenna nem kerül a fejhez, és messze is van, tehát milliomod akkora sugárzás sem éri az embert tõle, hiába 20W akár az adó. Nem láttam még embert, parabola antennás sugárzóval a fejére kötve sétálni.. Dolgoztam telefongyárban, napi többezer teló mellett. Rádióadó kilowattos sugárzójánál is. Szal szerintem felesleges a cirkusz. Mikrosütõbe meg nem dugom a fejem :-P A kettõ teljesítményben nem összehasonlítható. Kinek jutott eszébe a wifit, meg a mikrós sütõt összehasonlítani? wifi azért 2,4 giga, mert az szabadon használható freki, a sütõ meg mert melegít, a kettõnek nem sok köze van egymáshoz. Na megyek is, mert telón hívtak, be kell állítanom egy wifi kapcsolatot, és jelzett a mikró, hogy kész a vacsim. :-D

Az elektromagneses sugarzas sajnos tenyleg karos az emberi szervezetre. Igaz, hogy a legtobb ember nem erzi, es aki igen az is csak par kilohertzig kepes felismerni. Magasabb frekvenciaknal mar csak a magneses ter osszhatasa ervenyesul. Ilyen pl. az osszes frekvenciabol keletkezo dc feszultseg, amit fel lehet hasznalni kisebb rendszerek meghajtasara is. (pl. detektoros radiohoz) Annak idejen a Tesla fele radios energiaatvitel is azt celozta, hogy a Fold rezonans kamrajan keresztul energiat vigyen at. Ez reszben meg is valosult, ugyanis a 60Hz-es amerikai halozat is a Fold rezonanciajanak egyik felharmonikusat hajtja. Hangolt tekerccsel egyebkent Magyarorszagon is lehet energiat nyerni a halozatbol, csak itthon 50Hz-re kell hangolni. Ez az energia nagyon keves, tehat egy kis mikrovezerlo meghajtasa is eleg nehez, de lehetseges. Adotornyok kozeleben megfeleloen hosszu drottal meg egy villanyego is bekapcsolhato. Ugyanez 900-as, 1800-as vagy 2400-as frekvenciakra hangolt vevokkel mashol is lehetseges, csak eleg gyors es kis kuszobszintu egyeniranyito diodakat kell szerezni. (pl. a manapsag hianycikk germanium diodak)

Ez a dc ertek eleg valtozatos erekeket tud felvenni, de akar par voltig is felmehet. Az emberi idegrendszer alapbol 1 volt korul mukodik, ezert is latjuk az 1eV-os energiataromanyu fenyt, ugyanis erre erzekeny az emberi idegrendszer. Ha folyamatosan egy elektromagneses ternek van kiteve az ember, akkor ez olyan hatassal jar, mint amikor elmaszik egy tapegysegben a stabilizalt feszultseg. Kis elteres eseten csak a rendszer maximalis teljesitmenye szenved kart, nagyobb kulonbseg eseten a rendszer elkezd hibazni. Szerencsere az emberi idegrendszer redundans, tehat ha egy resze ki is esik a folyamatos magneses ter hatasara, azert lecsokkent sebesseggel es precizitassal meg tovabb fog mukodni. Ez erzi sok ember fejfajaskent vagy szeduleskent. Az erzekenyebbek fel is tudjak ismerni a ter ki es bekapcsolasat. (minel alacsonyabb a frekvencia annal konnyebb, a 15.625 kHz-es tv-s pal horizontal retrace peldaul meg hallhato)

A magneses ternek van meg egy kellemetlen hatasa, ez pedig a nagyfrekvencias rendszerek melegito hatasa. A mikrohullamu suto 2.45 Ghz-en mukodik. A wifi, a bluetooth es a tobbi nyilt rendszer is 2.4 Ghz korul mukodik. Annak idejen azert valasztottak ezt a frekvenciat, mert ez melegiti legjobban a vizet. Az emberi szervezet is eleg sok vizet tartalmaz.

Mindemelle jon meg a regi katodsugarcsoves rendszerek altal kibocsatott ionizalo rontgensugarzas, ami az lcd-knek koszonhetoen szerencsere kezd eltunni az emberek eletebol. (mar csak a fenycsovek sugaroznak) Marad tehat az egyre magasabb frekvenciaju elektromagneses sugarzas, ami ugyan rakot nem okoz, csak felboritja az emberi idegrendszer mukodeset.

0.8V/meteres magneses ter egy atlagos ember eseten kb. 1.5V-os terheles, tehat olyan mintha folyamatosan egy ceruzaelem lenne az illeto laba es feje kozze kotve, ez meg nem erezheto de az 1V-os idegrendszer elegge megszenvedi. A budapesti belvarosban ahol 14 wifi bazisallomas es 3 mobil szolgaltato lathato, tovabba van tv es radio vetel szobaantennaval is mar siman elerheto ez a feszultseg par olcso schottky diodaval es egy 2 meteres antennaval. (a sajat otthoni teszt rendszer, epphogy bekapcsolt egy led-et) A kerdes csak az, jo ez nekunk???

szerintem ha egységesen nem akarják, akkor ott neincs mirõl vitatkozni. pláne ez az elektro szmognak szerintem valami olyami hatása lehet(ha van), amit kisérletileg is baromi nehéz lenne kimutatni. Pl hogy 10 %-kal többet fáj a fejed... vagy 15 %-kal gyengébb a koncentrációd, hosszú távon. (ezek hasra ütött dolgok, csak példának hoztam arra, hogy nem olyasmi hatása lehet, hogy leeasik az egyik karod..)

LOL, ezek nem epek.

A Swisscomnak nincs nagyon mit gondolkodnia, Svájcban a világon elsõként 2008-tól egyetemes szolgáltatás lesz az internet, ahogy pl. a telefon már jó ideje az akár nálunk is. Az egyetemes szolgáltatás azt jelenti hogy a szolgáltatónak törvényi kötelezettsége azt országszerte bárhol nyújtani, akár a Svájci Alpok egyik legeldugottabb szegletében is, ha ott bejelentett lakók élnek. Ugyanúgy ahogy a vezetékes telefonszolgáltatóknak is van ilyen törvényi kötelezettségük pl. itthon is.

Az egyetemes szolgáltatás természetesen nem arról szól hogy akármekkora sebességû internetet kell biztosítani, az ilyen hatóságilag kötelezett szolgáltatásnál elég alacsony a minimum elvárás, azt viszont mindenhol biztosítani kell. Ez svájcban 512 kbps-es internet szolgáltatást és vezetékes telefon szolgáltatással jelent együtt amiért maximum 65 svájci frankot kérhet a szolgáltató rendeljék akár a legeldugottabb faluban is.

Természetesen az eldugott falukig senki nem fog vezetékes infrastruktrúrát kiépíteni és azon ADSL-t szolgáltatni, mert üzletileg nem éri meg. Az ilyen helyekre WiMAX-ot akar rakni a Swisscom és azon keresztül nyújtana internet és IP telefon szolgáltatást, így felelve meg a törvényi kötelezettségnek. Ugyanúgy ahogy az egyetemes szolgáltatás keretében a vezetékes telefon szolgáltatók sem húznak telefonkábelt minden tanyáig, hanem ott rádiós RLL megoldással biztosítanak telefon szolgáltatást, aminek kisebb a beruházási költség szintje.

Ez majd jogilag érdekes állapotot fog okozni, ha jõvõre az eldugott kis faluban valaki majd netet rendel, azt pedig akkor már törvényi kötelezettsége lesz biztosítani a Swisscomnak. De ha a bíróság nem engedélyezi a WiMAX-ot akkor nem tudja mivel biztosítani a hálózati elérést a Swisscom. Vezetékes hálózatot akkor sem kiépíteni, meg nem éri meg neki, max akkor a WiMAX helyett lesz rosszabb minõségben Wifi. Vagy HSPA mert GRPS-szel nem igazán tud megfelelni az 512 kbps alapkövetelménynek. Viszont a HSPA-hoz is kell gerinckapcsolat ami szintén csak wireless point-point kapcsolattal lehet gazdasásogan megoldani ott ahol nincs kiépített vezetékes infrastruktúra.

"azonban azt sokan elfelejtik, hogy az adók korszerûbbé válásával a teljesítményük is csökkenhet. Egy UMTS bázisállomás környékén mért emisszióértékek például kevesebb mint a felét teszik ki egy GSM-adó közelében mért értékeknek"
errõl tud valaki valami közelebbi adatot, hogy, hogyan is van ez valójában?