Berta Sándor
Nem minden a kutatás-fejlesztés
A Booz Allen Hamilton nevű amerikai piackutató cég legfrissebb tanulmánya szerint megdőlni látszik az a tézis, miszerint annál sikeresebb egy informatikai vagy távközlési vállalat, minél többet költ a kutatás-fejlesztésre.
A Hamilton csapata hat éven át tanulmányozta a világ ezer, a kutatás-fejlesztésre évente a legtöbbet költő cégét és azok üzleti eredményeit, majd a szakemberek összegezték a tapasztalataikat. A tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy közel sem azok a vállalatok a legsikeresebbek, amelyek a legtöbbet költöttek kutatás-fejlesztésre. A sokáig általánosan hangoztatott tétel tehát úgy tűnik napjainkra már korántsem igaz.
A nemzetközi szakértők az elmúlt években gyakran vetették főleg az amerikai és az európai cégek vezetőinek szemére, hogy nem költenek eleget a K+F-re, ellentétben például az ázsiai, azon belül is a kínai, a tajvani vagy a japán konszernekkel. Nos, a Booz Allen Hamilton tanulmánya szerint nem a kiemelkedő összegekkel támogatott fejlesztői részleg jelenti önmagában a tajvani vagy a japán elektronikai cégek sikerét, a titok sokkal inkább a jó gazdálkodásban és a hatékony vállalati struktúrában keresendő, mint a kutatás-fejlesztésbe ölt milliárdokban.
"Sokkal fontosabb a vállalati kultúra, a szaktudás és a hatékony beszerzések mint az, hogy valaki kutatás és fejlesztés címén kiutal x millió dollárt. Ma inkább az a jellemző, hogy logikusan felmérik az igényeket és a feladatokat, majd utána kis befektetésekkel érnek el óriási eredményeket" - nyilatkozta Barry Jaruzelski, a Booz Allen Hamilton egyik elemzője.
Sokan, köztük például a Georgetwon Egyetem közgazdasági professzora, Allan C. Eberheart azonban nem értenek egyet a tanulmány készítőinek végső megállapításaival. A szakember szerint a Booz Allen Hamiltonnál a cégeket túl rövid ideig vizsgálták, és hat esztendő alatt nem lehet kimutatni, hogy egy cégnél valóban megtérülnek-e a kutatásokra fordított befektetések. Eberheart jelenleg egy kollégájával egy olyan projekten dolgozik, amelynek során nyolcezer vállalatot vizsgálnak meg hasonló módon, de az időtartam itt 50 év! A professzor úgy véli, fél évszázad alatt már kiderül, hogy bizony általában az a cég a legsikeresebb, amelyik a legtöbbet költött az eltelt évtizedek alatt a fejlesztésekre.
A Hamilton csapata hat éven át tanulmányozta a világ ezer, a kutatás-fejlesztésre évente a legtöbbet költő cégét és azok üzleti eredményeit, majd a szakemberek összegezték a tapasztalataikat. A tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy közel sem azok a vállalatok a legsikeresebbek, amelyek a legtöbbet költöttek kutatás-fejlesztésre. A sokáig általánosan hangoztatott tétel tehát úgy tűnik napjainkra már korántsem igaz.
A nemzetközi szakértők az elmúlt években gyakran vetették főleg az amerikai és az európai cégek vezetőinek szemére, hogy nem költenek eleget a K+F-re, ellentétben például az ázsiai, azon belül is a kínai, a tajvani vagy a japán konszernekkel. Nos, a Booz Allen Hamilton tanulmánya szerint nem a kiemelkedő összegekkel támogatott fejlesztői részleg jelenti önmagában a tajvani vagy a japán elektronikai cégek sikerét, a titok sokkal inkább a jó gazdálkodásban és a hatékony vállalati struktúrában keresendő, mint a kutatás-fejlesztésbe ölt milliárdokban.
"Sokkal fontosabb a vállalati kultúra, a szaktudás és a hatékony beszerzések mint az, hogy valaki kutatás és fejlesztés címén kiutal x millió dollárt. Ma inkább az a jellemző, hogy logikusan felmérik az igényeket és a feladatokat, majd utána kis befektetésekkel érnek el óriási eredményeket" - nyilatkozta Barry Jaruzelski, a Booz Allen Hamilton egyik elemzője.
Sokan, köztük például a Georgetwon Egyetem közgazdasági professzora, Allan C. Eberheart azonban nem értenek egyet a tanulmány készítőinek végső megállapításaival. A szakember szerint a Booz Allen Hamiltonnál a cégeket túl rövid ideig vizsgálták, és hat esztendő alatt nem lehet kimutatni, hogy egy cégnél valóban megtérülnek-e a kutatásokra fordított befektetések. Eberheart jelenleg egy kollégájával egy olyan projekten dolgozik, amelynek során nyolcezer vállalatot vizsgálnak meg hasonló módon, de az időtartam itt 50 év! A professzor úgy véli, fél évszázad alatt már kiderül, hogy bizony általában az a cég a legsikeresebb, amelyik a legtöbbet költött az eltelt évtizedek alatt a fejlesztésekre.