Gyurkity Péter

Az AMD üzelmei befejezésére szólítja fel az Intelt

Hector Ruiz, az AMD első embere egy konferencián elmondott beszédében ismét elítélte riválisuk praktikáit, kiemelve, hogy monopóliummal szemben nem használ a nagyobb hatékonyság. A cég eközben tagadta, hogy Drezdában átalakításokra készül.

Ruiz az American Antitrust Institute Washingtonban megtartott éves konferenciáján beszélt cége helyzetéről, hosszasan ecsetelve a legnagyobb vetélytárs állítólagos bűneit, amelyek révén mindeddig sikeresen akadályozták meg a komolyabb verseny kialakulását. A beszédben kiemelt szerepet kapott annak igazolása, miszerint az AMD jobb teljesítménnyel sem tudja megközelíteni az Intel részesedését, mivel az minden elképzelhetőt megtesz ennek megakadályozása érdekében.

Az elnök-vezérigazgató példaként hozta fel, hogy a Japánban 2005-ben elítélték az Intelt, mégpedig a helyi forgalmazóknak és viszonteladóknak adott jogtalan kedvezmények miatt. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a nagyobbik processzorgyártó ilyen kedvezményekkel igyekezett magához láncolni a forgalmazókat, kiszorítva azok kínálatából a rivális termékeket, megakadályozva ezzel az AMD további előretörését. A céget hasonló vádakkal illették az Egyesült Államokban, több európai országban, ám ezek a perek igencsak vontatottan haladnak előre. A Mercury Research felmérése szerint ráadásul az Intel többé-kevésbé visszanyerte a piac azon részét, amelyet az AMD 2003 és 2006 között elhódított.

A nagyobbik gyártó részesedése az x86-os mobil, asztali és szerverprocesszorok piacán most eléri a 80 százalékot, az AMD tehát igencsak messze került a korábban megálmodott 30 százalékos szelettől. A natív négymagos chipek megjelenésével ugyan ismét esély nyílik a befolyás kiterjesztésére, ám nem túl valószínű, hogy jövőre 10 százalékkal növelni tudják majd részesedésüket.

A kisebbik processzorgyártó eközben tagadta azokat a korábbi értesüléseket, miszerint a veszteségek nyomán komoly átalakításra készülnének Drezdában. A Golem.de által közölt információk szerint a német város továbbra is az AMD legfejlettebb és legfontosabb gyártási központja marad, ebben semmilyen változás nem várható.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #106
    De, sajnos csak ismétled magad, és nem válaszolsz érdemben. Jobb is itt befejezni.
  • BlackRose #105
    Na OK, megyek nyaralni. Nem akarom magam ismételni. A tudás nem tulajdon, szépen bizonyítottam. A tiéd amit tudsz az áll, és el sem tudod veszíteni (ez még egy bizonyíték, hogy nem tulajdon, mert a tulajdont el lehet veszíteni), ezért kérhetsz érte ellenértéket. Egy szóval sem mondtam, hogy meg muszáj osztani (habár mindenki jobban jár ha igen), de ne az adófizetők pénzén örizzék. A többi tulajdonnal való összehasonlításod nem áll, mert a tudás nem tulajdon, ha elveszik az autódat akkor autó nélkül maradsz, ha valaki más megtudja azt amit te tudsz, te nem veszíted el.

    Mégegyszer, csak az előny illuziója, de ehhez meg kell érteni, hogy a fejlődést mindenki élvezi még az is aki nem járult hozzá, minnél nagyobb a fejlődés annál jobb mindenkinek.

    Mégegyszer egy szóval sem mondtam, hogy adjanak át mindent, csak azt mondtam, hogy ne az adófizetők terhére vigyázzák a tudományukat. Hülye azért nem vagyok. :)

    És mielőtt kiugrok, az, hogy az árusnak nem érné meg gyártani ha keveset adnának neki, az az egéssz tudomámy magja, az az egyetlen dolog ami megmondja, hogy a korlátolt erőforrásokat hová irányítsuk és, hogy mit engedhetünk meg magunknak és mit nem. Ez az ami a szabad piac nélkül lehetetlen és ez az ami miatt minden összeszari magát ha az állam veszi a kezébe, mert lehetetlen kiszámítani ezt a tényt, hogy amire a vevőknek nincs pénzük (mert még nem keresnek annyit vagy mert másra fontosabnak tartják) azt nem kell gyártani.
  • dez #104
    (Persze sokszor ma is ez történik, de most legalább van esélye a kicsiknek a növekedésre, ha valamit tudnak, amit a nagyok sem.)
  • dez #103
    Kiegészítés a végéhez: a kicsikből meg nem lennének nagyobbak, hanem éppen egyre kisebbek, mert a nagyobbak mindig előnyösebb helyzetben lennének.
  • dez #102
    Kimaradt:
    "Szocializmusban nem tettek soha semmi közé egyenlőséget, csupán az egyenlőség illuziója volt jelen"
    Voltak persze kivételezettek (úgy mondták, "egyenlőbbek az egyenlők között"), viszont a népesség nagy részére rákényszerítették ezt az elvet, így a sok éves tanulás után egy mérnök minimálisan keresett többet, mint a portás. Sőt, sokszor az egyszerű munkás többet keresett! (Mert ugye nekik kellett a kedvükben járni.)
  • dez #101
    De, megfelel a valóságnak:

    "Szabad piacon minden annyit ér amennyiért a vevő még megveszi"
    Ez ugyanaz, amit én írtam.

    "az árus pedig még eladja"
    Amiért túl keveset adnának, nyilván nem éri meg gyártani.

    Hogy mennyire szabad a piac, az relatív, mindenesetre sokkal szabadabb, mint a szocializmusban.

    "Nézd nem tettem egyenlőt a levegő és a tudás közé, csak azt mondtam, hogy a termelésre való befolyásolásukat értelmezve egy kategória."
    Csak az általad pártolt nézetrendszerben, amiben a tudást kommunista módon meg kellene osztani.

    "A tudás és a levegő között többek között az a különbség, hogy a levegőért nem kérhet ellenértéket senki, a tudásért igen."
    Ez éppen elég nagy különség...

    "Szóval én nem vagyok köteles a tudásomat senkivel sem megosztani, vagy kérhetek ellenértéket (ez is a szabadsághoz tartozik)"
    Nalátod, akkor miről beszélsz? Azért kérhetsz ellenértéket, ami a tiéd.

    "de nem használhatom az adófizetők pénzét arra, hogy az államal védjem meg a tudásomat."
    Miért, az egyéb tulajdonodat nem az adófizetők pénzéből védi pl. a rendőrség, az állam által alkodott törvényeket követve?

    "Különben ha én tudok valamit az csak az előny illuziója (valójában magamat is hátráltatom, másokat meg még jobban)"
    Nem illúzió, ha pl. know-how által jobban csinálhaszt valamit, mint a versenytársaid, és ez által keresettebb lesz a terméked. Ha ingyen átadot nekik, megszűnik ez az állapot. Ha korlátlan lenne persze a kereslet (azaz nem jelentene számodra kereslet visszaesést a dolog), akkor mindegy lenne, de nem az.

    "az igazi előny ha mindenki tudhat mindent és aztán aki több tudásra tesz szert az lessz előnyben nem pedig az aki egy specifikus tudásterületet az állam segítségével őriz, nehogy mások is hozzáférjenek."
    Na persze, és a többiek csak úgy önként adjanak át mindent, hogy egy cég közülük mindent vigyen... Amely cég vélhetően egy eleve nagyobb (több+jobb szamembert foglalkoztató) cég az átlagnál, és megengedheti magának a minnél több tudás összeszedését és alkalmazását. Azért írom, hogy vélhetően eleve nagyobb, mert csak a méret határozná meg ebben a felállásban az összeszedett és alkalmazott tudás mennyiségét, mivel alapvetően mindenki a lehető legtöbb összeszedett és alkalmazott tudásban lenne érdekelt, így csak a hülye nem ezt csinálná, ha nem korlátozná a méret...
  • BlackRose #100
    "hát kérlekszépen a szabad piacon minden annyit ér, amennyit adnak érte."

    Ez nem felel meg a valóságnak. Szabad piacon minden annyit ér amennyiért a vevő még megveszi az árus pedig még eladja. Csak most nincs szabad piac, és nem szabad a jelenlegi helyzetet és a szabad piacot kiegyenlíteni, mert az hamis állítás.

    Nézd nem tettem egyenlőt a levegő és a tudás közé, csak azt mondtam, hogy a termelésre való befolyásolásukat értelmezve egy kategória. Gondolom ez most világos. A tudás és a levegő között többek között az a különbség, hogy a levegőért nem kérhet ellenértéket senki, a tudásért igen. Szóval én nem vagyok köteles a tudásomat senkivel sem megosztani, vagy kérhetek ellenértéket (ez is a szabadsághoz tartozik), de nem használhatom az adófizetők pénzét arra, hogy az államal védjem meg a tudásomat. Különben ha én tudok valamit az csak az előny illuziója (valójában magamat is hátráltatom, másokat meg még jobban), az igazi előny ha mindenki tudhat mindent és aztán aki több tudásra tesz szert az lessz előnyben nem pedig az aki egy specifikus tudásterületet az állam segítségével őriz, nehogy mások is hozzáférjenek.

    Szocializmusban nem tettek soha semmi közé egyenlőséget, csupán az egyenlőség illuziója volt jelen, de már mint elmondtam a levegőt és a tudást a termelést befolyásoló - tehát a termelésre való hatásuk - alapján tettem egy kategóriába, de, hogy egzenlők... az még véletlenül sem.
  • dez #99
    Azt mondod, a tudás olyan, mint a levegő... Holott a levegő adott, nem kell érte tenned semmit (egyelőre), miközben a tudást először valakinek elő kell teremtenie!

    A tudás előny, tehát a befektetett energiát előnnyé konvertáltad. Ha ingyen szétosztod, elveszíted az előnyt, így a belefektetett energiát eltékozlod.

    Az egyenlősdi végképp nem tudom, hogy jön ide... LOL. A szocializmusban próbált ebbe beavatkozni az állam, az egyenlősdi meséjével. A tökéletesen szabad piacról álmodozol, hát kérlekszépen a szabad piacon minden annyit ér, amennyit adnak érte.
  • BlackRose #98
    and then again... Mises nélkül is tudni lehet, jusson csak eszünkbe a régi Kínai mondás... szóval tanítsd meg halászni és ne halat adj neki.
  • BlackRose #97
    Érdekes, de ha azt mondjuk, hogy 2+2=6 azt senki sem hiszi el, bizonyítékot kér, ha azt mondjuk repülni tudunk, azt sem hisszük el, ha azt mondják, hogy létezik Intelectual Capital, Human Capital, stb. azt elhisszük mert irja a valamelyik könyvben, nem is vizsgáljuk meg, hogy nézzük csak mi is a tőke, megfelel e ez a duma a tőke alapjainak, logikus e a duma, értelmes e... hanem úgy elfogadjuk... na jó a tanító néni mondta, hogy van Intelectual Capital, Human Capital... pedig ilyen dolgok nem léteznek ezek csak féremagyarázott "elméletek" olyan emberekről akik nem értik egyáltalán, hogy mi is a tőke, mi is a munka vagy mi is a tudás, és a három dolog nem tehető egy kosárba de azért olyan merészek vagyunk, hogy mind a háromat capital-nak nevettük, csak más irunk elébbe. Gödel mondta, hogy az emberek nem értik meg egymást mert a nyelv nem elég precíz na most ez lehet, hogy igaz, de a nagyobb baj abban rejlik, hogy mi messze nem tudjuk a nyelv meglévő precizitását sem kihasználni, három teljesen különböző dolgot egy szó alá vesznek és nem vesszük észre, hogy na itt valami nem stimmel.