Berta Sándor

Következő generációs japán televíziós megoldások

A HDTV nagy felbontású televíziós szabvány még el sem terjedt, a japán NHK televízióadó kutatói máris ennek utódain dolgoznak. Az Open House 2007 nevű rendezvényen két új fogalommal ismerkedhettek meg a látogatók.

Super-Hi-Vision és 3D-TV. A két kétségtelenül fantáziadús elnevezés elsőre talán nem mond sokat egy átlag felhasználónak, azonban a lényeg ezúttal is a részletekben rejlik. Az NHK célja a Super-Hi-Vision létrehozásával egy még élesebb képet nyújtó televíziós szabvány megalkotása. A technológiát 33 millió képpont felhasználása és 7680x4320 pixeles maximális felbontás jellemez. Az NHK munkatársai által bemutatott felvételek valóban lélegzetelállítóak voltak, egy lóversenyen gyakorlatilag az egyes fűszálakat meg lehetett különböztetni egymástól.

A fejlesztés egy kis lépéssel kezdődött, a cég bemutatta a 33 megapixeles CMOS chippel rendelkező digitális kameráját. A szakemberek négy, egyenként 8 megapixeles CMOS-chipet ötvöztek. Az egyes képpontok mérete csupán 3,8 mikrométer volt, az eddigi 4,2 mikrométer helyett. "Mindez azt jelenti, hogy a CMOS-technika segítségével sokkal könnyebben készíthetünk például nagy sebességű járműveket ábrázoló felvételeket" - jelentette ki Masahiko Seki, az NHK egyik vezető fejlesztője. Szavait alátámasztotta az a rendezvényen kiállított különleges kamera például képes volt másodpercenként akár egymillió (!) kép készítésére.

A technológia persze mit sem ér megfelelő tömörítőkodek nélkül. Nos, az NHK és a Fujitsu mérnökei által közösen kifejlesztett és az MPEG-4 AVC/H.264 szabványt használó kodek minőségromlás nélkül tömörítette a felvételt a 200-adnyi részére. Már tervezik az első kijelzőket is, a munkában a Pioneer munkatársai is részt vesznek. "Mire mindez megvalósul, akár tíz év is eltelhet. Egyszerűen idő kell a megfelelő készülékek, képernyők, digitális kamerák megalkotásához" - ismerte el Seki. Persze nem Japánról lenne szó, ha a kutatók nem gondolkodnának még előbbre. A tervek között szerepel a 3D-TV, amelyben különleges szemüvegek nélkül 3D-ben csodálhatjuk meg a felvételeket.

Emellett az NHK tudósai már dolgoznak egy olyan kamerán, amelyik képes akár éjjel vagy hajnalban is színes felvételek készítésére. Az alkalmazott szenzorok fényérzékenysége ötvenszer nagyobb egy átlagos CCD képchip fényérzékenységénél. A technikát a Hamamatsu Photonics K.K. és a Hitachi Kokusai Electric közösen fejleszti ki.

Emellett készül egy olyan rádióhullámú kamera is, amely akár egy függönyön keresztül is képes fotók készítésére .

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fv #38
    Nagyon király!

    Ezután már tényleg nem lesz szükség filmes kamerákra. Hajrá japók!

    Apró adalék ahhoz, hogy a HDTV még el sem terjedt: az NHK japán közszolgálati csatorna 1978 óta sugároz HDTV adást.
  • joky #37
    nehéz beleélni magamat (magunkat) a japánok helyzetébe. a mi mindennapi problémáink mellett a 33millió képpont elérésének a kérdése beteges maximalizmusnak tűnik, de nekik ez csak a következő lépés a folyamatos, megszokott és talán már el is várt fejlődésben. a külömbséget ,eg szerintem nem az egymást követő technológiák között kell megtalálni, hanem ha majd 20 év múlva az akkori "átlag tv" képe mellé tegyünk oda egy mai 70 cm-s képcsöves tv-t... nem hiszem, hogy azt fogjuk tapasztalni: semmi fejlődés, kár volt próbálkozni.
  • ssdb #36
    Mit ne mondjak szerintem kicsit dölös ez a sok pixel, aztán meg kitudja lehet majd mégis érzékeli a szemünk. Én mint laikus egyenlőre kételkedem.
  • dez #35
    Nanananana. Jópár HD-s film van WMV9-ben, az volt az első számítógépes HD-s formátum (HD-s filmek DVD-n árusítása, PC-n való jelátszásra).

    Nem tudom, ki "derített ki" mit a PureVideoról (talán arról beszélsz, hogy a 6800-ból még hiányott a fele, így csak az mpeg2-t segítette), de nálam pl. nagyon is működik (GF6600). Nem az egész dekódolási folyamatot végzi el, hanem kb. a felét, így is csökkenti a proci terhelését (megfelelő kodek esetén, ami támogatja a hw-es gyorsítást, nem sok ilyen van). Ezeket a kódolásokat gyorsítja: mpeg2, wmv9, vc-1, h.264/x.264. És az interlace mpeg2 deinterlace-elését is nagyon jól csinálja. Nagyrészt ugyanez van a GF7xxx-esekben is, és a GF8800-ban is. Az kisebb 8xxx-esek, azaz a 8600 és 8400 lép még egy lépést ebben, és már az egész folyamatot gyorsítja.
    Itt vannak összefoglaló táblázatok (6xxx és 7xxx sorozat): link.
  • Sanyix #34
    Hát wmv az nem érdekes, mert szerecsére elég ritkán használják. És a purevideo1-ről is kiderült, hogy rohadtul nem csinál semmit, tehát x1xxx sorozattól, és gf8-tól van tényleges hardveres gyorsítás.
  • BiroAndras #33
    Pl. az összes Radeon a 9000-es sorozattól. nVidiánál nem tudom honnan. Legalábbis WMV-t tudnak, más kodekeknél lehet, hogy nem olyan régóta van támogatás.
  • janos666 #32
    Gef6-tól fiatlabb kártyákban van purevideo, az is segít, a friss gef8600-asokkal bejött purevideó2 csak mégtovább gyorsítja a dolgot. Az ATI kártyák is Radeon X óta gyorsítják a lejátszást, az új HD sorozat csak méginkább leveszi a terhet a CPU válláról.
  • nedudu #31
    Felsorolod azokat a videókártyákat amelyek képesek hardveresen dekódolni az 1080p videókat?

    Elég rövid lesz a listád.
  • BiroAndras #30
    "Ez egyébként egy ökörség, pl egy 100cm-es képátlójú LCD TV-n ez 7000 pixel/cm^2"

    A 100 centi már ma se számít nagynak.

    "A másik az hogy ha igaz az 1:200 tömörítési arány, ehhez a képhez még akkor is 4 megabites sávszélesség kell."

    4 megabit már most se gond. Mire ez elterjed, már a feltöltésünk is nagyobb lesz.

    "Vagy próbáld meg ezzel eltárolni a kétórás filmeket... 30 képkockával 120Mbps, ezzel 77 giga egy film. Ez egy horror."

    Addigra nem lesz gond. Az én gépemen most is elférne kb. 20 ilyen film.
  • BiroAndras #29
    "kérdés, hogy van-e értelme sokkal tovább nüvelni a felbontást? mert ugye a szemünk felbontóképessége is limitált."

    Az emberi szem felbontása ennél sokkal nagyobb.

    "ennek csak akkor van értelme, ha a kijelzőket is növeljük"

    Növekednek azok, nincs itt probléma.

    "de ugye azt sem lehet a végtelenségig"

    A végtelenségig nem, de azért még van hova. Majd a kanapéval szemközti falra nem rakunk képeket meg bútorokat...