Következő generációs japán televíziós megoldások
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#38
Nagyon király!
Ezután már tényleg nem lesz szükség filmes kamerákra. Hajrá japók!
Apró adalék ahhoz, hogy a HDTV még el sem terjedt: az NHK japán közszolgálati csatorna 1978 óta sugároz HDTV adást.
Ezután már tényleg nem lesz szükség filmes kamerákra. Hajrá japók!
Apró adalék ahhoz, hogy a HDTV még el sem terjedt: az NHK japán közszolgálati csatorna 1978 óta sugároz HDTV adást.
#37
nehéz beleélni magamat (magunkat) a japánok helyzetébe. a mi mindennapi problémáink mellett a 33millió képpont elérésének a kérdése beteges maximalizmusnak tûnik, de nekik ez csak a következõ lépés a folyamatos, megszokott és talán már el is várt fejlõdésben. a külömbséget ,eg szerintem nem az egymást követõ technológiák között kell megtalálni, hanem ha majd 20 év múlva az akkori "átlag tv" képe mellé tegyünk oda egy mai 70 cm-s képcsöves tv-t... nem hiszem, hogy azt fogjuk tapasztalni: semmi fejlõdés, kár volt próbálkozni.
#36
Mit ne mondjak szerintem kicsit dölös ez a sok pixel, aztán meg kitudja lehet majd mégis érzékeli a szemünk. Én mint laikus egyenlõre kételkedem.
Apple iPhone, HP-Compaq 6715b Notebook, Google termékek - csak lazán ;)
#35
Nanananana. Jópár HD-s film van WMV9-ben, az volt az elsõ számítógépes HD-s formátum (HD-s filmek DVD-n árusítása, PC-n való jelátszásra).
Nem tudom, ki "derített ki" mit a PureVideoról (talán arról beszélsz, hogy a 6800-ból még hiányott a fele, így csak az mpeg2-t segítette), de nálam pl. nagyon is mûködik (GF6600). Nem az egész dekódolási folyamatot végzi el, hanem kb. a felét, így is csökkenti a proci terhelését (megfelelõ kodek esetén, ami támogatja a hw-es gyorsítást, nem sok ilyen van). Ezeket a kódolásokat gyorsítja: mpeg2, wmv9, vc-1, h.264/x.264. És az interlace mpeg2 deinterlace-elését is nagyon jól csinálja. Nagyrészt ugyanez van a GF7xxx-esekben is, és a GF8800-ban is. Az kisebb 8xxx-esek, azaz a 8600 és 8400 lép még egy lépést ebben, és már az egész folyamatot gyorsítja.
Itt vannak összefoglaló táblázatok (6xxx és 7xxx sorozat): link.
Nem tudom, ki "derített ki" mit a PureVideoról (talán arról beszélsz, hogy a 6800-ból még hiányott a fele, így csak az mpeg2-t segítette), de nálam pl. nagyon is mûködik (GF6600). Nem az egész dekódolási folyamatot végzi el, hanem kb. a felét, így is csökkenti a proci terhelését (megfelelõ kodek esetén, ami támogatja a hw-es gyorsítást, nem sok ilyen van). Ezeket a kódolásokat gyorsítja: mpeg2, wmv9, vc-1, h.264/x.264. És az interlace mpeg2 deinterlace-elését is nagyon jól csinálja. Nagyrészt ugyanez van a GF7xxx-esekben is, és a GF8800-ban is. Az kisebb 8xxx-esek, azaz a 8600 és 8400 lép még egy lépést ebben, és már az egész folyamatot gyorsítja.
Itt vannak összefoglaló táblázatok (6xxx és 7xxx sorozat): link.
#34
Hát wmv az nem érdekes, mert szerecsére elég ritkán használják. És a purevideo1-rõl is kiderült, hogy rohadtul nem csinál semmit, tehát x1xxx sorozattól, és gf8-tól van tényleges hardveres gyorsítás.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#33
Pl. az összes Radeon a 9000-es sorozattól. nVidiánál nem tudom honnan. Legalábbis WMV-t tudnak, más kodekeknél lehet, hogy nem olyan régóta van támogatás.
#32
Gef6-tól fiatlabb kártyákban van purevideo, az is segít, a friss gef8600-asokkal bejött purevideó2 csak mégtovább gyorsítja a dolgot. Az ATI kártyák is Radeon X óta gyorsítják a lejátszást, az új HD sorozat csak méginkább leveszi a terhet a CPU válláról.
#31
Felsorolod azokat a videókártyákat amelyek képesek hardveresen dekódolni az 1080p videókat?
Elég rövid lesz a listád.
Elég rövid lesz a listád.
A nyúl egy igazi jellem. Ott ül a fűben, de akkor sem szívja!
#30
"Ez egyébként egy ökörség, pl egy 100cm-es képátlójú LCD TV-n ez 7000 pixel/cm^2"
A 100 centi már ma se számít nagynak.
"A másik az hogy ha igaz az 1:200 tömörítési arány, ehhez a képhez még akkor is 4 megabites sávszélesség kell."
4 megabit már most se gond. Mire ez elterjed, már a feltöltésünk is nagyobb lesz.
"Vagy próbáld meg ezzel eltárolni a kétórás filmeket... 30 képkockával 120Mbps, ezzel 77 giga egy film. Ez egy horror."
Addigra nem lesz gond. Az én gépemen most is elférne kb. 20 ilyen film.
A 100 centi már ma se számít nagynak.
"A másik az hogy ha igaz az 1:200 tömörítési arány, ehhez a képhez még akkor is 4 megabites sávszélesség kell."
4 megabit már most se gond. Mire ez elterjed, már a feltöltésünk is nagyobb lesz.
"Vagy próbáld meg ezzel eltárolni a kétórás filmeket... 30 képkockával 120Mbps, ezzel 77 giga egy film. Ez egy horror."
Addigra nem lesz gond. Az én gépemen most is elférne kb. 20 ilyen film.
#29
"kérdés, hogy van-e értelme sokkal tovább nüvelni a felbontást? mert ugye a szemünk felbontóképessége is limitált."
Az emberi szem felbontása ennél sokkal nagyobb.
"ennek csak akkor van értelme, ha a kijelzõket is növeljük"
Növekednek azok, nincs itt probléma.
"de ugye azt sem lehet a végtelenségig"
A végtelenségig nem, de azért még van hova. Majd a kanapéval szemközti falra nem rakunk képeket meg bútorokat...
Az emberi szem felbontása ennél sokkal nagyobb.
"ennek csak akkor van értelme, ha a kijelzõket is növeljük"
Növekednek azok, nincs itt probléma.
"de ugye azt sem lehet a végtelenségig"
A végtelenségig nem, de azért még van hova. Majd a kanapéval szemközti falra nem rakunk képeket meg bútorokat...
#28
"1080p hd nek is erõs hardver kell"
A videokártyákban van hardver támogatás hozzá, és mivel azok ilyen jellegû feladatokra vannak optimalizálva, a leggyengébb is könynedén elbánik az 1080p videókkal. De pl. xvid kodekkel egy low-end gép is képes szoftveresen lejátszani õket.
A videokártyákban van hardver támogatás hozzá, és mivel azok ilyen jellegû feladatokra vannak optimalizálva, a leggyengébb is könynedén elbánik az 1080p videókkal. De pl. xvid kodekkel egy low-end gép is képes szoftveresen lejátszani õket.
#27
A következõ próbát tettem. Rajzolgattam pár dologot: egymás fölötti vonalakat (soronként), krix-kraxokat, enyhén ferde egyeneseket (antialiasing nélkül). Majd az egészet pontosan a duplájára nagyítottam (intrpoláció nélkül természetesen). Mivel 17"-es LCD-n nézem, aminek a pixelmérete 0.264mm, így 0.528mm-es pixeleket kaptam. Majd eltávolodtam a képernyõtõl. 2.5m-ig láttam a csíkokat, utána már összefolyt. Azonban, a krix-kraxok és fõleg a ferde vonalak lépcsõit még 3m-rõl is jól láttam... Pedig hol van ez az alább linkelt cikkben említett 0.87mm-tõl...! Ergo, az, hogy 3m-rõl csak 0.87mm-tõl felfelé tudunk megkülönbözteni részleteket, tévedés. És nézzük csak meg, a 0.528-as pixelméret mekkora kijelzõ 1920x1080-jának felel meg: 0.528mm*1920 = 1013.76mm szélességû, 0.528mm*1080 = 570.24mm magasságú, azaz sqrt(1013.76^2+570.24^2) = ~1163mm = ~1.16m = ~45.8". Tehát, a cikk azon megállapítása, hogy "1.920x1.080-as felbontású képnél legalább 183 cm (kb. 72 inch) átlójúnak kell lennie a képernyõnek ahhoz, hogy 3 méterrõl már elkezdhessük tesztelni éleslátásunk határait." nem állja meg a helyét.
#26
Biztosíthatlak, hogy egyikrõl sincs szó. Közelrõl is megnéztem, és a feliratokon látszott, hogy mindkettõ natív bontásban megy (a feliratok szélei pontosan a képernyõk pixelhatáraira estek). Mindkettõn élesek voltak a feliratok, és az egyéb képtartalom is szép volt, azaz a legalábbis felbontásnak megfelelõ bitrátával mentek, tehát nem a túl kicsi bitráta miatt nem volt olyan éles és részletgazdag a kisebbik felbontású.
#25
Az elsõ képen homogén lapok éleit mossa át a szemed és átlót látsz a képbe. (ez elõfurdul bármekkora felbontásnál) A második inkább mûvészet, de érdekes. 😄 A 3-4-6 az élek érzékelését szemlélteti, az 5.-en pedig a két középsõ négyzet egyforma, de nem úgy látod (bámilyen jó kontrasztarányú is a kijelzõ). Millió ilyen van amire akárhogy koncentrálsz átveri a szemed, persze ezek kiélezett példák, de enyhébb fomában a mindennapokban is elõjönnek.
Ha sok FPS-t akarsz ott is az lesz a baj hogy a szem magától ide-oda ráng aprókat hogy kitömje a hibás foltokat és éles képet állítson elõ, az FPS-t sincs értelme felvinni az egekig. A gyors jeleneteknél inkább a videótömörítés baszik be amire direkt a lassú változásokat használja ki.
Ha sok FPS-t akarsz ott is az lesz a baj hogy a szem magától ide-oda ráng aprókat hogy kitömje a hibás foltokat és éles képet állítson elõ, az FPS-t sincs értelme felvinni az egekig. A gyors jeleneteknél inkább a videótömörítés baszik be amire direkt a lassú változásokat használja ki.
#24
Így elõre leszögezem hogy nem a mondandódat kritizálom, csak a bizonyításod alapjait:
- Arra nem gondoltál hogy a nagyobb felbontású monitorban sokkal drágább panel volt és ha mindkét készülék azonos felbontáson mûködött volna (persze elméletben, mert tudjuk hogy LCD-knek csak natív felbontásban van szép éles képük, de a lényeget remélem érted...) akkor is láttál volna különbséget a két tv között.
- Lehet hogy az is segített hogy a magasabb felbontásnál arányosan magasabb bitráta is esett az adott képkockára (a kéézel fogható kijelzõméret pedig centiben ugyanakkora volt, javult a képpont/bit arány is akkor is ha összemosódtak a képpontok a retinádon...)
- Idén hallgattam valami kamu tárgyat, vizuális illúziók címen, hihetetlen hogy némely szempontból mennyire primitív az ember képi érzékelése. A lényeg itt inkább az hogy a szem és idegrendszer sokkal inkább a változások kimutatására mint a pontos felmérésre megy rá (mert így sokkalta kevesebb adatot kell feldolgozni és az a fontosabb hogy rádugrik-e a vad, illetve dobhatod-e már a dárdád, nem az hogy a mamutnak hány szõrszála van...). Persze ha koncentrálsz pontos képet látsz, de mozgó videón néha esélyed sincs megkülönböztetni 720 és 1080p-s felbontást, mert még a 640x480 is tökéletes lenne, máskor meg az 1080p-t is megjegyzed hogy lehetne az élesebb. Az élek detektálása is durva dolog, baszottul függ a környezeti elemektõl, néha összetartónak nézi az ember a párhuzamos egyeneseket, agy görbéknek, ha olyan elemek keverednek mellé, vagy olyan a mozdgás dimaikája, esetleg sokáig más irányú vonalakat láttál elõtte. Ugyanígy átverõdsz a kontrasztoknál is a képrészlet mellett látható fényerõsségektõl.
Ha nem nagyon off bedobok pár képet ami ezeket szemlélteti:
- Arra nem gondoltál hogy a nagyobb felbontású monitorban sokkal drágább panel volt és ha mindkét készülék azonos felbontáson mûködött volna (persze elméletben, mert tudjuk hogy LCD-knek csak natív felbontásban van szép éles képük, de a lényeget remélem érted...) akkor is láttál volna különbséget a két tv között.
- Lehet hogy az is segített hogy a magasabb felbontásnál arányosan magasabb bitráta is esett az adott képkockára (a kéézel fogható kijelzõméret pedig centiben ugyanakkora volt, javult a képpont/bit arány is akkor is ha összemosódtak a képpontok a retinádon...)
- Idén hallgattam valami kamu tárgyat, vizuális illúziók címen, hihetetlen hogy némely szempontból mennyire primitív az ember képi érzékelése. A lényeg itt inkább az hogy a szem és idegrendszer sokkal inkább a változások kimutatására mint a pontos felmérésre megy rá (mert így sokkalta kevesebb adatot kell feldolgozni és az a fontosabb hogy rádugrik-e a vad, illetve dobhatod-e már a dárdád, nem az hogy a mamutnak hány szõrszála van...). Persze ha koncentrálsz pontos képet látsz, de mozgó videón néha esélyed sincs megkülönböztetni 720 és 1080p-s felbontást, mert még a 640x480 is tökéletes lenne, máskor meg az 1080p-t is megjegyzed hogy lehetne az élesebb. Az élek detektálása is durva dolog, baszottul függ a környezeti elemektõl, néha összetartónak nézi az ember a párhuzamos egyeneseket, agy görbéknek, ha olyan elemek keverednek mellé, vagy olyan a mozdgás dimaikája, esetleg sokáig más irányú vonalakat láttál elõtte. Ugyanígy átverõdsz a kontrasztoknál is a képrészlet mellett látható fényerõsségektõl.
Ha nem nagyon off bedobok pár képet ami ezeket szemlélteti:
#23
Kiváncsi leszek majd a magyar vásárlókra, akik most is a csilivili HDTV-jukon gagyi divx filmeket néznek...... LOL 😊
www.digimomentsvideography.com
#22
Az az utóbbi rádióhullámú kamera érdekelne. (A kukkolók biztosan nagyon örülnének neki.)
De ha átlát a függönyön, akkor a ruhán is át kell majd látnia. Végre eljön az az idõ, amikor nem lesz gond, hogy az ember visel-e ruhát vagy sem, mert aki akar az úgyis átláthat rajta.
De ha átlát a függönyön, akkor a ruhán is át kell majd látnia. Végre eljön az az idõ, amikor nem lesz gond, hogy az ember visel-e ruhát vagy sem, mert aki akar az úgyis átláthat rajta.
SecondOrb: A legjobb internetes városépítő stratégiai játék. www.secondorb.hu
#21
Kicsit jobban visszagondolva, lehet, hogy mégis 127cm-esek voltak. (Arrajárok, ellenõrzöm.) Csak ugye elvileg ott sem szabadott volna látnom különbséget, fõleg ennyire. 😊
#20
"A képpont mérete, és a képkészítés sebessége hogy függ össze?"
Ez úgy szokott összefüggeni, hogy a kisebb képérzékelõ lassabb szokott lenni, mert a kisebb felületére kevesebb fény is jut, így - ha az érzékenység nem változik - több idõ kell az egész képérzékelõnek egy megfelelõen nagy kontrasztú kép készítéséhez. Tehát a cikkben egy kis félreértés van, nem a pixelméret miatt tudnak több képkockát csinálni, hanem - a méretcsökkenés ellenére megoldott - komoly érzékenységnövelés által. (Ugyebár attól, hogy valamivel kisebbek a pixelek, még nem lesz alkalmas 1 millió képkocka készítésére.) Ez a megoldás egyébként egy jófajta CMOS képérzékelõ, a szokásos CCD-vel szemben. (De nem keverendõ a dolog azzal az olcsó és vacak holmival, ami az olcsóbb fényképezõkben van, és történetesen szintén CMOS alapú.)
Ez úgy szokott összefüggeni, hogy a kisebb képérzékelõ lassabb szokott lenni, mert a kisebb felületére kevesebb fény is jut, így - ha az érzékenység nem változik - több idõ kell az egész képérzékelõnek egy megfelelõen nagy kontrasztú kép készítéséhez. Tehát a cikkben egy kis félreértés van, nem a pixelméret miatt tudnak több képkockát csinálni, hanem - a méretcsökkenés ellenére megoldott - komoly érzékenységnövelés által. (Ugyebár attól, hogy valamivel kisebbek a pixelek, még nem lesz alkalmas 1 millió képkocka készítésére.) Ez a megoldás egyébként egy jófajta CMOS képérzékelõ, a szokásos CCD-vel szemben. (De nem keverendõ a dolog azzal az olcsó és vacak holmival, ami az olcsóbb fényképezõkben van, és történetesen szintén CMOS alapú.)
#19
Valamit elszámoltak. És nem csak õk. Valószínû hibás biológiai adatból indultan ki páran. Azaz, kisebbnek veszik a szem felbontóképességét, mint amilyen. Lehet, hogy ez már valamilyen átlagérték, ami beleveszi az enyhén rövidlátó személyeket (talán -0.5 dioptriáig még egészségesnek számít), vagy ilyesmi.
Honnan tudom? Mert kipróbáltam. Egy üzletben volt egymás mellett 2 107cm-es (tehát még csak nem is 127cm-es) képernyõ, az egyik 1280x720-as volt, a másik meg 1920x1080-as. Kb. 3m-rõl néztem. Nos, az éles kontúrú feliratok esetén kiszúrta az ember szemét a különbség, és részletgazdagabb jeleneteknél is látszott a különbség. Akkor mirõl beszélnek?
Egyébként egyszerûen eldönthetõ a kérdés: csak egy nyomtató kell hozzá, meg egy megfelelõ program, amivel pl. különféle felbontásnak megfelelõ csíkokat lehet létrehozni. (És utána nem szabad elfelejteni, amit hasonló esetben sokszor megtesznek, tehát hogy a felbontás a duplája a még megkülönböztethetõ csíkok számának <1 fekete + 1 fehér csík, azaz pixelsor>). Csak most nincs nyomtatóm.
Honnan tudom? Mert kipróbáltam. Egy üzletben volt egymás mellett 2 107cm-es (tehát még csak nem is 127cm-es) képernyõ, az egyik 1280x720-as volt, a másik meg 1920x1080-as. Kb. 3m-rõl néztem. Nos, az éles kontúrú feliratok esetén kiszúrta az ember szemét a különbség, és részletgazdagabb jeleneteknél is látszott a különbség. Akkor mirõl beszélnek?
Egyébként egyszerûen eldönthetõ a kérdés: csak egy nyomtató kell hozzá, meg egy megfelelõ program, amivel pl. különféle felbontásnak megfelelõ csíkokat lehet létrehozni. (És utána nem szabad elfelejteni, amit hasonló esetben sokszor megtesznek, tehát hogy a felbontás a duplája a még megkülönböztethetõ csíkok számának <1 fekete + 1 fehér csík, azaz pixelsor>). Csak most nincs nyomtatóm.
#18
Csesszék má meg! Ti ültök ennyit a TV elõtt? Én max este. Aztán messzebb megyek tõle, de így se látok pontokat. Rossz a szemem? Annyira nem érint egy bizonyos határ felett ez az egész cirkusz! Attól kapok gutaütést, hogy a megvett TV-khez most mind vehetek Digitális boxot, aztán dobhatom ki mind, mert valakinek sas szeme van, és csak nagy felbontásban élvezheti a "Háború és békát..."
Minek????
Téllleg ez a fontos?
Minek????
Téllleg ez a fontos?
Nem vitatkozom, csak igazam van. (Dunning-Kruger)
#17
Jah, de legalabb 50-re felnyomhatnak.
Ha tudnak masodperceneknt 1 millio kepet csinalni akkor ez nem lehet gond.
A tomoritett file mertete sem lenne sokkal nagyobb mint 25 frame-nel.
Ha tudnak masodperceneknt 1 millio kepet csinalni akkor ez nem lehet gond.
A tomoritett file mertete sem lenne sokkal nagyobb mint 25 frame-nel.
#16
"33 millió képpont felhasználása és 7680x4320 pixeles maximális felbontás jellemez"
Ez nagyon fasza,de meg jobb lenne ha felbontason kivul a frame szamot is novelnek,mondjuk 100 kepkocka/s-re.Legtobbszor persze nincs szukseg ra,de egy sport esemenynel,termeszet filmnel nagyon jo lenne,ha kepkockankent lehetne megnezni valamit,es nem csak homalyos kepet latnank.
Ez nagyon fasza,de meg jobb lenne ha felbontason kivul a frame szamot is novelnek,mondjuk 100 kepkocka/s-re.Legtobbszor persze nincs szukseg ra,de egy sport esemenynel,termeszet filmnel nagyon jo lenne,ha kepkockankent lehetne megnezni valamit,es nem csak homalyos kepet latnank.
#15
Van. A szemünk felbontása valóban gagyi, de képes zoomolni egy-egy subjectre. Így meg van a lehetõség, hogy elkalandozzon a tekintet a kijelzõn, ne csak állandóan az egészet egyben nézze mozdulatlanul.
#14
Igy van a HD rip-eknel van ertelme a h.264-es tomoritesnek.
1 CD-re tomoritett filmeknek egyebkentse vagyok a hive.
22"???
Azert az eleg kicsi.
HD leginkabb a nagyfelbontasu TV-k miatt jo 100 centi felett vagy kivetitoknel.
Meg anno 2-3 eve neztem meg a T2-t HD-ben kivetiton. Eleg utos volt. Pedig az meg csak 8G-s wmv-volt.
"A HDTV nagy felbontású televíziós szabvány még el sem terjedt"
Ez meg abszulult nem igaz. Mar jo ideje elterjedt a japoknal.
Europat meg folosleges hozzajuk hasonlitani mert sehol nem vagyunk.
1 CD-re tomoritett filmeknek egyebkentse vagyok a hive.
22"???
Azert az eleg kicsi.
HD leginkabb a nagyfelbontasu TV-k miatt jo 100 centi felett vagy kivetitoknel.
Meg anno 2-3 eve neztem meg a T2-t HD-ben kivetiton. Eleg utos volt. Pedig az meg csak 8G-s wmv-volt.
"A HDTV nagy felbontású televíziós szabvány még el sem terjedt"
Ez meg abszulult nem igaz. Mar jo ideje elterjedt a japoknal.
Europat meg folosleges hozzajuk hasonlitani mert sehol nem vagyunk.
#13
Hát nem is 1CD-re találták ki a h264et, még az x264-el is csak 2gb körül érdemes próbálkozni (élõpélda a 300 címû film 2 gigás x264 ripje).
Manapság ritka otthon a blueray író, így mozifilmekbõl többnyire 4,5Gb-ra tömörített 720p-s x264-ripekkel találkozhatunk. (esetleg több mint 2 órás filmet felnyomnak 2 DVD-s 1080i-sre). 1080p-nél nagyobb felbontásra valóban nincs szükség egy 22" körüli TV-n (20"-on a 720p is épp elég), de nagyobb bitsûrûségre még igen (ami bejön majd ha kapunk itthonra megfizethetõ blueray írót meg gyorsabb netet).
Viszont szivesen megnéznék egy 720 vagy 1080p-s filmet 4,5Gb-ra tömörítve ezzel az emlegetett új csodakodekkel.
Manapság ritka otthon a blueray író, így mozifilmekbõl többnyire 4,5Gb-ra tömörített 720p-s x264-ripekkel találkozhatunk. (esetleg több mint 2 órás filmet felnyomnak 2 DVD-s 1080i-sre). 1080p-nél nagyobb felbontásra valóban nincs szükség egy 22" körüli TV-n (20"-on a 720p is épp elég), de nagyobb bitsûrûségre még igen (ami bejön majd ha kapunk itthonra megfizethetõ blueray írót meg gyorsabb netet).
Viszont szivesen megnéznék egy 720 vagy 1080p-s filmet 4,5Gb-ra tömörítve ezzel az emlegetett új csodakodekkel.
#12
Én meg nem igazán vagyok elragadtatva a MPEG-4 AVC/H.264 - tõl.
Túljutok nagy nehezen a kodekek felrakásán, és mit kapok cserébe? Egy nagy lóf*szt!
Nagyon gagyi képminõség(legalábbis az 1 CD méretûeknél), ráadásul néha be is szaggat.
MATROSKA,OGM rulez!
Túljutok nagy nehezen a kodekek felrakásán, és mit kapok cserébe? Egy nagy lóf*szt!
Nagyon gagyi képminõség(legalábbis az 1 CD méretûeknél), ráadásul néha be is szaggat.
MATROSKA,OGM rulez!
#11
Aha, meg az emberi szembe is kéne cserélni CCD-t, és akkor látni fogjuk a különbséget 3m-rõl.
forrás:
http://www.hazi-mozi.hu/cikkshow.php?cid=818&aid=3
forrás:
http://www.hazi-mozi.hu/cikkshow.php?cid=818&aid=3
#10
5-10 év múlva ennek az adattárolása nem okoz semmilyen problémát. Egy diszken egy film, kicsit összekapják magukat a blu/hd/holo disc gyártók. 77giga nem nagy szám.
Nettel hasonló a helyzet. Optika háztól házig 😛
Nettel hasonló a helyzet. Optika háztól házig 😛
\"meg fog azoknak a száma növekedni, akik bár minden rátermettség nélkül úgy érzik, hogy a nemzet vezéri szolgálatába kell állítaniuk \"halhatatlan\" erejüket\" Mein Kampf, Adolf Hitler
#9
Szef: a képátlónak és a felbontásnak az égvilágon semmi köze egymáshoz. Húszcentis és húszméteres kijelzõn/kivetítõn is lehet 800x600-at nézni meg 7680x4320-at is (csak húszméteresen az elõbbinek, míg húszcentisen az utóbbinak nincs semmi értelme 😊 ).
Ez egyébként egy ökörség, pl egy 100cm-es képátlójú LCD TV-n ez 7000 pixel/cm^2 (ha jól számoltam). Ez kb 80x80 pixel minden négyzetcentiméteren, ember legyen a talpán aki a kanapéból ülve meg tud különböztetni 80 (vagy akár 20) képpontot egy 3m-re lévõ TV-n. A másik az hogy ha igaz az 1:200 tömörítési arány, ehhez a képhez még akkor is 4 megabites sávszélesség kell.
Tegye fel a kezét aki a sávszele felét olyan tv-re fordítaná amin nem is látja a képpontokat!
Vagy próbáld meg ezzel eltárolni a kétórás filmeket... 30 képkockával 120Mbps, ezzel 77 giga egy film. Ez egy horror.
Nem baj, a japók mindig is jók voltak abban hogy a rendelkezésre álló erõforrásokat értelmetlen dolgokra pazarolják.
Ez egyébként egy ökörség, pl egy 100cm-es képátlójú LCD TV-n ez 7000 pixel/cm^2 (ha jól számoltam). Ez kb 80x80 pixel minden négyzetcentiméteren, ember legyen a talpán aki a kanapéból ülve meg tud különböztetni 80 (vagy akár 20) képpontot egy 3m-re lévõ TV-n. A másik az hogy ha igaz az 1:200 tömörítési arány, ehhez a képhez még akkor is 4 megabites sávszélesség kell.
Tegye fel a kezét aki a sávszele felét olyan tv-re fordítaná amin nem is látja a képpontokat!
Vagy próbáld meg ezzel eltárolni a kétórás filmeket... 30 képkockával 120Mbps, ezzel 77 giga egy film. Ez egy horror.
Nem baj, a japók mindig is jók voltak abban hogy a rendelkezésre álló erõforrásokat értelmetlen dolgokra pazarolják.
#8
Nagyobb méretben (pl mozivászon) igen, ott már a mai HD is pixelesnek tûnhet (a mostani digitális vetítõvel dolgozó mozikban 2K (2048x1080) 24 fps, 4K (4096x2160) 24 fps, és 2K (2048x1080) 48 fps felbontásokkal dolgoznak, tehát amit mi full HD-nak nevezünk, az a moziban a low-end) De szerintem egy 150 centis vagy annál nagyobb tévén is lenne létjogosultsága (hihetetlen, hogy még árulnak méteres plazma-LCD tévéket 800*480-as felbontással, egy jobb PDA majdnem ekkora felbontással dolgozik a 3,5''-os kijelzõn, tehát egy 60 centis tévén is lenne "hely" annyi pixelnek. Mondjuk az is igaz hogy a PDA-t közelrõl nézed a tévét pedig jó esetben pár méterrõl, így nem kell hogy olyan picik legyenek a pixelek, de a 800*480 akkor is vicc)
#1: kíváncsiságból letöltöttem múltkor egy HD pornófilmet, mit ne mondjak gusztustalan volt, hogy minden apró g**icsepp és az enyhén borostás szõrtüszõk tisztán látszódtak. <#wow1><#buck>
#1: kíváncsiságból letöltöttem múltkor egy HD pornófilmet, mit ne mondjak gusztustalan volt, hogy minden apró g**icsepp és az enyhén borostás szõrtüszõk tisztán látszódtak. <#wow1><#buck>
#7
gondolom nem volt olyan nehéz a rajzfilmek kontúrvonalait nagyobb felbontásban lerenderelni és betömöríteni <#crazya>
#6
kérdés, hogy van-e értelme sokkal tovább nüvelni a felbontást? mert ugye a szemünk felbontóképessége is limitált. ennek csak akkor van értelme, ha a kijelzõket is növeljük, de ugye azt sem lehet a végtelenségig 😊
#5
7680x4320
pf no comment
maximalisták maximalistái
pf no comment
maximalisták maximalistái
Metallica. Csakis. Amig ki nem halnak. Easyrider öcsém, easyrider!
és mekkora képátlóval érik el ezt a felbontást? mert sztem jelenlegivel is el lehet érni .. csak éppen 4x nagyobb a kijelzõ 😄
1080p hd nek is erõs hardver kell
#2
http://en.wikipedia.org/wiki/Image:UHDV.svg
Ezen a kepen jol latszanak az aranyok. A Super Hi-Vision, vagy mas neven Ultra High Definition Video nem vetekszik a Digital Cinema-val, hanem a kovetkezo ugrast jelenti (HDTV 1080p: 1920x1080 -> DC-4K: 4096x2160 -> SHV/UHDV: 7680x4320).
A pornoszineszek es rajongoik meg kenytelenek lesznek megbaratkozni a gondolattal, hogy nem a Jezuska hozza az ajandekot es a Hold sincs sajtbol.
Ezen a kepen jol latszanak az aranyok. A Super Hi-Vision, vagy mas neven Ultra High Definition Video nem vetekszik a Digital Cinema-val, hanem a kovetkezo ugrast jelenti (HDTV 1080p: 1920x1080 -> DC-4K: 4096x2160 -> SHV/UHDV: 7680x4320).
A pornoszineszek es rajongoik meg kenytelenek lesznek megbaratkozni a gondolattal, hogy nem a Jezuska hozza az ajandekot es a Hold sincs sajtbol.
#1
A képpont mérete, és a képkészítés sebessége hogy függ össze?
3D megjelenítõt ( magyar fejlesztésû ), pedig ha jól tudom már forgalmazzák.
Érdekes fejlõdés, mi lett a videoCD-bõl kiindulva. Ez a hatalmas felbontás valószínûleg már mozik képtechnikájával vetekszik, ami igencsak jó, megfelelõ méretû kivetítõnél. A másik része, hogy már a HDTV-nél is tiltakoztak egyes pornószinészek, hogy a testük apró hibái sokkal jobban észrevehetõk. Mit szólnak majd ehhez?
3D megjelenítõt ( magyar fejlesztésû ), pedig ha jól tudom már forgalmazzák.
Érdekes fejlõdés, mi lett a videoCD-bõl kiindulva. Ez a hatalmas felbontás valószínûleg már mozik képtechnikájával vetekszik, ami igencsak jó, megfelelõ méretû kivetítõnél. A másik része, hogy már a HDTV-nél is tiltakoztak egyes pornószinészek, hogy a testük apró hibái sokkal jobban észrevehetõk. Mit szólnak majd ehhez?
\"meg fog azoknak a száma növekedni, akik bár minden rátermettség nélkül úgy érzik, hogy a nemzet vezéri szolgálatába kell állítaniuk \"halhatatlan\" erejüket\" Mein Kampf, Adolf Hitler