Berta Sándor

Egyre gyakoribb az internetes cenzúra

Több mint egy hete hozta nyilvánosságra internetcenzúráról szóló tanulmányát az OpenNet Initiative nevű szervezet. Most megszólaltak a dokumentumot készítő szakemberek is.

Mint arról beszámoltunk, az OpenNet Initiative felmérése a tavalyi év elejétől idén tavaszig terjedő időszakot veszi figyelembe, és az oxfordi, a cambridge-i, a Harvard, illetve a Torontói Egyetem munkatársai közösen készítették el. Az anyagból kiderült, hogy jelenleg legalább 25 országban korlátozzák valamilyen módon a világhálót, a végleges szám azonban ennél jóval nagyobb lehet, mivel a kutatók mindössze 40, politikai konfliktusoktól fűtött államot vizsgáltak meg. Kimaradt többek között Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Kuba és Észak-Korea is.

A szakemberek leszögezték, hogy az elmúlt években mind az online cenzúra mértéke, mind a szigora jelentősen nőtt. A kutatók nemcsak külső adatokat, de az internetezők tapasztalatait is felhasználták. "Az elmúlt öt esztendőben a korábbi néhány ország közül immár 25 nyúlt a cenzúra eszközéhez. Már nemcsak Kína, Irán vagy Szaúd-Arábia cenzúrázzák az internetes tartalmakat, hanem más államok is. Minél erősebb a cenzúra és az ellenőrzés, annál nagyobb gondokat okozhat az emberi jogok, a politikai lehetőségek és a gazdasági fejlődés területén" - jelentette ki John Palfrey, a Harvard Law School Berkman Center for Internet and Society igazgatója.

A cenzúrának három oka van: az első a politikai, amikor a hatalom az ellenzék weboldalaihoz való hozzáféréseket blokkolja vagy bezáratja ezeket az honlapokat. A második a szociális, ilyen például a pornográfia és a szerencsejátékok elleni harc. A harmadik pedig a nemzetbiztonságra való hivatkozás, amikor szélsőséges csoportok online lehetőségeit korlátozzák. Az internetes cenzúra Kínában, Iránban és Szaúd-Arábiában a legerősebb, ezekben az országokban ugyanis nem csak az ellenzéki, de a pornográf, a kulturális, vallási és más károsnak ítélt tartalmakat is korlátozzák. Szíriában vagy Tunéziában csak a politikai, Burmában és Pakisztánban a nemzetbiztonságot veszélyeztető anyagok és oldalak ellen lépnek fel a hatóságok.


MSN keresés a tiananmen téri mészárlásra - esélytelen ügy

"Dél-Korea helyzete érdekes, ugyanis nagyon sok észak-koreai tartalomhoz való hozzáférést blokkolnak. A helyi kormány azt a módszert alkalmazza, hogy aki egy tiltott honlap nevét írja be, az mindig egy dél-koreai állami portálra jut el, amelyen az olvasható, hogy a kért portál illegális tartalmat kínál és egyben közlik, hogy megjegyezték az adott felhasználó IP-címét" - nyilatkozta Nart Villeneuve, a Torontói Egyetem Citizen Lab részlegének technikai kutatási igazgatója.

"Ez is azt mutatja, hogy a cenzúrát alkalmazó államok egyre intelligensebb szűrőket használnak. Annak az időszaknak, amikor teljes oldalakat vagy fórumokat blokkoltak, már vége. A technológia kifinomult lett, lehetővé teszi, hogy a cenzúrázók megszabják, melyek a tilos tartalmak. Ezek a megoldások már többnyire amerikai kereskedelmi cégektől származnak" - tette hozzá Villeneuve kollégája, a Citizen Labot vezető Ronald Deibert.

Egyre több ország fejleszt ugyanakkor maga is tartalomszűrőket, amire elsősorban nyelvi okokból, a helyi oldalak blokkolása miatt van szükség. Az első szűrők ugyanis csak az angol nyelvű portálokat ismerték, azóta azonban szükségessé vált a más nyelvű honlapok tartalmának szűrése is. Vannak olyan megoldások is, amelyek egyes programok vagy fájltípusok ellen irányulnak. Van olyan ország például, ahol tilos a Google Earth, a YouTube vagy a Skype használata.

Megfigyelhető ugyanakkor az eseményekhez köthető cenzúrák megjelenése is. Jó példa erre a tavaly márciusi fehéroroszországi választás, amikor csupán néhány szerencsés internetezhetett, az ellenzék weboldalai pedig nem voltak elérhetők. "Mindez mutatja, hogy mire számíthatunk a közeljövőben. A tartalomszűrők még intelligensebbé válnak, csak akkor fognak működni, amikor kell" - szögezte le Ronald Deibert. "Az sem lesz mindegy, hogy ki honnan, milyen készülékről fog internetezni. Előfordulhat például, hogy más cenzúra vonatkozik majd a számítógépeket és más az okostelefonokat használókra" - mondta végül Jonathan Zittrain, az Oxfordi Egyetem internetpolitikai professzora.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • sgbo #5
    Ahogy Hofi is mondta : első szabad válastások után létrehoztuk az első szabgadonválasztott cenzúrát. Demokrácia cenzúra nélkül?? ááááá .....

    Szóval cenzúra volt és lesz is mindíg. Igazábol a foka a kérdéses. És mi azért nagyon jól állunk...
  • braeburn #4
    Túl sokra nem mennek a cenzúrázott országokban az emberi jogaikkal egyébként sem, a gazdasági növekedésük pedig nagyon nem függ attól, hogy párezer ilyen-olyan okból kiszűrt oldalt nem érhetnek el a neten. Te jó ég, mintha mi magyarok nem ismernénk a cenzúra kijátszásásnak módszereit! Mások sem ostobábbak, ha valami nem található ezen az úton, pillanatok alatt megtalálják a megoldást. A media ma amúgy sem szól másról, mint a reklámról. Rég elvesztette már a klasszikus értékeit és befolyását. Amit ma látunk és tapasztalunk, nem más, mint szánalmas vergődés. Az új generációkra alig van hatásuk, ami pedig még megmaradt ebből, annak már teljesen mindegy, hogy cenzúrázzák-e, avagy sem.
  • irkab1rka #3
    Azt hiszem nem vagy tisztában egy szerkesztőség munkájával illetve azzal, hogy kit mikor miért, hogyan vesznek fel egy napilaphoz.
    Addig örülj, amig a médiában a pénz diktál és egyik politikai oldal sem tudja felvásárolni. Lásd a Fideszt, miután elvesztette a kontrolt a köztévé felett, kénytelen volt indítani egy sajátot. Hogy elkerülje a párt-tévé látszatot, mindent megtesz, de a szájíze messze van a korrekt, párttatlan tájékoztatástól. Nyilván a hírtévé szerkesztője és főszerkesztője pontosan tudja, hogy mit akar, és mit nem akar átangedni a belső cenzúrán. Nem a kormány cenzúráz, hanem egy ellenzéki párt által delegált ember. Ha ez neked nem cenzúra, akkor magyarországon nyugodtan kijelenthetjük, hogy a te fogalmaid szerint nincs cenzúra :) Ha szerinted ez cenzúra, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hgoy nagyjából a nyugateurópai polgári normák szerint működik a médiánk, cenzúra nélkül.
  • Cat #2
    itthon csak a nyugati demokráciákban megszokott módszerek vannak: politikai nincs, csak gazdasági, pl. ha rosszat ír egy lap egy cégről, akkor nem kap hirdetést, pl. Totalcar nem kapott tesztautót Suzukitól. Politikairól így hirtelen a stop.hu kisgazdás homoki ügye jut eszembe, a hirszerzo.hu környékén vannak pletykák letelefonálásokról, tévé terén pedig mai hir, hogy Széles Gábor kirugott egy vezető arcot, mert túl keményen kérdezett az ellenzéki politikusoktól.
  • peterx #1
    Vajon itt Magyarországon mi a helyzet?