Gyurkity Péter
Legalább 25 ország korlátozza az internetet
Egy friss tanulmány szerint legalább 25 országban korlátozzák ilyen-olyan módon a világhálót, a végleges szám azonban ennél jóval nagyobb lehet, mivel a kutatók mindössze 40, politikai konfliktusoktól fűtött államot vizsgáltak meg.
A felmérést az OpenNet Initiative szakemberei végezték el. Maga a kezdeményezés olyan nagy egyetemek összefogása révén jött létre, mint Oxford, Cambridge, a Harvard, illetve a Torontói Egyetem, a cél pedig az, hogy átfogó képet adjanak az internetes cenzúráról. A kutatók nem számítottak ilyen mértékű korlátozásokra, ám jelezték, hogy a végleges szám az általuk jelzettnél jóval nagyobb lehet.
Ez főleg annak köszönhető, hogy a felmérésben mindössze 40 országot vettek szemügyre közelebbről, főként olyan államokat és régiókat, amelyek politikai csatározásaikról, vagy totalitárius berendezkedésükről ismertek. A 40-ből 25 esetben bukkantak a cenzúra valamilyen formájára, ennek okai azonban nem mindig a politikában keresendők, több ország vezetése ugyanis szociális, társadalmi "elhivatottságánál" fogva igyekszik korlátozni a világhálón található tartalmak, gondolatok szabad elérését.
A politikai cenzúra világtérképe
Kína, Irán, Mianmar (az egykori Burma), Szíria, Tunézia, illetve Vietnam bizonyult a legszigorúbbnak, már ami a politikai oldalak elérését illeti. Irán, Omán, Szaúdi-Arábia, Szudán, Tunézia, Jemen, valamint az Egyesült Arab Emirátusok inkább társadalmi-nevelő célzatú cenzúrát alkalmaz, többek között blokkolják az internetes szerencsejátékok, a pornográf és meleg oldalak megtekintését. Dél-Korea szintén megtalálható a listán, itt viszont szinte kizárólag a kommunista Északkal kapcsolatos weboldalakat tartják nemkívánatosnak. Némi meglepetést okozott, hogy Oroszországban, Izraelben és a palesztin területeken semmilyen cenzúra nincs érvényben, pedig ezen államok, régiók sem mentesek a politikai konfliktusoktól.
A szakemberek igyekeztek leszögezni, hogy a felmérést nem szabad teljeskörűnek tekinteni, hiszen Észak-Amerika, Nyugat-Európa kimaradt, Kuba és Észak-Korea pedig azért nem került be, mert a készítők attól tartottak, hogy a helyi segítőknek komoly kára származhat az együttműködésből.
A felmérést az OpenNet Initiative szakemberei végezték el. Maga a kezdeményezés olyan nagy egyetemek összefogása révén jött létre, mint Oxford, Cambridge, a Harvard, illetve a Torontói Egyetem, a cél pedig az, hogy átfogó képet adjanak az internetes cenzúráról. A kutatók nem számítottak ilyen mértékű korlátozásokra, ám jelezték, hogy a végleges szám az általuk jelzettnél jóval nagyobb lehet.
Ez főleg annak köszönhető, hogy a felmérésben mindössze 40 országot vettek szemügyre közelebbről, főként olyan államokat és régiókat, amelyek politikai csatározásaikról, vagy totalitárius berendezkedésükről ismertek. A 40-ből 25 esetben bukkantak a cenzúra valamilyen formájára, ennek okai azonban nem mindig a politikában keresendők, több ország vezetése ugyanis szociális, társadalmi "elhivatottságánál" fogva igyekszik korlátozni a világhálón található tartalmak, gondolatok szabad elérését.
A politikai cenzúra világtérképe
Kína, Irán, Mianmar (az egykori Burma), Szíria, Tunézia, illetve Vietnam bizonyult a legszigorúbbnak, már ami a politikai oldalak elérését illeti. Irán, Omán, Szaúdi-Arábia, Szudán, Tunézia, Jemen, valamint az Egyesült Arab Emirátusok inkább társadalmi-nevelő célzatú cenzúrát alkalmaz, többek között blokkolják az internetes szerencsejátékok, a pornográf és meleg oldalak megtekintését. Dél-Korea szintén megtalálható a listán, itt viszont szinte kizárólag a kommunista Északkal kapcsolatos weboldalakat tartják nemkívánatosnak. Némi meglepetést okozott, hogy Oroszországban, Izraelben és a palesztin területeken semmilyen cenzúra nincs érvényben, pedig ezen államok, régiók sem mentesek a politikai konfliktusoktól.
A szakemberek igyekeztek leszögezni, hogy a felmérést nem szabad teljeskörűnek tekinteni, hiszen Észak-Amerika, Nyugat-Európa kimaradt, Kuba és Észak-Korea pedig azért nem került be, mert a készítők attól tartottak, hogy a helyi segítőknek komoly kára származhat az együttműködésből.