SG.hu·
Mennyire biztonságos a Vista?
Bár a minél teljesebb kompatibilitás érdekében kompromisszumokat is kellett kötni, azért a Windows Vista külön kategóriát jelent a Microsoft asztali rendszerei között - állítja Szabó Gábor, a Microsoft Magyarország biztonsági szakértője. Mint elmondta, ma már olyannyira a fókuszba került az operációs rendszerek biztonsága, hogy ezeknél jóval több veszélyt rejtenek az egyedileg fejlesztett alkalmazások.
Szemben a Windows 95-tel és utódaival, amelyek a biztonsági szakembereket még hangos kacajra fakasztották, az NT és leszármazottai egyre inkább megfeleltek a biztonsági elvárásoknak. A Vistáról pedig az olvasható a Microsoft honlapján, hogy az eddigi legerősebb védelemmel rendelkezik. Hogyan sikerült ezt elérni?
- A Microsoft még 2002 elején indította el Trustworthy Computing (TwC) programját, főként azért, hogy válaszoljon az akkorra már kritikussá váló biztonsági kihívásokra. A TwC egyik alappillére a Secure Development Lifecycle (SDL), ami röviden annyit jelent, hogy valamennyi 2002 utáni Microsoft-alkalmazás fejlesztésekor a biztonság az egyik legfontosabb alapelv. Nemcsak az a fontos ugyanis, hogy egy alkalmazás újabb funkciókat tartalmazzon a megelőző verzióhoz képest, hanem biztonságosnak is kell lennie.
Az XP-t is megerősítették ezen elvek alapján.
- A Windows XP két évvel a TwC előtt született, ezért annak fejlesztése során a TwC által lefektetett biztonsági irányelvek még nem kaptak olyan hangsúlyt, mint a Vista esetében. De a Windows XP életpályáján is megtaláljuk az SDL első eredményeit, a második szervizcsomagban. Itt jelentek meg először a biztonságra hangolt alapbeállítások. A Windows Vista azonban már e szellemben készült, és már a szoftver tervezésekor is a biztonság volt az egyik legfontosabb szempont.
A "secure by default" és a "secure by design" - ahogy az előbb említett két irányelvet a művelt informatikusok emlegetik - mit jelent konkrétan a Vista esetében?
- A legfontosabb, hogy a teljes rendszermagot, a kernelt újraírták. Az egyes hardverelemekhez tartozó meghajtóprogramok sok esetben ellenőrizhetetlen forrásból származnak, és akár kártékony, hibás kódot is rejthetnek. Az ilyen módon terjedő rosszindulatú kódok kiszűrésének egyik lehetséges módja, hogy csak ellenőrzött forrásból származó meghajtókat használunk.
Ez azért különösen fontos, mert a meghajtók kernel-módban futnak. Míg egy felhasználói módban futó kód hiba esetén csak a programot fagyasztja le, egy kernel-módban futó kód a rendszer stabilitását veszélyezteti, ami a "kék halálhoz" vezethet. Pedig leggyakrabban egy olyan eszközmeghajtó okozta a leállást, amelyhez a Microsoftnak semmi köze. A magas minőségi követelményeknek a kötelezővé tétele - a piacon már régóta futó 32 bites rendszerek miatt - azonban nem könnyen kivitelezhető, hiszen a jelenlegi meghajtóprogramok jelentős része - még neves gyártók esetében is - aláíratlan, így ellenőrizhetetlen azok eredetisége. Az inkompatibilitást elkerülendő, az aláírt kernel-módú eszközmeghajtók csak a 64 bites Vista-verzió esetén kötelezőek.
Ebben az esetben minden, kernel-módban futó kódnak digitális aláírással kell rendelkeznie, ami egyértelművé teszi, ki a program kiadója, továbbá hogy a kód eredeti és azt senki nem változtatta meg. Windows Vista x64 esetén a nem aláírt, kernel-módú kód nem töltődhet be - még rendszergazdai jogosultsággal sem.
Ezek szerint itt engedményt kellett tenniük a biztonság rovására.
- Igen, egy kevés engedményt kellett tennünk, hogy a régebbi eszközök működhessenek a Vista alatt is. A 32 bites változatban az aláírt kód használata nem kötelező, kivéve a jogvédett tartalmak lejátszásához szükséges meghajtók esetében. De hogy ezen a téren mégiscsak legyen előrelépés, bevezettük a kernel-védelmet, amit Kernel Patch Protectionnak, vagy más néven PatchGuardnak nevezünk.
Ez egyébként nem kifejezetten új technológia, ugyanis még a Windows Vista előtt, a 64 bites Windows Server 2003 Service Pack 1-ben debütált, és megtalálható a Windows XP Professional x64-ben is. Tovább fokozza a Vista biztonságát az is, hogy a betöltődő meghajtóprogramok véletlenszerűen helyezkednek el a memóriában, hogy az esetleges - tipikusan veremtúlcsordításos - támadások ne tudják pontosan memórián belüli elhelyezkedésüket, és ne tudják kihasználni az esetleges sérülékenységet.
Értem. Tegyük fel, hogy az operációs rendszer biztonsága közelít a tökéleteshez. Nekem azonban az a tapasztalatom, hogy ha az XP-re nem telepítget a felhasználó össze-vissza mindent fel, akkor a rendszer stabilitásával nincs gond. A Vista stabilabb lesz?
- Biztosan stabilabb lesz, mert a korábban elmondottak értelmében a rendszer védi a saját integritását. Sőt, a Vistában a rendszergazda olyannyira nem rendelkezik mindenható jogokkal, hogy egyes fontos összetevőket a rendszer nem enged kitörölni a legmagasabb jogosultsággal sem. Amit a kérdése első részében állít, azzal egyetértek. Nem mindig, sőt egyre kevésbé az operációs rendszerekben, inkább az alkalmazásokban lévő hibák a gyakoriak, az egyre kritikusabbak. Sokszor a házon belül fejlesztett programok ütnek rést az operációs rendszer pajzsán. A Vista esetében ez sem okozhat katasztrófát.
Mivel próbálják meg tovább fokozni szoftvereik biztonságát?
- Kevés olyan cég van, amelyik a titkolózás helyett nyíltan vállalja az esetlegesen feltárt hibákat. A Microsoft az egyik ilyen. Az ingyenes értesítő szolgáltatással a Microsoft saját termékeivel kapcsolatos biztonsági információkat juttat el az igénylőknek. A szolgáltatás célja pontos és hiteles információk biztosítása a felhasználóknak, amelyek alapján tájékozódhatnak és megvédhetik rendszerüket a támadásoktól.
Biztonsági munkacsoportunk a közvetlenül a Microsoftnak jelentett hibákat, illetve az ismert biztonsági hírcsoportokban felmerülő kérdéseket egyaránt megvizsgálja. Ingyenes programokkal segítjük a védekezést a kártevők ellen, ilyen szoftver például a Windows Defender vagy az Internet Explorer adathalász szűrője. Vannak kevésbé látványos biztonsági megoldásaink is. Például minden egyes frissítés telepítésekor lefut a háttérben egy rosszindulatú szoftvereket eltávolító program.
Újdonság az is - és néhány hónapja Magyarországon is bevezette a Microsoft -, hogy a lopott, vagy szebben mondva másolt szoftverek nem frissülnek. Így az otthoni, biztonsági szempontból amúgy is elhanyagoltabb számítógépek lesznek a támadások fő célpontjai, majd zombigéppé válva, a forrásai. Jó lépés volt a frissítések szelektálása?
- Azt azért tudni kell, hogy a kritikus biztonsági frissítéseket továbbra is letölthetővé tesszük mindenki számára. Az említett korlátozást azon vállalatok miatt kellett megtennünk, amelyek még mindig használnak illegális szoftvert. Ezeknek a vállalatoknak a saját érdekükben is rá kell ébredniük a jogtiszta szoftverek előnyeire.
A jövőben a biztonság a számítástechnikai iparág legnagyobb és legfontosabb kihívásai közé tartozik. Nem oldható meg annyival, hogy befoltozunk pár rést, aztán továbblépünk. A vírusok és a férgek károkozásának elfogadható szintre történő csökkentéséhez alapvetően meg kell változtatni a szoftverek minőségéről való elképzeléseinket, folyamatosan fejlesztenünk kell az eszközöket és az eljárásokat, és állandóan további összegeket kell áldoznunk olyan új, ellenálló biztonsági technológiák kialakítására, amelyek még azelőtt útját állják az ártalmas és kártékony programoknak, mielőtt azok kifejthetnék romboló hatásukat.
Szemben a Windows 95-tel és utódaival, amelyek a biztonsági szakembereket még hangos kacajra fakasztották, az NT és leszármazottai egyre inkább megfeleltek a biztonsági elvárásoknak. A Vistáról pedig az olvasható a Microsoft honlapján, hogy az eddigi legerősebb védelemmel rendelkezik. Hogyan sikerült ezt elérni?
- A Microsoft még 2002 elején indította el Trustworthy Computing (TwC) programját, főként azért, hogy válaszoljon az akkorra már kritikussá váló biztonsági kihívásokra. A TwC egyik alappillére a Secure Development Lifecycle (SDL), ami röviden annyit jelent, hogy valamennyi 2002 utáni Microsoft-alkalmazás fejlesztésekor a biztonság az egyik legfontosabb alapelv. Nemcsak az a fontos ugyanis, hogy egy alkalmazás újabb funkciókat tartalmazzon a megelőző verzióhoz képest, hanem biztonságosnak is kell lennie.
Az XP-t is megerősítették ezen elvek alapján.
- A Windows XP két évvel a TwC előtt született, ezért annak fejlesztése során a TwC által lefektetett biztonsági irányelvek még nem kaptak olyan hangsúlyt, mint a Vista esetében. De a Windows XP életpályáján is megtaláljuk az SDL első eredményeit, a második szervizcsomagban. Itt jelentek meg először a biztonságra hangolt alapbeállítások. A Windows Vista azonban már e szellemben készült, és már a szoftver tervezésekor is a biztonság volt az egyik legfontosabb szempont.
A "secure by default" és a "secure by design" - ahogy az előbb említett két irányelvet a művelt informatikusok emlegetik - mit jelent konkrétan a Vista esetében?
- A legfontosabb, hogy a teljes rendszermagot, a kernelt újraírták. Az egyes hardverelemekhez tartozó meghajtóprogramok sok esetben ellenőrizhetetlen forrásból származnak, és akár kártékony, hibás kódot is rejthetnek. Az ilyen módon terjedő rosszindulatú kódok kiszűrésének egyik lehetséges módja, hogy csak ellenőrzött forrásból származó meghajtókat használunk.
Ez azért különösen fontos, mert a meghajtók kernel-módban futnak. Míg egy felhasználói módban futó kód hiba esetén csak a programot fagyasztja le, egy kernel-módban futó kód a rendszer stabilitását veszélyezteti, ami a "kék halálhoz" vezethet. Pedig leggyakrabban egy olyan eszközmeghajtó okozta a leállást, amelyhez a Microsoftnak semmi köze. A magas minőségi követelményeknek a kötelezővé tétele - a piacon már régóta futó 32 bites rendszerek miatt - azonban nem könnyen kivitelezhető, hiszen a jelenlegi meghajtóprogramok jelentős része - még neves gyártók esetében is - aláíratlan, így ellenőrizhetetlen azok eredetisége. Az inkompatibilitást elkerülendő, az aláírt kernel-módú eszközmeghajtók csak a 64 bites Vista-verzió esetén kötelezőek.
Ebben az esetben minden, kernel-módban futó kódnak digitális aláírással kell rendelkeznie, ami egyértelművé teszi, ki a program kiadója, továbbá hogy a kód eredeti és azt senki nem változtatta meg. Windows Vista x64 esetén a nem aláírt, kernel-módú kód nem töltődhet be - még rendszergazdai jogosultsággal sem.
Ezek szerint itt engedményt kellett tenniük a biztonság rovására.
- Igen, egy kevés engedményt kellett tennünk, hogy a régebbi eszközök működhessenek a Vista alatt is. A 32 bites változatban az aláírt kód használata nem kötelező, kivéve a jogvédett tartalmak lejátszásához szükséges meghajtók esetében. De hogy ezen a téren mégiscsak legyen előrelépés, bevezettük a kernel-védelmet, amit Kernel Patch Protectionnak, vagy más néven PatchGuardnak nevezünk.
Ez egyébként nem kifejezetten új technológia, ugyanis még a Windows Vista előtt, a 64 bites Windows Server 2003 Service Pack 1-ben debütált, és megtalálható a Windows XP Professional x64-ben is. Tovább fokozza a Vista biztonságát az is, hogy a betöltődő meghajtóprogramok véletlenszerűen helyezkednek el a memóriában, hogy az esetleges - tipikusan veremtúlcsordításos - támadások ne tudják pontosan memórián belüli elhelyezkedésüket, és ne tudják kihasználni az esetleges sérülékenységet.
Értem. Tegyük fel, hogy az operációs rendszer biztonsága közelít a tökéleteshez. Nekem azonban az a tapasztalatom, hogy ha az XP-re nem telepítget a felhasználó össze-vissza mindent fel, akkor a rendszer stabilitásával nincs gond. A Vista stabilabb lesz?
- Biztosan stabilabb lesz, mert a korábban elmondottak értelmében a rendszer védi a saját integritását. Sőt, a Vistában a rendszergazda olyannyira nem rendelkezik mindenható jogokkal, hogy egyes fontos összetevőket a rendszer nem enged kitörölni a legmagasabb jogosultsággal sem. Amit a kérdése első részében állít, azzal egyetértek. Nem mindig, sőt egyre kevésbé az operációs rendszerekben, inkább az alkalmazásokban lévő hibák a gyakoriak, az egyre kritikusabbak. Sokszor a házon belül fejlesztett programok ütnek rést az operációs rendszer pajzsán. A Vista esetében ez sem okozhat katasztrófát.
Mivel próbálják meg tovább fokozni szoftvereik biztonságát?
- Kevés olyan cég van, amelyik a titkolózás helyett nyíltan vállalja az esetlegesen feltárt hibákat. A Microsoft az egyik ilyen. Az ingyenes értesítő szolgáltatással a Microsoft saját termékeivel kapcsolatos biztonsági információkat juttat el az igénylőknek. A szolgáltatás célja pontos és hiteles információk biztosítása a felhasználóknak, amelyek alapján tájékozódhatnak és megvédhetik rendszerüket a támadásoktól.
Biztonsági munkacsoportunk a közvetlenül a Microsoftnak jelentett hibákat, illetve az ismert biztonsági hírcsoportokban felmerülő kérdéseket egyaránt megvizsgálja. Ingyenes programokkal segítjük a védekezést a kártevők ellen, ilyen szoftver például a Windows Defender vagy az Internet Explorer adathalász szűrője. Vannak kevésbé látványos biztonsági megoldásaink is. Például minden egyes frissítés telepítésekor lefut a háttérben egy rosszindulatú szoftvereket eltávolító program.
Újdonság az is - és néhány hónapja Magyarországon is bevezette a Microsoft -, hogy a lopott, vagy szebben mondva másolt szoftverek nem frissülnek. Így az otthoni, biztonsági szempontból amúgy is elhanyagoltabb számítógépek lesznek a támadások fő célpontjai, majd zombigéppé válva, a forrásai. Jó lépés volt a frissítések szelektálása?
- Azt azért tudni kell, hogy a kritikus biztonsági frissítéseket továbbra is letölthetővé tesszük mindenki számára. Az említett korlátozást azon vállalatok miatt kellett megtennünk, amelyek még mindig használnak illegális szoftvert. Ezeknek a vállalatoknak a saját érdekükben is rá kell ébredniük a jogtiszta szoftverek előnyeire.
A jövőben a biztonság a számítástechnikai iparág legnagyobb és legfontosabb kihívásai közé tartozik. Nem oldható meg annyival, hogy befoltozunk pár rést, aztán továbblépünk. A vírusok és a férgek károkozásának elfogadható szintre történő csökkentéséhez alapvetően meg kell változtatni a szoftverek minőségéről való elképzeléseinket, folyamatosan fejlesztenünk kell az eszközöket és az eljárásokat, és állandóan további összegeket kell áldoznunk olyan új, ellenálló biztonsági technológiák kialakítására, amelyek még azelőtt útját állják az ártalmas és kártékony programoknak, mielőtt azok kifejthetnék romboló hatásukat.