Gyurkity Péter

Interneten a brit rabszolgakereskedelem

Az amerikai bevándorlók után az egykori fekete rabszolgák leszármazottai kereshetnek rá azon elődeikre, akiket annak idején a brit rabszolga kereskedők hurcoltak el. A szigetországban kétszáz éve tiltották be a rabszolgaság intézményét.

A nemrég útjára indított www.ancestry.co.uk/ oldalon első lépésben 100 ezer barbadosi rabszolga nevét rögzítették, akiket még 1834-ben, a brit kolóniákon folytatott rabszolgakereskedelem utolsó éveinek egyikében regisztráltak. Bár a hatalmas üzletág - az akkori világ egyik legjövedelmezőbb vállalkozása és a fejlett régiók gazdasági fejlődésének egyik motorja - 1700 és 1850 között virágzott, most a britek által 1812 és 1834 között összeírt egykori rabszolgák neveit és származását ismerhetjük meg.

A portált elsősorban a leszármazottaknak ajánlják, akik a név és a lakóhely ismeretében aránylag könnyedén ráakadhatnak őseikre. "Abban vagyunk érdekeltek, hogy megbízható adatokat tegyünk közzé az oldalon, amelyek bárki számára érdekesek lehetnek, aki egy kicsit is érdeklődik a fekete történelem iránt" - jelentette ki Simon Ziviani, az oldal szóvivője. Bár a rabszolgaság intézményét már 1807-ben betiltották a szigetországban, a kereskedelem a kolóniákon egészen a harmincas évek közepéig, hivatalosan 1834-ig folytatódott, és az utolsó időszakról már viszonylag pontos írásos feljegyzések állnak rendelkezésre.



Ezen iratok alapján állítják össze a hatalmas adatbázist, amely a tervek szerint decemberre már több mint 3 millió egykori rabszolga nevét tartalmazza majd, mégpedig a 23 afrikai és keleti támaszponton valamikor működő mintegy 700 regisztráló állomás dokumentumaira támaszkodva. A friss felmérések szerint a brit lakosság mintegy 2 százaléka, vagyis nagyjából 1,2 millió fő származik a behurcolt rabszolgáktól, az igény tehát várhatóan megfelelő mértékű lesz az oldal szolgáltatásai iránt.

Többen pozitívan fogadták a kezdeményezést, mások azonban kifogásolták, hogy mindez még messze van a teljes kép megismerésétől.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ZsoltiMC #8
    Ezt inkább úgy fogalmaznám, hogy ez a 2%-ot a gyarmatokra elhurcolt, majd onnan az 1950-es, '60-as években a szigetországba beengedett immigránsok.
  • m1c1mack0 #7
    "brit lakosság mintegy 2 százaléka, vagyis nagyjából 1,2 millió fő származik a behurcolt rabszolgáktól" hmmm no comment
  • Tetsuo #6
    A kizsákmányolás ma is folyik.
    Kártérítést addíg lehet egy államtól kérni, míg államformája meg nem változik.. általában ez a jelenlegi gyakorlat.
  • Ronny #5
    ott a pont
  • Natsuto #4
    Az afrikai államok jó része épp azzal van elfoglalva, hogy kiírtsa saját lakosságát. Szerintem messze vannak még attól, hogy kártérítési pereket indítsanak egy másik országban...
  • pedrohsi #3
    az sem mellékes hogy a legtöbb rabszolgát saját főnökeik gyűjtötték be és adták el jó pénzért - a fehér kereskedők csak kihasználták a lehetőséget...
  • Praetor #2
    Az afrikai államoknak a jó kapcsolat a nyugati államokkal többet ér, mint a felbolygatott közvélemény. Segélyt és támogatást kapnak néha tőlük. (még ha nem is sokat ér)
    Persze szerintem is kártérítés járna az afrikai államoknak azon államok részéről, akik haszonélvezői voltak a rabszolgatartásnak az elmúlt 500 évben. Viszont etikai kérdés az is, hogy emberek (személyösszesség mint állam) kötelezhetők-e olyan dolog miatt, amit már a nagyapjuk sem követett el (rabszolgatartás, Angliában betiltották majdnem 200 éve), nemhogy ők (de facto már nem igazán lehet azt mondani, hogy a rabszolgatartás miatt van nyugaton quasi jólét).
    Szal nem egyszerű a kérdés.
  • Tetsuo #1
    Az afrikai országok helyében, kártérítést követelnék az elhurcolt emberekért és egyéb kizsákmányolásért cserébe; legalább felbolygatnám a közvéleményt.