SG.hu·

Interneten a brit rabszolgakereskedelem

Az amerikai bevándorlók után az egykori fekete rabszolgák leszármazottai kereshetnek rá azon elődeikre, akiket annak idején a brit rabszolga kereskedők hurcoltak el. A szigetországban kétszáz éve tiltották be a rabszolgaság intézményét.

A nemrég útjára indított www.ancestry.co.uk/ oldalon első lépésben 100 ezer barbadosi rabszolga nevét rögzítették, akiket még 1834-ben, a brit kolóniákon folytatott rabszolgakereskedelem utolsó éveinek egyikében regisztráltak. Bár a hatalmas üzletág - az akkori világ egyik legjövedelmezőbb vállalkozása és a fejlett régiók gazdasági fejlődésének egyik motorja - 1700 és 1850 között virágzott, most a britek által 1812 és 1834 között összeírt egykori rabszolgák neveit és származását ismerhetjük meg.

A portált elsősorban a leszármazottaknak ajánlják, akik a név és a lakóhely ismeretében aránylag könnyedén ráakadhatnak őseikre. "Abban vagyunk érdekeltek, hogy megbízható adatokat tegyünk közzé az oldalon, amelyek bárki számára érdekesek lehetnek, aki egy kicsit is érdeklődik a fekete történelem iránt" - jelentette ki Simon Ziviani, az oldal szóvivője. Bár a rabszolgaság intézményét már 1807-ben betiltották a szigetországban, a kereskedelem a kolóniákon egészen a harmincas évek közepéig, hivatalosan 1834-ig folytatódott, és az utolsó időszakról már viszonylag pontos írásos feljegyzések állnak rendelkezésre.



Ezen iratok alapján állítják össze a hatalmas adatbázist, amely a tervek szerint decemberre már több mint 3 millió egykori rabszolga nevét tartalmazza majd, mégpedig a 23 afrikai és keleti támaszponton valamikor működő mintegy 700 regisztráló állomás dokumentumaira támaszkodva. A friss felmérések szerint a brit lakosság mintegy 2 százaléka, vagyis nagyjából 1,2 millió fő származik a behurcolt rabszolgáktól, az igény tehát várhatóan megfelelő mértékű lesz az oldal szolgáltatásai iránt.

Többen pozitívan fogadták a kezdeményezést, mások azonban kifogásolták, hogy mindez még messze van a teljes kép megismerésétől.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© ZsoltiMC2007. 04. 30.. 13:14||#8
Ezt inkább úgy fogalmaznám, hogy ez a 2%-ot a gyarmatokra elhurcolt, majd onnan az 1950-es, '60-as években a szigetországba beengedett immigránsok.
© m1c1mack02007. 04. 30.. 00:22||#7
"brit lakosság mintegy 2 százaléka, vagyis nagyjából 1,2 millió fõ származik a behurcolt rabszolgáktól" hmmm no comment
© Tetsuo2007. 04. 29.. 22:30||#6
A kizsákmányolás ma is folyik.
Kártérítést addíg lehet egy államtól kérni, míg államformája meg nem változik.. általában ez a jelenlegi gyakorlat.
© Ronny2007. 04. 29.. 22:25||#5
ott a pont
© Natsuto2007. 04. 29.. 20:00||#4
Az afrikai államok jó része épp azzal van elfoglalva, hogy kiírtsa saját lakosságát. Szerintem messze vannak még attól, hogy kártérítési pereket indítsanak egy másik országban...
© pedrohsi2007. 04. 29.. 16:33||#3
az sem mellékes hogy a legtöbb rabszolgát saját fõnökeik gyûjtötték be és adták el jó pénzért - a fehér kereskedõk csak kihasználták a lehetõséget...
© Praetor2007. 04. 29.. 16:25||#2
Az afrikai államoknak a jó kapcsolat a nyugati államokkal többet ér, mint a felbolygatott közvélemény. Segélyt és támogatást kapnak néha tõlük. (még ha nem is sokat ér)
Persze szerintem is kártérítés járna az afrikai államoknak azon államok részérõl, akik haszonélvezõi voltak a rabszolgatartásnak az elmúlt 500 évben. Viszont etikai kérdés az is, hogy emberek (személyösszesség mint állam) kötelezhetõk-e olyan dolog miatt, amit már a nagyapjuk sem követett el (rabszolgatartás, Angliában betiltották majdnem 200 éve), nemhogy õk (de facto már nem igazán lehet azt mondani, hogy a rabszolgatartás miatt van nyugaton quasi jólét).
Szal nem egyszerû a kérdés.
© Tetsuo2007. 04. 29.. 14:34||#1
Az afrikai országok helyében, kártérítést követelnék az elhurcolt emberekért és egyéb kizsákmányolásért cserébe; legalább felbolygatnám a közvéleményt.