Berta Sándor
Szuperszámítógépekbe fektet az EU
A szuperszámítógépek jelentősége egyre nagyobb. Felismerte ezt az Európai Unió is és ezért hozta létre a Partnership for Advanced Computing in Europe (PACE)kezdeményezést. Ennek célja, hogy kontinensünk pár éven belül a szuperszámítógépek fellegvárává váljon.
A programban, amelyben 15 európai uniós tagállam vesz részt, egy szuperszámítógépekből álló óriáshálózatot hoznak létre. A tervek szerint Franciaország, Spanyolország, Németország és Anglia a tervek szerint egy-egy petaflop kategóriájú szuperszámítógéppel lesz gazdagabb, emellett kisebb teljesítményű rendszereket több más európai uniós tagállamban is elhelyeznek. "A fejlesztésekre szükség van, különben végérvényesen lemaradunk" - szögezte le Achim Bachem, a Jülichi Kutatóközpont igazgatóságának elnöke és a PACE-kezdeményezés egyik alapítója.
Az Egyesült Államok 2008-ra szeretné átlépni a petaflopos határt, míg Japán 2012-re már egy 10 petaflopos teljesítményű szuperszámítógépet tervez. Az European Strategy Forum for Research Infrastructures (ESFRI) nevű európai tudományos tanács a beruházások költségét megközelítően 500 millió euróra becsüli. Ezenkívül további 100-200 millió euróba kerül majd a szuperszámítógépek működtetésének évi költsége. 80 millió eurót Brüsszel állna, további 400 millió eurót pedig Németország, Anglia, Franciaország és Spanyolország.< A programban az összes nagy európai számítástechnikai központ részt vesz és a szakemberek számára a CERN, illetve az ITER projektek jelentik a követendő példát.
Az élet számos területén használják a szuperszámítógépeket, legyen szó akár a klímaváltozás hatásainak modellezéséről vagy a hurrikánok létrejöttének szimulálásáról, e rendszerek nélkül napjainkban szinte már elképzelhetetlen lenne a tudományos élet. Az európai szuperszámítógépeket leginkább az különbözteti majd meg az amerikai társaiktól, hogy előbbieket gyakorlatilag bármilyen kutatási feladatra fel lehet majd használni.
"Teljesen új utak nyílhatnak meg előttünk, például a motorok gyártásában" - mondta Michael Resch, a Stuttgarti Egyetemen található HLRS Nagy Teljesítményű Számítási Központ vezetője. A szakember szerint nemcsak az egyes motorok károsanyag-kibocsátása lesz modellezhető, de a rendszerekre komoly feladatok hárulhatnak majd a repülőgépgyártás, ezen belül is az aerodinamikai vagy az erőművek működésével kapcsolatos szimulációk területén. Komoly távlatok nyílhatnak meg a szoftverfejlesztésben ism, így Európa végre függetlenné válhatna az amerikai és az ázsiai fejlesztőktől.
A programban, amelyben 15 európai uniós tagállam vesz részt, egy szuperszámítógépekből álló óriáshálózatot hoznak létre. A tervek szerint Franciaország, Spanyolország, Németország és Anglia a tervek szerint egy-egy petaflop kategóriájú szuperszámítógéppel lesz gazdagabb, emellett kisebb teljesítményű rendszereket több más európai uniós tagállamban is elhelyeznek. "A fejlesztésekre szükség van, különben végérvényesen lemaradunk" - szögezte le Achim Bachem, a Jülichi Kutatóközpont igazgatóságának elnöke és a PACE-kezdeményezés egyik alapítója.
Az Egyesült Államok 2008-ra szeretné átlépni a petaflopos határt, míg Japán 2012-re már egy 10 petaflopos teljesítményű szuperszámítógépet tervez. Az European Strategy Forum for Research Infrastructures (ESFRI) nevű európai tudományos tanács a beruházások költségét megközelítően 500 millió euróra becsüli. Ezenkívül további 100-200 millió euróba kerül majd a szuperszámítógépek működtetésének évi költsége. 80 millió eurót Brüsszel állna, további 400 millió eurót pedig Németország, Anglia, Franciaország és Spanyolország.< A programban az összes nagy európai számítástechnikai központ részt vesz és a szakemberek számára a CERN, illetve az ITER projektek jelentik a követendő példát.
Az élet számos területén használják a szuperszámítógépeket, legyen szó akár a klímaváltozás hatásainak modellezéséről vagy a hurrikánok létrejöttének szimulálásáról, e rendszerek nélkül napjainkban szinte már elképzelhetetlen lenne a tudományos élet. Az európai szuperszámítógépeket leginkább az különbözteti majd meg az amerikai társaiktól, hogy előbbieket gyakorlatilag bármilyen kutatási feladatra fel lehet majd használni.
"Teljesen új utak nyílhatnak meg előttünk, például a motorok gyártásában" - mondta Michael Resch, a Stuttgarti Egyetemen található HLRS Nagy Teljesítményű Számítási Központ vezetője. A szakember szerint nemcsak az egyes motorok károsanyag-kibocsátása lesz modellezhető, de a rendszerekre komoly feladatok hárulhatnak majd a repülőgépgyártás, ezen belül is az aerodinamikai vagy az erőművek működésével kapcsolatos szimulációk területén. Komoly távlatok nyílhatnak meg a szoftverfejlesztésben ism, így Európa végre függetlenné válhatna az amerikai és az ázsiai fejlesztőktől.
kellene egy japók által kifejlesztett szuper "qvadropetaflopos"
gépet felállítani, melynek energiaellátásáról a felújított erőmű gondoskodna, és a szabadon "kószáló" sugarak a hűtésben fejtenék ki előnyös hatásukat. 
Szerves processzorok, ketyegnének, önreproduktív rákossejtes állományban...
