Tudományos publikációk az interneten

Csak azért reagálok ilyen sok idõ múlva, mert megpróbáltam utánanézni a dolognak. De most látom, hogy te is, és echo is félreértettétek:

A szabad akarat nem döntési szabadságot jelent. Ez nem egy jogi kategória, hanem egy vallási. Nem arról van szó, hogy szabadon kifejezhetjük az akaratunkat, mert nem nyomnak el, hanem azt, hogy egyáltalán létezik ilyen szabadság. Tehát, hogy nem Isten(ek)/Természet döntötte el a sorsunkat elõre, hanem mi irányítjuk az életünket.

Konkrét példa:

antik görög vallás: a párkák fonják a sorsunk fonalát. Ha elvágják, akkor véget ér az életünk. Ha összekötik valaki máséval, akkor vele élünk, ha szétválasztják, akkor különválunk. A lényeg az, hogy nincs döntésünk a sorsunkról. Ezért nincs például pokol és menyország a görögöknél. Mert nincs értelme. Már eldõlt elõre a sorsunk, nem rajtunk múlik, hogy mi lesz belõlünk.

kereszténység: mi irányítjuk az életünket, és döntéseket hozunk. Például tehetünk Isten akaratával ellentétes dolgokat is. Isten, illetve egy õrangyal figyelemmel kiséri az életünket, de nem írányítja. Ezért tehetünk jó dolgokat, ezért a mennybe jutunk, és tehetünk rosszakat is, ezért a pokolba.

A keresztény felfogást késõbb átvette a felvilágosodás kora is, az egyes irányzatok között durván az a különbség, hogy mennyi szerepet adnak Istennek (van hogy semmilyet, pl. ateizmus).

A fenti egyébként középiskolai/gimnáziumi irodalomórák kötelezõ anyaga (nekem is utána kellett néznem, irodalomórán régen voltam 😊

szerintem: "az emberi tudás a világ tulajdona"(és itt nem arra gondolok, hogy kinek mi a jelszava), de ezt nem kényszeríteni, hanem beláttatni kell...

Az elsõ bekezdéseddel egyet kell hogy értsek, mert volt már rá példa a történelemben, lsd.: alexandriai könyvtár. Felbecsülhetetlen tudásanyag semmisült meg egy nap alatt, örökre elveszett.

Kicsit kezdenek itthon is összeesküvés elméleteket költeni az emberek. A tudósok mennek külföldre mert nem tudnak itthon dolgozni te meg azt mondod hogy széngazdagok mert mindenhonnan csak pénzt nyúlnak?? Nem szoktam a TV-ben látni ezeket a gazdag kutatókat. PL menõ cégek: AMD, INTEL, IBM hány tudósról halottál ezektõl a cégekbõl akik gazdagoklettek? Akiket látsz a hírekben azok mind más területekrõl származnak(közgazdász, manager). Nem sok miliomos Nobel-díjast hallotam.

"Egyébként a durva az, hogy állami pénzen alkalmazott (azaz az egyéb munkát végzõk adójából eltartott) emberek töltik meg cikkekel a nagy tudományos folyóiratokat"
Azert ez messze nem igy van. A kutatointezetek kapnak egy keves tamogatast az allamtol, de ez a koltsegvetes kis resze csak, a tobbi egyreszt kulonbozo palyazatokbol, masreszt kulonbozo cegekkel torteno egyuttmukodesekbol szarmazik. Erdemes meg olvasgatni pl. a SZTAKI oldalat a temaban.

Mivel a szabad akaratot kb az elnyomástól való szabadság alapján van definiálva, és mivel mindkettõre kihat az univerzum "szabad" vagy eleve elrendelt jellege, ezért édesmindegy hogy van-e abszolút szabad akarat vagy nincs.

A kvantum mechanikából NEM következik, hogy van szabad akarat...
Egyébként a durva az, hogy állami pénzen alkalmazott (azaz az egyéb munkát végzõk adójából eltartott) emberek töltik meg cikkekel a nagy tudományos folyóiratokat amik magán kézben vannak, így aztán a megint csak állami pénzen eltartott egyetemek és könyvtárak, megint csak közpénzbõl fizetnek elõ ezekre a folyóiratokra. Valahol vicc...

Egy átlagembernek egyre nehezebb lépést tartani. Ilyen körülmények között a fizetõs adatbázisok csak nehezítik a fejlõdést. Ezen kíván segíteni az EU-s kezdeményezés szerintem. Mert már lassan ott tartunk, hogy egyesek a Holdraszállást is megkérdõjelezik, pedig ahhoz 350 éves Newton kell (na jó, és egy kis 100 éves Ciolkovszkij). Lehet hogy gyakorlattól elrugaszkodottnak tûnik az álláspontom, de a szakemberképzéshez is kell egy általános társadalmi mûveltség. Ha a tudósok elefántcsonttoronyba zárva ügyködnek, idõvel el fog veszni a fáradozásuk eredménye.

Nem véletlenül nevezik ezt a dolgot "fejlõdés"nek. Nem a semmibõl lesz hirtelen valami nagyon jó nagyon modern dolog, hanem a már meglévõ eszközöket, módszereket finomítjuk, illetve azok segítségével csinálunk új eszközöket, módszereket.

Ha ez nem derült volna ki a hozzászólásomból, én sem vagyok képes rá 😊

És még nem is volt szó arról, hogy ez a társadalmi rend sem fog fennálni örökké, min ahogy eddig egyik sem. Hiába képzelik azt egyesek, hogy véget ért a történelem, most méginkább zajlik, mint bármikor korábban. A háborúk pedig rombolják a tudást. Az az információ, ami csak tárgyi formában (írott, vagy digitális) van meg, el fog veszni. Csak az marad meg, amirõl az embereknek van fogalma, ami már közkincs.

Az hogy a Föld a Nap körül kering, meg hogy atomokból áll az anyag, talán már közismert, de szerintem a kvantummechanika eredményei veszélyben vannak. Pedig olyan fontos filozófiai kérdésekre kaptunk már belõle választ, mint a szabad akarat, vagy elõre elrendelt sors (kiderült, hogy van szabad akarat, és valódi véletlenszerûség). És a számítástechnikai ipar is erre épül.

Ha összeomlana a civilizáció, képesek lennénk megint számítógépeket készíteni? Ki tudja, hogy mûködnek a félvezetõk? Nem az infotech órákon hallott humbugról beszélek, hanem, van valaki, aki képes perturbációszámítással meghatározni, mondjuk a szennyezett szilíciumban a tiltott sávokat? Hogy mekkora valószínûséggel ugranak át rajtuk az elektronok? És mindezt természetesen papíron, elektromos árammal mûködõ berendezések nélkül. Félek, hogy nem sok ilyen ember van ezen a bolygón.

Jelfeldolgozásról és wavelet-ekrõl szóló publikációk nagyobb része elérhetõ teljesen ingyen, a maradék általában csak ieeexplore-on érhetõ el, amiért nem vagyok hajlandó fizetni.

De ebben most nem értek egyet az EU-val, ha valaki annyira nem szereti a hírnevet hát ne adja ki ingyenesen a publikációját 😊

Jó lenne ha tisztáznák ezt a helyzetet. Ha az ember igazás élvonalbeli kutatás iránt érdeklõdik, akkor komoly akadályokba ütközik. Elõször is az 5 éves egyetemi képzés színvonala a legtöbb magyar egyetemen elég messze van attól, ami a (komoly) PhD-hoz kellene. Ezért, aki PhD-zik, az rendszerint külön úton képezte magát (és nagy elõny ha valaki tud egyedül tanulni). Ha végre sikerül áthidalni ezt a szakadékot, akkor is megreked az angol Wikipédia szintjén, mert nincs jobb ingyenes anyag.

Engem a fizika érdekel, és kb. 250000 Ft-ot költöttem könyvekre amíg egyetemista voltam, és persze azóta is. És így is kb. a 90 évvel ezelõtti tudomány szintjén vagyok. Ja, és nekem nem pedagógusok voltak a szüleim, hanem "normális" emberek, még ez is hátrány 😊

Mûkedvelõ szinten persze az azóta megjelent eredményekrõl is tudok, de nem tudok érdemben hozzászólni, pláne nem tudnék új felfedezést felmutatni. Mostanában Relativitáselmélettel foglakozom, mert fontossága ellenére megdöbbentõen elhanyagolt téma. Talán itt több esélyem van, mint Kvantumfizikában, ami túlzsúfolt terület, és naponta vannak világrengetõ felfedezések. Amikrõl persze sosem szerzünk tudomást, mert nem fizetünk elõ a szaklapokra.

Azt mondják, hogy az emberiség sokat tud, de ez nem igaz. Még az sem tudja, aki vért izzad érte, a legtöbb ember pedig olyan kérdéseken filozofál, amiket pl. a Fizika már száz éve tisztázott. Sürgõsen tenni kell valamit, mert ha a tudás nem válik közkinccsé, akkor idõvel elfelejtõdik, és kezdhetünk mindent elõlrõl.