• bvalek2
    #13
    Csak azért reagálok ilyen sok idő múlva, mert megpróbáltam utánanézni a dolognak. De most látom, hogy te is, és echo is félreértettétek:

    A szabad akarat nem döntési szabadságot jelent. Ez nem egy jogi kategória, hanem egy vallási. Nem arról van szó, hogy szabadon kifejezhetjük az akaratunkat, mert nem nyomnak el, hanem azt, hogy egyáltalán létezik ilyen szabadság. Tehát, hogy nem Isten(ek)/Természet döntötte el a sorsunkat előre, hanem mi irányítjuk az életünket.

    Konkrét példa:

    antik görög vallás: a párkák fonják a sorsunk fonalát. Ha elvágják, akkor véget ér az életünk. Ha összekötik valaki máséval, akkor vele élünk, ha szétválasztják, akkor különválunk. A lényeg az, hogy nincs döntésünk a sorsunkról. Ezért nincs például pokol és menyország a görögöknél. Mert nincs értelme. Már eldőlt előre a sorsunk, nem rajtunk múlik, hogy mi lesz belőlünk.

    kereszténység: mi irányítjuk az életünket, és döntéseket hozunk. Például tehetünk Isten akaratával ellentétes dolgokat is. Isten, illetve egy őrangyal figyelemmel kiséri az életünket, de nem írányítja. Ezért tehetünk jó dolgokat, ezért a mennybe jutunk, és tehetünk rosszakat is, ezért a pokolba.

    A keresztény felfogást később átvette a felvilágosodás kora is, az egyes irányzatok között durván az a különbség, hogy mennyi szerepet adnak Istennek (van hogy semmilyet, pl. ateizmus).

    A fenti egyébként középiskolai/gimnáziumi irodalomórák kötelező anyaga (nekem is utána kellett néznem, irodalomórán régen voltam :)