Berta Sándor
Németország elvetette a nyomtatók utáni jogdíjat
A düsseldorfi tartományi bíróság döntése értelmében egyelőre nem kell jogdíjat fizetni a nyomtatók után. A testület elutasította a Wort szerzői jogi szervezet (VG Wort) korábbi beadványát.
Az VG Wort a dokumentumban a Canont, az Epsont, a Kyocerát és a Xeroxot támadta és azt szerette volna elérni, hogy a négy vállalat nyomtatói után kelljen szerzői jogdíjat fizetni. Ez azt jelentette volna, hogy a cégek körülbelül 400 millió eurót kifizetésétől szabadultak meg. "Először mondta ki egy német bíróság, hogy alapvetően elutasítja a szerzői jogdíjak fizetését" - értékelte a döntést Markus Wirtz, az ügyben a nyomtatógyártók jogi képviseletét ellátó Taylor Wessing Ügyvédi Iroda munkatársa.
"Ennek az ítéletnek semmilyen szerepe nincs a jövőre nézve, ugyanis a kérdésről - miszerint jogdíjkötelesek-e a nyomtatók - a német legfelsőbb bíróság fog dönteni" - nyilatkozta Ferdinand Melichar, a VG Wort vezetője, aki hozzátette, hogy fellebbezni fognak az ítélet ellen. A nyomtatógyártók azzal érveltek a perben, hogy gyakorlatilag nem bizonyítható, hogy a készülékeiket valaki anyagok sokszorosítására használja. "A GfK piackutató intézet egyik tanulmányából világosan kiderült, hogy a nyomtatóknak csak körülbelül az öt százalékán másolnak a szerzői jog által védett anyagokat" - hangsúlyozta Markus Wirtz.
A kérdés egyébként azért került a német legfelsőbb bíróság elé, mert tavaly májusban a stuttgarti tartományi bíróság úgy határozott, hogy a nyomtatók után a gyártóknak jogdíjat kell fizetniük. Az ügy érdekessége, hogy az VG Wort először szenvedett vereséget a bíróságon. A szerzői jogi szervezet egyébként nyomtatónként 2001-ig visszamenőleg 300 euró jogdíj megállapítását kérte a düsseldorfi tartományi bíróságtól.
Próbálkozások a témában Magyarországon is voltak, de nálunk nem kell jogdíjat fizetni a nyomtatók után. Jogdíj-fizetési kötelezettség jelenleg az Artisjus jogdíjközleménye szerint az audio- és videokazettákra, a hanghordozó és a videokép-hordozó nyersanyagokra, az egy- és kétrétegű DVD-R/+R, a DVD-RW/+RW, a DVD-RAM lemezekre, az írható és az újraírható CD-korongokra, az integrált tárolóegységgel rendelkező zenelejátszókra (MP3-lejátszók, iPod, IRiver stb.), a kép-, illetve hanghordozóként használható memóriakártyákra (CF, MMC, MS, Smart Media, SD, mini SD, xD, Microdrive kártyák), és a minidiszkekre terjed ki.
Frissítés: Mint egy olvasói levél megjegyezte, a nyomtatók után nem az Artisjus, hanem a Magyar Reprográfiai Szövetség szed be jogdíjat a percenként kinyomtatott lapok száma alapján. Ez 1-19 nyomatnál 300 Ft, 20-34 között 1000, 35-49 között 4000, az ennél is gyorsabb nyomtatók után pedig egységesen 15 000 forinttal drágul a beszerzési ár.
Az VG Wort a dokumentumban a Canont, az Epsont, a Kyocerát és a Xeroxot támadta és azt szerette volna elérni, hogy a négy vállalat nyomtatói után kelljen szerzői jogdíjat fizetni. Ez azt jelentette volna, hogy a cégek körülbelül 400 millió eurót kifizetésétől szabadultak meg. "Először mondta ki egy német bíróság, hogy alapvetően elutasítja a szerzői jogdíjak fizetését" - értékelte a döntést Markus Wirtz, az ügyben a nyomtatógyártók jogi képviseletét ellátó Taylor Wessing Ügyvédi Iroda munkatársa."Ennek az ítéletnek semmilyen szerepe nincs a jövőre nézve, ugyanis a kérdésről - miszerint jogdíjkötelesek-e a nyomtatók - a német legfelsőbb bíróság fog dönteni" - nyilatkozta Ferdinand Melichar, a VG Wort vezetője, aki hozzátette, hogy fellebbezni fognak az ítélet ellen. A nyomtatógyártók azzal érveltek a perben, hogy gyakorlatilag nem bizonyítható, hogy a készülékeiket valaki anyagok sokszorosítására használja. "A GfK piackutató intézet egyik tanulmányából világosan kiderült, hogy a nyomtatóknak csak körülbelül az öt százalékán másolnak a szerzői jog által védett anyagokat" - hangsúlyozta Markus Wirtz.
A kérdés egyébként azért került a német legfelsőbb bíróság elé, mert tavaly májusban a stuttgarti tartományi bíróság úgy határozott, hogy a nyomtatók után a gyártóknak jogdíjat kell fizetniük. Az ügy érdekessége, hogy az VG Wort először szenvedett vereséget a bíróságon. A szerzői jogi szervezet egyébként nyomtatónként 2001-ig visszamenőleg 300 euró jogdíj megállapítását kérte a düsseldorfi tartományi bíróságtól.
Próbálkozások a témában Magyarországon is voltak, de nálunk nem kell jogdíjat fizetni a nyomtatók után. Jogdíj-fizetési kötelezettség jelenleg az Artisjus jogdíjközleménye szerint az audio- és videokazettákra, a hanghordozó és a videokép-hordozó nyersanyagokra, az egy- és kétrétegű DVD-R/+R, a DVD-RW/+RW, a DVD-RAM lemezekre, az írható és az újraírható CD-korongokra, az integrált tárolóegységgel rendelkező zenelejátszókra (MP3-lejátszók, iPod, IRiver stb.), a kép-, illetve hanghordozóként használható memóriakártyákra (CF, MMC, MS, Smart Media, SD, mini SD, xD, Microdrive kártyák), és a minidiszkekre terjed ki.
Frissítés: Mint egy olvasói levél megjegyezte, a nyomtatók után nem az Artisjus, hanem a Magyar Reprográfiai Szövetség szed be jogdíjat a percenként kinyomtatott lapok száma alapján. Ez 1-19 nyomatnál 300 Ft, 20-34 között 1000, 35-49 között 4000, az ennél is gyorsabb nyomtatók után pedig egységesen 15 000 forinttal drágul a beszerzési ár.