Berta Sándor
Németországban a teljes ellenőrzéstől tartanak
A német szövetségi parlament belügyi bizottságának meghallgatásán több szakember is kifogásolta a jelenlegi, illetve a jövőben lehetővé váló túlzott mértékű ellenőrzéseket.
A német adatvédelmi biztos szerint hamarosan megvalósul az országban a teljes megfigyelés és ellenőrzés. A meghallgatásokra a német kormány terrorizmus ellenes törvénytervezetével (TBEG) kapcsolatban került sor. Wolfgang Weber, a Bajorországi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke szerint az új jogszabállyal Németország a terrorizmus jelentette akut problémára akar felkészülni és meg akarja könnyíteni a rendőrség és a titkosszolgálatok közötti információcserét.
Hansjörg Geiger, a német szövetségi igazságügyi minisztérium egykori államtitkára szerint ez mind szép és jó, azonban a dokumentumban világosan leírják, hogy nemcsak a terrorizmussal kapcsolatos, de más súlyos bűncselekményekben is érvényesek lennének a rendelkezések. A jogalkotók csak éppen arról nem tájékoztatják az embereket, hogy ezek milyen esetek lennének. Geiger szerint az emberekben nem alakulhat ki jogbiztonság, ha azt érzik, hogy a képlékeny szöveg miatt bármikor bármilyen ügyre rá lehet húzni a súlyos bűncselekmény meghatározást.
Fredrik Roggan, a Humán Unió képviselője szerint a legnagyobb probléma az, hogy bárki bármikor nagyon könnyen bekerülhet a rendszerbe, de onnan csak óriási erőfeszítések árán kerülhet ki. Vagyis mi lesz az ártatlanul meghurcolt emberekkel? Ráadásul a jogszabály lehetővé tenné a gyanúsítottakkal kapcsolatban álló személyekkel szembeni eljárásokat is, ilyen személy pedig tudtán és akaratán kívül is bárki lehet.
Eric Hilgendorf würzburgi büntetőjogi professzor szerint a tervezet hatos paragrafusában lévő megfogalmazás, miszerint "az adatok a súlyos bűncselekmények vagy egy személy testi épsége, élete, egészsége és szabadság elleni cselekmények esetén is felhasználhatók" gyakorlatilag tág teret engednek a hatóságoknak. Ők dönthetik el, ki és mi tartozik a meghatározás alá. Sönke Hilbrans, a Német Adatvédelmi Egyesülés (DVD) képviselője úgy vélte, az egész törvénytervezet a jog szempontjából elfogadhatatlan terepen mozog és gyanúsítgatásokra, nem pedig bizonyítékok meglétére épül.
Peter Schaar német adatvédelmi biztos szerint az adatok bármikor bekerülhetnének a Második Schengeni Információs Rendszerre (SIS) épülő európai biztonsági adatbázisokba. Az adatvédelmi biztos a Heise német hírportálnak elmondta, hogy komoly jogi, adatvédelmi és alkotmányos aggályai vannak a tervezettel kapcsolatban. Szerinte amennyiben a jogszabály a bemutatott és ismertetett formájában megvalósul, akkor Németország egy újabb jelentős lépést tesz a totális ellenőrzésre épülő állam megvalósítása felé, amelyben az egyszerű állampolgárok is potenciális veszélyforrást jelentenek.
Schaar kifogásolta, hogy nem lehet tudni mely szervezetek férhetnének hozzá az adatokhoz. Szintén a javaslat abszurditását mutatja az is, hogy ha egy terroristagyanús fiatal például éjszakára bekéredzkedik egy hotelbe vagy egy diákszállóra, akkor a titkosszolgálatok és a rendőrség az összes ott tartózkodó személy adatait be fogja gyüjteni, hiszen ki tudja, hátha van köztük valaki, akivel kapcsolatot tart. Ezenkívül a vezetékes és a mobiltelefonokon folytatott beszélgetéseket, illetve az internetforgalmi adatokat megkapnák a német polgári és a katonai titkosszolgálatok is, amire eddig nem volt példa.
Nemrég egyébként Nagy-Britanniában illette kemény kritikával a hasonló elképzeléseket Richard Thomas. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a britek nem figyelnek oda, akkor az egyik nap arra ébrednek majd fel, hogy egy tökéletesen megfigyelt társadalomban élnek. Angliában az emberek már most is naponta átlagosan 300 alkalommal kerülnek valamelyik kamera látóterébe, de kamerákkal figyelik az autók rendszámát, a boltokban rádiófrekvenciás azonosítós címkéket használnak (RFID), a mobil telefonok helyét be lehet mérni, nyomon követhetők az áruházi hűségkártyák és a hitelkártya ügyletek, nyoma marad a londoni elektronikus közlekedési bérlet használatának, GPS rendszerrel követik a vállalati járműflották kocsijait, az egészségbiztosító tud az orvosi kezelésekről, a munkahelyeken beléptető rendszereket működtetnek, figyelik a dolgozók telefonhívásait és elektronikus postáját, és lehetne még hosszan sorolni a listát.
A német adatvédelmi biztos szerint hamarosan megvalósul az országban a teljes megfigyelés és ellenőrzés. A meghallgatásokra a német kormány terrorizmus ellenes törvénytervezetével (TBEG) kapcsolatban került sor. Wolfgang Weber, a Bajorországi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke szerint az új jogszabállyal Németország a terrorizmus jelentette akut problémára akar felkészülni és meg akarja könnyíteni a rendőrség és a titkosszolgálatok közötti információcserét.
Hansjörg Geiger, a német szövetségi igazságügyi minisztérium egykori államtitkára szerint ez mind szép és jó, azonban a dokumentumban világosan leírják, hogy nemcsak a terrorizmussal kapcsolatos, de más súlyos bűncselekményekben is érvényesek lennének a rendelkezések. A jogalkotók csak éppen arról nem tájékoztatják az embereket, hogy ezek milyen esetek lennének. Geiger szerint az emberekben nem alakulhat ki jogbiztonság, ha azt érzik, hogy a képlékeny szöveg miatt bármikor bármilyen ügyre rá lehet húzni a súlyos bűncselekmény meghatározást.
Fredrik Roggan, a Humán Unió képviselője szerint a legnagyobb probléma az, hogy bárki bármikor nagyon könnyen bekerülhet a rendszerbe, de onnan csak óriási erőfeszítések árán kerülhet ki. Vagyis mi lesz az ártatlanul meghurcolt emberekkel? Ráadásul a jogszabály lehetővé tenné a gyanúsítottakkal kapcsolatban álló személyekkel szembeni eljárásokat is, ilyen személy pedig tudtán és akaratán kívül is bárki lehet.
Eric Hilgendorf würzburgi büntetőjogi professzor szerint a tervezet hatos paragrafusában lévő megfogalmazás, miszerint "az adatok a súlyos bűncselekmények vagy egy személy testi épsége, élete, egészsége és szabadság elleni cselekmények esetén is felhasználhatók" gyakorlatilag tág teret engednek a hatóságoknak. Ők dönthetik el, ki és mi tartozik a meghatározás alá. Sönke Hilbrans, a Német Adatvédelmi Egyesülés (DVD) képviselője úgy vélte, az egész törvénytervezet a jog szempontjából elfogadhatatlan terepen mozog és gyanúsítgatásokra, nem pedig bizonyítékok meglétére épül.
Peter Schaar német adatvédelmi biztos szerint az adatok bármikor bekerülhetnének a Második Schengeni Információs Rendszerre (SIS) épülő európai biztonsági adatbázisokba. Az adatvédelmi biztos a Heise német hírportálnak elmondta, hogy komoly jogi, adatvédelmi és alkotmányos aggályai vannak a tervezettel kapcsolatban. Szerinte amennyiben a jogszabály a bemutatott és ismertetett formájában megvalósul, akkor Németország egy újabb jelentős lépést tesz a totális ellenőrzésre épülő állam megvalósítása felé, amelyben az egyszerű állampolgárok is potenciális veszélyforrást jelentenek.
Schaar kifogásolta, hogy nem lehet tudni mely szervezetek férhetnének hozzá az adatokhoz. Szintén a javaslat abszurditását mutatja az is, hogy ha egy terroristagyanús fiatal például éjszakára bekéredzkedik egy hotelbe vagy egy diákszállóra, akkor a titkosszolgálatok és a rendőrség az összes ott tartózkodó személy adatait be fogja gyüjteni, hiszen ki tudja, hátha van köztük valaki, akivel kapcsolatot tart. Ezenkívül a vezetékes és a mobiltelefonokon folytatott beszélgetéseket, illetve az internetforgalmi adatokat megkapnák a német polgári és a katonai titkosszolgálatok is, amire eddig nem volt példa.
Nemrég egyébként Nagy-Britanniában illette kemény kritikával a hasonló elképzeléseket Richard Thomas. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a britek nem figyelnek oda, akkor az egyik nap arra ébrednek majd fel, hogy egy tökéletesen megfigyelt társadalomban élnek. Angliában az emberek már most is naponta átlagosan 300 alkalommal kerülnek valamelyik kamera látóterébe, de kamerákkal figyelik az autók rendszámát, a boltokban rádiófrekvenciás azonosítós címkéket használnak (RFID), a mobil telefonok helyét be lehet mérni, nyomon követhetők az áruházi hűségkártyák és a hitelkártya ügyletek, nyoma marad a londoni elektronikus közlekedési bérlet használatának, GPS rendszerrel követik a vállalati járműflották kocsijait, az egészségbiztosító tud az orvosi kezelésekről, a munkahelyeken beléptető rendszereket működtetnek, figyelik a dolgozók telefonhívásait és elektronikus postáját, és lehetne még hosszan sorolni a listát.