Az IHM-nél új szelek fújnak. Kovács Kálmán az Intelligens-Infrastruktúra konferencia után újságírókkal és szakértőkkel is megvitatta a következő időszak legfontosabb kérdéseit. Az alapokat lerakták - vallja a miniszter, most pedig következik egy minden eddiginél átfogóbb alapokat megrengető fejlesztési program.

Kovács Kálmán bevezetőjében elismételte, hogy az információs társadalom alapozása megtörtént. A cölöpöket leverték, a mozaik kulcsdarabjait a helyére tették, így a civil és versenyszféra nyugodtan támaszkodhat erre a jövőben. A minisztériumra ezen túl úgy tűnik, hogy az eddigi formában nincs szükség. A három legfontosabb vívmánynak a miniszter a monopóliumok feltörését, az alapinfrastruktúra kialakítását és az alapvető adatbázisok létrehozását nevezte. Fontos adatnak tartja még, hogy hazánkban az IT szektor a GDP nagyobb százalékát teszi ki, mint a környező európai országokban, amit érdemes a jövőben is kihasználni.


A jövőbe nézve szlogenszerűen a "Kevesebb beton, több intelligencia" elvet követnék az új kormányzati struktúra kialakítása után. Fejlesztenék a reál és a humán infrastruktúrát is, amiben a közlekedés kérdése magas prioritáson szerepel. Hogy ez mitől válik intelligensé, arra is válaszolt Kovács: az áruk, szolgáltatások, emberek bármely két földrajzi pont között akadálymentesen, környezetbarát módon és hatékonyan transzportálódhassanak. Ebből kifolyólag a legfontosabb elem a logisztika, aminek fejlesztésében komoly szerepe lehet a digitális technikáknak, mint a térképek, járművekbe integrálható eszközök.

A következő időszak kérdése ezzel (és minden mással kapcsolatban) az lehet, hogy meddig terjedjen a kormányzati szerep? Mi kell, hogy a civil szféra része legyen és mi lehet a versenypiacé? A liberális politikus véleménye, hogy nem munkahelyet kell teremteni, hanem alapot ahhoz, hogy létrejöhessenek munkahelyek. Az Európai Unió is az alapoknál van lemaradva, mint ahogyan mi is. Az egész régió versenyképessége korlátozott, ezért felesleges a felsőbb szintekbe pénzeket ölni, ha az alapok hiányoznak. Ha most nem tudunk váltani ahogy Ázsia tudott, akkor lehet várhatunk még 120 évig a következő ilyen kaliberű technológiai ugrásig.


A politikán belül a kisebbik győztes párt megítélése szerint nem azon vitatkoznak, hogy kell-e ez a program, hanem azon, hogy mekkora súllyal kell ennek szerepelnie. Lefordítva ez annyit jelent, hogy az MSZP is támogatja ezeket a törekvéseket, csak ők valószínűleg egy gazdasági minisztériumba integrálva képzelik ezt el. Ennek ellenére a még életben lévő IHM egy komplett programot mutatott be, ami nem a saját gyártmányuk, hanem az általuk összehívott szakértők, vezetők által összeadott tudás. A terv kialakításában részt vettek az MTA, a hazai légiirányítás, a Növekedés Kutató Intézet, a BKV, a Tesco-Global Áruházak, és sok egyéb hazai és külföldi szervezet vezetői. A liberális politika ezek szerint meghirdette a saját Változás 2006 programját.

Kovács hangsúlyozta, hogy vagy hozzányúlunk érdemben a társadalomhoz vagy úgy hagyjuk ahogy van, de akkor ne hívjuk információs társadalomnak, csupán amerikai módra információs technológiának. Nem a kormányzati struktúrához kell alakítani a programokat, hanem éppen fordítva. Meg kell vizsgálni, hogy a következő négy évben milyen sarokpontok vannak a fejlődésben és ahhoz kell kialakítani egy nem is hatékony, de hatásos kormányzati felépítést. Mivel most nem csak az informatikai tárca, hanem összesen 11 minisztérium helyzete áll változás előtt, ezért igen nagy figyelem irányul az induló tárgyalásokra.


< Az újságírók részéről az első kérdés ami felvetődött, hogy vajon más EU-s országokban, illetve a világ más tájain hogyan működnek ezek a dolgok. Kovács Kálmán erre elmondta, hogy konkrétan Intelligens-infrastruktúra Minisztérium a sógoroknál Ausztriában és a rokonoknál Finnországban van. A többi országban általában a közlekedés, a hírközlés és az intelligens-infrastruktúra triász kapott egy közös tárcát. Az ázsiai országokban, illetve keleti szomszédainknál pedig továbbra is külön informatikai tárca létezik, aminek az az oka, hogy náluk még nem sikerült megteremteni az információs társadalom alapjait.

Európában a kulcsszó az interoperabilitás, amit ugyan kimondani még kevesen tudnak, jelentését még kevesebben ismerik, de a közeljövőben bizonyosan sokat fogjuk még hallani. A klasszikus PPP (Public Private Partnership - Közszféra-versenyszféra együttműködés) szituációk minden jel szerint uralni fogják a következő időszakot, illetve felértékelődik majd a köz-, a civil- és a versenyszféra érdekeit összefogó szervezetek szerepe, akik már működnek és közvetítenek a három terület között.

Minden részlet ellenére a felvetés annyira új és nehezen érthető, hogy mindenki inkább kis részletekbe kapaszkodott ahol kompetensnek érezte magát, a szakértői oldal sem tudott egy valóban átfogó ismertetést adni a lényegről. Amennyiben megvalósul a kívánt minisztérium a program alapján, akkor az IHM eddigi tevékenysége egy magasabb dimenzióba lép át. Nyár közepére ez biztosan kiderül, addig a közönség is befogadja majd a bonyolult elképzeléseket és a kormányzat is biztosan kézzelfoghatóbb válaszokat ad majd kifelé. A program teljes szövege elérhető az IHM oldalán, melyet minden érintettnek érdemes már most magáévá tenni.