Gyurkity Péter
A blogvilágban is Fidel a fő téma
Érdekes megvilágításba helyezi az internetes naplókat a Fidel Castro egészségi állapota nyomán kirobbant globális minihiszti: a pletykák és vészhírek a kubai vezér haláláról, illetve jól kitervelt politikai manőverekről szólnak.
A napokban több alkalommal is hallhattuk arról, hogy Kuba első embere igencsak rossz bőrben van. Többen máris a nyitás lehetőségét kezdték boncolgatni arra a hírre, hogy Fidel (ideiglenesen) átadta a hatalmat öccsének, aki a maga 75 évével új lendületet vihet a rendszerbe. Otthon visszafogott és szomorkás volt a kép, míg Miamiban örömünnepet ültek az emigránsok. A hírszórásból természetesen a blogok sem maradtak ki, ám itt képtelen túlzások, spekulációk és egyértelmű rémhírek is napvilágot láttak.
Az internetes naplókban megjelent sztorik egyik szélsőségét azok képviselik, amelyek a vezér haláláról, a rendszer várható összeomlásáról szólnak, míg az ellenkező oldalon azok helyezkednek el, akik alaposan kitervelt politikai sakkhúzásnak minősítik a híreket, amely egyedül arra irányul, hogy kiszűrjék a pártban megbúvó belső ellenséget. A Reuters két ilyen irományt idéz: a kifejező nevű Killcastro és A forradalom gyermeke elnevezésű naplókat, amelyek ennek megfelelően eltérő gondolatokat tükröznek. Előbbi úgy véli, hogy Castro már halott (különben nem ruházták volna át a hatalmat), míg a másik szerint Fidel már olyan sokszor meghalt, hogy ezúttal sem kell eksztázisba esnünk.
A mostani helyzet jól rávilágít arra, hogy milyen hisztériakampány indulhat egyetlen - egyébként nagy érdeklődést kiváltó - hír kapcsán. Persze a Castro halálával kapcsolatos híreszteléseknek saját történelme van, ezúttal azonban közelibbnek tűnik a rendszer összeomlása, mint bármikor. Ilyen szempontból Kuba könnyű helyzetben van, hiszen a korlátozott internethozzáférések miatt csak egy igen szűk réteg férhet hozzá a világháló nyújtotta előnyökhöz. A nyitással ez is megváltozhat, de ennek bekövetkeztéig marad a találgatás és a hisztéria.
A napokban több alkalommal is hallhattuk arról, hogy Kuba első embere igencsak rossz bőrben van. Többen máris a nyitás lehetőségét kezdték boncolgatni arra a hírre, hogy Fidel (ideiglenesen) átadta a hatalmat öccsének, aki a maga 75 évével új lendületet vihet a rendszerbe. Otthon visszafogott és szomorkás volt a kép, míg Miamiban örömünnepet ültek az emigránsok. A hírszórásból természetesen a blogok sem maradtak ki, ám itt képtelen túlzások, spekulációk és egyértelmű rémhírek is napvilágot láttak.
Az internetes naplókban megjelent sztorik egyik szélsőségét azok képviselik, amelyek a vezér haláláról, a rendszer várható összeomlásáról szólnak, míg az ellenkező oldalon azok helyezkednek el, akik alaposan kitervelt politikai sakkhúzásnak minősítik a híreket, amely egyedül arra irányul, hogy kiszűrjék a pártban megbúvó belső ellenséget. A Reuters két ilyen irományt idéz: a kifejező nevű Killcastro és A forradalom gyermeke elnevezésű naplókat, amelyek ennek megfelelően eltérő gondolatokat tükröznek. Előbbi úgy véli, hogy Castro már halott (különben nem ruházták volna át a hatalmat), míg a másik szerint Fidel már olyan sokszor meghalt, hogy ezúttal sem kell eksztázisba esnünk.
A mostani helyzet jól rávilágít arra, hogy milyen hisztériakampány indulhat egyetlen - egyébként nagy érdeklődést kiváltó - hír kapcsán. Persze a Castro halálával kapcsolatos híreszteléseknek saját történelme van, ezúttal azonban közelibbnek tűnik a rendszer összeomlása, mint bármikor. Ilyen szempontból Kuba könnyű helyzetben van, hiszen a korlátozott internethozzáférések miatt csak egy igen szűk réteg férhet hozzá a világháló nyújtotta előnyökhöz. A nyitással ez is megváltozhat, de ennek bekövetkeztéig marad a találgatás és a hisztéria.