SG.hu·

A Google nyerte az első könyvdigitalizálási pert

Az elmúlt hónapokban számos intézmény és cég többször is élesen bírálta a Google-t könyvdigitalizálási programja miatt. Még perek is indultak a vállalat ellen, ezek közül az első a Google részsikerével zárult.

A precedens értékű pert a darmstadti székhelyű Tudományos Könyvtársaság (WBG) indította az amerikai konszern ellen és az volt a célja, hogy bebizonyítsák: a Google több alkalommal is engedély nélkül digitalizál könyveket. A hamburgi tartományi bíróság bírói tanácsa úgy ítélte meg, hogy a Google a Google Books Search nevű projektjével nem sértette meg a szerzői és a szomszédos jogokat, így a bíró tanácsára a WBG visszavonta a keresetét. Az indoklás szerint azért nem történt jogsértés, mert a vállalat csak egyes mondatokat, illetve bekezdéseket vett át és szkennelt be, ráadásul a kért tartalmakat a WBG korábbi kérésének eleget téve később el is távolította a programból.

Andreas Auth, a 140 000 tagot tömörítő és könyvkiadással foglalkozó WBG igazgatója az ítélet kihirdetése után kijelentette, ezek után megfontolják hogy más formában, de mégis végigvigyék-e a pert, vagy hagyjanak fel vele. A 100 000 euróra rúgó perköltséget egyébként szintén a WBG-nek kell viselnie. "Az egészben az a legérdekesebb, hogy csak véletlenül vettük észre, hogy az engedélyünk nélkül digitalizálták néhány könyvünket" - mondta Andreas Auth, aki azonban nem érzi úgy, hogy vereséget szenvedtek volna.

"Egy kisebbfajta szenzációnak lehettünk tanúi" - nyilatkozta boldogan Arnd Haller, a Google jogásza. A Google-t kritizálókat mindenesetre nem hallgattatta el ez az ítélet és szerintük az lenne a minimum, hogyha a vállalatot köteleznék arra, hogy minden egyes szkennelés előtt szerezze be az adott mű szerzőjének vagy kiadójának írásbeli engedélyét. A Google vezetői mindenesetre nem lélegezhetnek fel, hiszen további perek várhatók elsősorban Európában, de akár az Egyesült Államokban is, hiszen még tisztázni kell azt a kérdést, hogy törvényes-e, hogy a cég könyvoldalakat, illetve egész könyveket digitalizál a szerzők és a kiadók engedélye nélkül.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© h4x0r2006. 06. 29.. 13:08||#8
Van olyan is, hogy jogutód. Bertold Brecht egyik darabját pl. nem lehet sehol filmen játszani, mert a jogutód egy gennyláda. Mellesleg 70 év az az idõ, amíg erre lehet hivatkozni.
© AgentKis2006. 06. 29.. 12:49||#7
Meg a redundancia is csökkenthetõ lenne, mert minden szót, csak 1x tárolnék. <#kuss>
© AgentKis2006. 06. 29.. 12:48||#6
Mivan a régi könyvekkel, ahol már se kiadó se szerzõ nincs (az élõk sorában)? Különben meg szavanként szkennelném adattáblába tenném a szavakat, és kész a könyv, persze az adattábla megfelelõ rendezése mellett. <#vigyor2>
Na és szavakat tárolni full legális.
© LowEnd2006. 06. 29.. 09:19||#5
Részletek idézése (digitalizálása) szerintem Magyarországon sem lenne probléma. És nem a kenõpénzek miatt
© wOlFbYTe2006. 06. 29.. 09:01||#4
A bíró és az esküdtszék 😉 A pult alatti pénzek
© Szefmester2006. 06. 29.. 08:57||#3
az ügyvédek fizetése... gondolom ezt a pert sem 2 hét alatt zavarták le
© GodBadka2006. 06. 29.. 08:32||#2
Szakértõi költségek. Gondolom.
© snorbi2006. 06. 29.. 07:54||#1
Annyira ijesztõ, hogy egy demokráciában csak a gazdagok számára elérhetõ az igazságszolgáltatás. 100.000 EURO azért nem aprópénz...
Mi a f@sz kerül egy peren ennyibe?!?!?!?